A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
Történet
"A csepűrágónak csak akkor van sikere, csak akkor ismerik el, ha nem az igazat mondja" – kesereg a bolognai színész, Filippo magyar barátjának, az ifjú Guthy Gáspárnak, akit társulatával együtt elkísért abba a magyar főúri udvarba, ahol az Itáliából hazahívott Gáspárt – mint az ősi család utolsó férfitagját – királlyá akarják koronázni. Gáspár számára a hazai környezet nyomasztóan idegen. Egyre értetlenebbül áll a furcsán feltárulkozó dolgok előtt. Nagybátyja, Károly bitorolja apja helyét, akinek haláláról különböző történeteket mondanak el az ifjúnak. Anyját is titokzatosság veszi körül. Nem találkozhat vele, mert súlyos beteg. Ugyanakkor azt suttogják, fiatal nőket áldoztat fel, hogy a vérükben fürödve fiatal és kívánatos maradjon Károly számára. Filippo minduntalan figyelmezteti Gáspárt, ne higgyen a látottaknak és a hallottaknak. Gáspár egyre jobban belegabalyodik az igazság-hazugság szövevényébe, és egyre többet kérdez. Lassan ráébred, miféle zsarnoki mechanizmus áldozata lett...
Ezt írtuk a filmről:
Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
Cserhalmi örök nyughatatlanként jelent meg a ’70-es évek elején a színpadon és a filmvásznon. Hamlet, Don Juan és Coriolanus szerepében ünnepelte a kritika. A ’80-as években Jancsó, Bódy, Lugossy, András és Tarr „állandó” színésze, majd szinte alkotótársa lett. A rendszerváltás generációjának is meghatározó alakja maradt. Színházcsináló, aki idén, halkan ünnepelte hetvenedik születésnapját.
Jancsó és a politikai modernizmus eszmetörténete – Andrei Gorzo: Imagini încadrate în istorie. Secolul lui Miklós Jancsó
Andrei Gorzo kötete szerint Jancsó filmjeinek avantgardizmusa több szempontból is problematikus, hiszen egyrészt a rendező nem szakít teljesen az elbeszéléssel, másfelől pedig használja a művészfilmes ipar közegeit, jelen van a filmkészítés és -forgalmazás intézményes struktúráiban – tehát egy nagy játékos az európai művészfilmek piacán, ugyanakkor mégis a modernizmus, a modernista avantgárd része. Gorzo jó példának tartja Jancsót arra, hogy hitelesen is fel lehet vállalni a didaxist a filmben.
Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.
Jancsó Miklós a hatvanas években esszencialista, a történelmi tapasztalatokból, az egymást váltó jobb- és baloldali ideológiákból leszűrt princípiumokkal dolgozik. A Szegénylegények, az Így jöttem, a Csillagosok, katonák vagy a Csend és kiáltás című filmjei egy sajátos történelemszemlélet jegyében fogantak.
A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
Jancsó Miklós életében a katasztrófa többszörösen meghatározó tényező: már negyvenkét éves, amikor az első szerzői filmjét forgatja; alig fog bele a balos filmek forgatásába, a hetvenes évekre ki kell ábrándulnia; ennek ellenére a nemzetközi filmtörténetben nemzeti klasszikus vált belőle; a „katasztrófa” értelmezésével indul a nyolcvanas években az egyik jelentős stíluskorszakát meghatározó filmje. Jancsó Miklós ma kilencven éves, és még mindig alkot – sőt egész jó filmeket.