A szépség és a szörnyetegek – Paul W.S. Anderson: Monster Hunter – Szörnybirodalom

2021. május 20. – írta Süll Kristóf

Paul W. S. Anderson a Resident Evil-széria után ismét bizonyította, hogy videójáték-adaptációs törekvései nem csupán fantáziátlanok, de ezzel együtt történetmesélési stratégiái is korszerűtlenek: a rendező megmaradt a 90-es évek bevett formuláinak használatánál.

Vadászjelenetek Felső-Skóciából – Matt Palmer: Calibre

2019. július 23. – írta Verpeléti András

A nemrég streaming-műsorra került Calibre nézése közben gyakran eszünkbe juthat a Gyilkos túra, a Szalmakutyák vagy akár még A vesszőből font ember is, Matt Palmer rendező azonban túl görcsösen akar szabadulni ettől a hagyatéktól, amiből egyébként még bőven lenne mit meríteni. Jellemző módon pont ez az eredetiségre való kényszer válik a forgatókönyvet is jegyző brit filmes hübriszévé és műve végül pontosan ugyanúgy jár, mint megannyi hasonló, a Netflix által felügyelt produkció. Adott egy nem kifejezetten eredeti ötlet, egy kiváló helyszín, érdekes karakterek, aztán valaki elkezdte meghozni a rossz döntéseket.

Az állatoknak is van lelkük – Agnieszka Holland: Pokot

2018. április 17. – írta Beretvás Gábor

A női egyedek háborítatlan együttélése.

„A rossz hír hozója vagyok” – Beszélgetés Ulrich Seidllel

2017. június 20. – írta Csiger Ádám

2015 nyarán nagy port kavart a neten egy fotó, amin egy amerikai fogorvos pózol egy általa frissen lelőtt oroszlán mellett. Ulrich Seidl erről forgatta legújabb filmjét, noha nem a nagypályás vadászokat, hanem az Afrikában szafarizó, német és oszták középosztálybelieket tette meg főszereplőnek. A direktorral a TIFF-en beszélgettünk arról, hogy utálják-e egymást dokumentumfilmjei alanyaival, a bolygó rákosodása-e az emberiség, és hogy mit forgat Romániában.

Nagy az Isten állatkertje – Ulrich Seidl: Safari / Szafari

2017. április 26. – írta Rácz Viktória

Az osztrák Ulrich Seidl újabb filmmel jelentkezett, amelyben ismét elég negatív képet fest az emberiségről. A Szafariban megismerjük azokat a felső középosztálybeli osztrákokat, akiknek kedvenc hobbija az egzotikus állatok levadászása. A művészi dokumentumfilm kifejezetten gyomorforgató – és nem csak azért, mert állatokat nyúznak meg a kamera előtt.

Még az orális szexszel is gondok vannak – Mátyássy Áron: Víkend

2015. szeptember 10. – írta Veres Szilárd

A Víkend ugyan korántsem indul hibáktól mentesen, a végére viszont teljesen összeomlik, maga alá temetve minden erényét.

A bennünk élő alien – Jonathan Glazer: Under The Skin / A felszín alatt

2014. augusztus 21. – írta Soós Tamás

Aki azt hiszi, mutálódott harci teknősök és robotéletre kelő autók a legbizarrabb lények, amit a kortárs mozi fel tud mutatni, az nézze meg A felszín alatt című filmet. A Kubrick-hagyaték örököseként, valamint a Köpök a sírodra kifordításaként is elkönyvelhető sci-fi az év egyik leghangulatosabb és legkülönösebb filmje.

Osszuk be a lőszert – Antal Nimród: Predators / Ragadozók

2010. július 20. – írta Dunai László

Antal Nimródnak nyilván nem a Kontrollos „vonalához” tartozik ez a film – ha egyáltalán azt az egy darab szerzőibb filmjét vonulatnak lehet nevezni, hiszen azóta csak zsánerfilmeket készített (Vacancy / Elhagyott szoba, Armored / Szállítmány és most a Ragadozók). Ezekben pedig többé-kevésbé jól megoldotta rendezői feladatait.