Jancsó Miklós

Jancsó Miklós

Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.

Tanulmányait a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban, majd a pécsi jogi egyetemen végezte, de egyetemi diplomáját végül Kolozsváron szerezte 1944-ben. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett. 1946-ban beiratkozott a budapesti Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben rendező szakos diplomát szerzett. Diplomafilmet anyagi keret hiányában nem készített. 1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Jancsó Katalin). Később elvált, 1958-ban házasodot újra, feleségül vette Mészáros Márta a későbbi Kossuth-díjas filmrendezőnőt.

A kezdei rövidfilmek után első nagy játékfilmjét 1958-ban, 37 évesen készítette, A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, helyét Kende János operatőr váltotta fel. A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól kezdve állandó alkotótársa lett egészen annak 2005-ben bekövetkezett haláláig.

1968-ban ismét elvált. A Budapesten megismert Giovanna Gagliardo olasz újságíró-forgatókönyvírót lett harmadik felesége, akivel Rómába költözött közel 10 évre, kisebb nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette A pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1970-től színházban is rendezett, ténykedését ezen a területen a  Huszonötödik Színházban a Fényes szelek című darabjával kezdte. Egy harmadik válás után, 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa vágónőt, akivel 1982-ben közös gyermekük született, Dávid.

1988 óta címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított. Utolsó filmje a Magyarország 2011 (2012) szkeccsfilm volt, melyben társrendezőként működött közre.

Jancsó művészetét jellemzi, hogy visszautasította a vágást, mint hagyományos narráció eszközét, azaz filmjainek jellemzője az igen szokatlan hosszú snitt, ami vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent, a szereplők mozgatása - akár hosszú percekig - adja a filmszerűséget. Ez az eljárás nagy összpontosítást igényel minden résztvevőtől  mivel komplox művészi képek, képzete létrejöttét jelenti.

2014-ben hosszas betegségben, tüdőrákban hunyt el a magyar filmtörténet egyik legkiemelkedőbb egyénisége, akinek Cannes-ban ötször jelölték filmjeit a fő kategóriában, munkássát a hazai és külföldi kritika egyaránt méltatta.

Ezt írtuk róla

A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.

2011. szeptember 27.

Jancsó Miklós életében a katasztrófa többszörösen meghatározó tényező: már negyvenkét éves, amikor az első szerzői filmjét forgatja; alig fog bele a balos filmek forgatásába, a hetvenes évekre ki kell ábrándulnia; ennek ellenére a nemzetközi filmtörténetben nemzeti klasszikus vált belőle; a „katasztrófa” értelmezésével indul a nyolcvanas években az egyik jelentős stíluskorszakát meghatározó filmje. Jancsó Miklós ma kilencven éves, és még mindig alkot – sőt egész jó filmeket.

A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei – Rendezőportrék: Jancsó Miklós

2005. január 15.

Jancsó Miklós most éppen nem készít új filmet – vagy legalábbis nem tudni róla; nem közeledik kerek évfordulója, nem készülnek újabb elismerésben részesíteni, tehát semmi aktuális esemény nem indokolja, hogy újabb írás szülessen róla. Ennek mindig is egy megbízható, és – megkockáztatom – kimeríthetetlen indoka lesz: ő maga és teljes életműve.

Filmjei a Filmtetten

Így jöttem

Fekete-fehér filmdráma, háborús, 109 perc, 1965
Rendező

1945-ben Magyarországon a háború a befejezéséhez közeledik, a szovjet csapatok már a Dunántúlon járnak. Jóska, a 17 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy a fiatal szovjet katonának, Koljának segítsen a gulyát őrizni és a tejet lefejni, amit azután naponta beszállítanak a sebesültek élelmezésére. A kezdetben egymást bizalmatlanul méregető két [...]

Szegénylegények

Fekete-fehér filmdráma, háborús, 87 perc, 1965
Rendező

1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa, és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a '48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta f [...]

Kapcsolódó cikkek:

Oldás és kötés

Fekete-fehér filmdráma, 107 perc, 1963
Rendező, Forgatókönyvíró

A paraszt származású sebész, Jámbor Ambrus úgy érzi, a helyén van a társadalomban. Az idők neki kedveztek, a "fényes szellők" diplomával, értelmiségi léttel ajándékozták meg. Aztán egy szép napon kénytelen szembenézni önmagával. Ádámfy professzor, a "lecserélendő régi értelmiségi" egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját, milyen erős és mennyire [...]

Kapcsolódó cikkek:

Jancsó Miklós

Friss film és sorozat

Szavazó

Gyűjtesz még filmeket?

Szavazó

Gyűjtesz még filmeket?

Friss film és sorozat