Magyar passió

Az 1950-ben játszódó film történetében Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták. Ez a „békés” állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják és hogy megtörj [...]

Zárójelentés

Stephanus professzor elismert kardiológus, akit váratlanul nyugdíjaznak. A doktor még nem szeretne elszakadni hivatásától, ezért hazaköltözik a szülőfalujába, ahol körzeti orvosként kezd dolgozni. Itt újra találkozik gyerekkori szerelmével és legjobb barátjával, ám nem feledkezhet bele a múltidézésbe, ugyanis kisstílű, ártalmas politikai csatározásokba keveredik, és saját kárán kénytelen megtanulni, hogy a múlt kísérteteivel [...]

Elolvasom a kritikát

Aurora Borealis: Északi fény

Az Aurora Borealis – Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás  az '50-es évek h [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Nőiség a magyar filmművészetben – Középpontban: Mészáros Márta
• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• „Az én filmjeim naplók” – Röpbeszélgetés Mészáros Mártával
• Csapás a múltból – Mészáros Márta: Aurora Borealis – Északi fény

A nagy füzet (Le grand cahier)

A film a második világháború idején egy határszéli faluban a nagymamájuknál nevelkedő és a könyörtelen világban túlélni igyekvő ikerpár megrázó története. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a nagy füzetbe. Följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak.

Kapcsolódó cikkek:

• Szászszorszörnyek – Szász János filmjeiről
• „Az ábrándozás az élet megrontója” – Interjú Molnár Piroskával
• „A filmezés nagyon nagy százalékban technika, tehát nem a lélek gyönyörű kiteregetése” – Interjú Szász Jánossal, A nagy füzet rendezőjével
• Bolondos vakáció komoly filmekkel – II. TIFFszereda, 2014. július 2–6., Csíkszereda
• „Jánosban leginkább az nyűgözött le, ahogy a színészeivel bánik” – Interjú Christian Berger operatőrrel A nagy füzet apropóján
• TIFF 2014, percről percre
• Hová menne ma moziba Rozika? – Filmforgalmazás Magyarországon
• A kegyetlenség iskolája – Szász János: A nagy füzet

Az ügynökök a paradicsomba mennek

Budapest, 1986. Kárász Mátyást igazán dédelgette a sors. Szülei évtizedekig külszolgálatosok voltak, a legjobb külföldi egyetemekre járhatott, jólétben él a Rózsadombon. Balról bírálja a rendszert, és hamarosan megtalálja ebben társait is. Egyre izgalmasabb esztendők jönnek, és Kárász másként gondolkodóként megismeri a rendőrségi fogdát is. Gara ezredes, a Kádár-rendszer egyik szürke eminenci [...]

Elolvasom a kritikát

A Nap utcai fiúk

A történet 1956. október 23-án kezdődik és 1956. november 4-én ér véget. Juli (Gáspár Kata) Totyával (Czecző Sándor) jár, de Gábort (Bárnai Péter) is szereti, hármójuk története fordulatosan alakul a mozgalmas napokban. Pesterzsébeti fiatalok egy csoportja focizik a Határ út menti grundon. Juli, a kalauzlány hozza a hírt, hogy a városban tüntetés van. Egyedül Gábor tart Julival és [...]

Kapcsolódó cikk:

• Lencse a periférián – Szomjas György-portré

Töredék

Egy katolikus kolostor mikrovilágra, nem sokkal a második világháború befejezése után. Adott egy fiatal, aszketikus, megszállott és lényegében Simone Weil filozófiáját hirdető pap, teologikus és spirituális egy másik, aki a szociális fordulatban lehetőséget lát az egyház megújulására. A film további szereplői egy dogmatikus pap, aki mereven ragaszkodik a korábbi normákhoz, és botrányosnak érzi mindazt, ami a h [...]

Kapcsolódó cikk:

• Könnyű és súlyos darabok – 38. Magyar Filmszemle – Budapest, 2007. január 30–február 6. – Játékfilmek

A temetetlen halott

Nagy Imre élettörténete a XX. századi történelem alaptörténete. Ő volt az első kommunista vezető, aki egy nemzeti forradalom - az '56-os - jelképe, miniszterelnöke, aki felmondta a Varsói Szerződést, kiállt a többpártrendszeren nyugvó demokráciáért. Sokan úgy vélik, hogy 1956-ban vállalt szerepe, majd halálig vállalt hűsége a forradalom eszméjéhez nem következett az életútból, kommunista meggyőződ [...]

Kapcsolódó cikk:

• Nőiség a magyar filmművészetben – Középpontban: Mészáros Márta

Bolondok éneke

Zoltán Frimont fiatal, magyar származású francia orvos, az Orvosok Határok Nélkül szervezet munkatársa. Orvosnő feleségének társaságában épp egy romániai misszión vesz részt, amikor váratlanul összeomlik, és egy erdélyi elmegyógyintézetben találja magát. Rövid időn belül otthonossá válik neki a kórház, felfedezi a bolondok különleges világát, és ösztönösen úgy érzi, hogy odabent jobb [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Nem csak magyar népség – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.
• A valóságon innen és túl – A Bolondok éneke krónikája
• A valóságon innen és túl – Beszélgetés Bereczki Csabával

Hamvadó cigarettavég

Karády Katalin mítosza a negyvenes évek első felében keletkezett. Első nagy sikere, a "Halálos tavasz" után öt év alatt húsz film és számos lemez készült vele, s a magyar film noir legnagyobb női sztárja lett. "Karády egyszerre titokzatos Dietrich, direkten erotikus, közönséges Jane Russel és királynői Greta Garbo." Bacsó filmjében azonban háttérbe kerül Karády, mint filmsztár, s előtérbe mint [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Anekdotikus komédia – Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.