Simon mágus

Az egész úgy indul, mint egy rövidhír az esti lapokból. Párizs. Bűneset, semmi nyom. A rendőrség tanácstalan. Ahogy azt titokban sokszor megteszik, egy "extraszenz" segítségéhez folyamodnak. A különleges képességű ember külföldi, keletről jön és úgy nevezi magát, Simon. Ahogy megérkezik, megjelennek körülötte a csodavárók, a paparazzik, egy tanítvány, s felbukkan egy régi rivális [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Módszer nincs, varázslat van – Enyedi Ildikó: Simon mágus, 1999
• Mágikus filmek – filmmágiák – Rendezőportrék: Enyedi Ildikó

Witman fiúk

Witmanné, az adóhivatalnok özvegye nem sokat törődik fiaival. Éppoly keveset üti, mint csókolja őket. A magukra maradott fiúk saját külön világukat alkotják meg, ahol a törvényt is ők szabják. Az egyre kegyetlenebbé váló állatkísérletek során próbálják megfejteni az élet értelmét, a titok titkát. A vöröslámpás ház Lánya vezeti be őket a valódi misztériumba, a [...]

Kapcsolódó cikk:

• Szászszorszörnyek – Szász János filmjeiről

Csinibaba

1962. augusztus 28. Ezen a szombat reggelen is ellátja Simon bá' (Gálvölgyi János) hírekkel, tanácsokkal és zenével a háztömbrádión keresztül a rábízott állampolgárokat. Közben a KISZ meghírdeti a Ki-mit-tud-ot, amelynek győztesei kimehetnek a Helsinki VIT-re, ami a vasfüggönyön túl van. Maga az édes élet. Sok-sok bonyodalom, még több sláger, ármány, szerelem és mulatság után kiderül, hogy [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Su-su mennyország – Tímár Péter: Csinibaba (1997)
• Kiakaszottam a filmet – Beszélgetés Tímár Péter filmrendezővel
• A humor és a magyar film – Min is nevetünk mi, magyarok?

Roncsfilm – vagy mi van, ha győztünk?

1989-ben vagyunk, a kelet-európai szocializmusok összeomlásának nevezetes esztendejében. Mindazonáltal a film egyetlen mozzanata sem utal e történelmi pillanat magasztosságára, ellenkezőleg, a vásznon burjánzó burleszk mozzanatfüzérek mintha csak szamárfület akarnának mutatni a politikai felhőrégiók gőgös színjátékának. A film kópés gesztussal fordul a politikák számára megközelíthetetlen, profán, hétköznapi létez [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Konzervdoboz-gurítás, macskakövön kutyauszítás – Szomjas Györy: Roncsfilm (1992)
• Lencse a periférián – Szomjas György-portré

Édes Emma, drága Böbe

Emma és Böbe fiatal, vidéki orosz tanárnők, akiknek sikerült munkát találniuk Budapesten. A rendszerváltás után az orosz nyelv többé már nem kötelező tantárgy az iskolákban. A két lány mindenáron a fővárosban akar maradni, ezért beiratkoznak egy esti angol nyelvtanfolyamra és mellékállásokat vállalnak. Emmának kilátástalan viszonya van az iskola igazgatójával. A két tanárn [...]

Kapcsolódó cikk:

• A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István

A három nővér

A három nővér Magyarországon él egy szovjet laktanyában, már tizenegy éve. Moszkvába vágynak ugyan, de ideköti őket a megszokás és a tehetetlenség. Apjuk, a dandárparancsnok már meghalt, mégis képtelenek cselekedni, és inkább maradnak a laktanya zárt világában. A cselekmény tehát ugyanaz, csak a helyszín változott...

A csalás gyönyöre

A vadkapitalizmus, mely a rendszerváltás után ránk köszöntött, nemcsak a köz-, hanem a magánéletben is jelentős változásokat hozott. Jutka férje egy befolyásos vállalkozó lányának „szárnyai alatt" próbál boldogulni. Dóra szeretője – aki mellesleg politikus – nem vállalja kapcsolatukat. Nem engedheti meg magának, hogy elváljon. Jutka csődöt mondott házassága elől barátnőjéhez, Dór [...]

Könnyű vér

Margó és Ildi aktmodellek a Képzőművészeti Főiskolán, különben pedig az utcán dolgoznak. Margó fiúja váratlanul kiszabadul a börtönből, és mindenhová követi a két lányt. Eközben pedig folyton szól a német nyelvű Danubius...

Kapcsolódó cikk:

• Lencse a periférián – Szomjas György-portré

Az én XX. századom

A földgolyóra montírozott filmburleszk: valaki a fejét egy óriási ágyú torkába dugva fáklyával próbálja meggyújtani a kanócot, így akar öngyilkos lenni, de rövid a karja, és nem éri el... Netán így láttatja Enyedi Ildikó megragadóan ironikus fénymeséje a 20. századi embert, amint a polaritások, hamis látszatok és tudományos igazságok kaotikus zűrzavarában önpusztító módon keresi a teljességet, a [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Egy sosemvolt dinamitfőzés diszkrét nosztalgiája – Enyedi Ildikó: Az én XX. századom (1989)
• Mágikus filmek – filmmágiák – Rendezőportrék: Enyedi Ildikó
• A magyar filmművészet „zárványai”
• „Az angyalok lehetnek buták, mert tökéletesek" – Beszélgetés Enyedi Ildikó filmrendezővel

Eldorádó

1945. Teleki tér. A piac királya, Monori Sándor új lendülettel lát munkához. Most, hogy lánya, Marika hazajött Bécsből és fiúunokát szült neki, van értelme az életének. Először a vejétől szabadul meg két marék aranyért, majd Marikától, a lányától szabadul meg, hogy csak az övé lehessen a kis Imi, akit ő akar felnevelni a feleségével. Az ötvenes évek nem [...]

Elolvasom a kritikát