Hollywoodtól Saigonig – A vietnami háború az amerikai filmben III.

2010. március 22. – írta Jakab-Benke Nándor

Minden korszaknak megvan a maga politikája, minden politikának a maga háborúja – és minden háborúnak a maga filmes világa. Sorozatunk utolsó részében Oliver Stone trilógiájáról, Kubrick alapművéről, és ennek a mára nosztalgikussá vált filmes világnak a lassú kikopásáról lesz szó.

Jön az újabb Sikoly-trilógia

2009. június 11. – írta a szerk.

A hírek szerint a Sikoly-trilógia folytatását tervezi Wes Craven horrormágus, aki állítólag három új filmet is rendez a sikeres tinihorror-szériába – tájékoztat az EST.hu.

Ulysses szemével – Theodoros Angelopoulosz-portré 2.

2009. május 25. – írta Ritter György

Az Utazás Kythirára (Taxidi sta Kythira, 1984) fordulópont Angelopoulosz életművében. Nem hagyja el ugyan a történelmi környezetet, de az egyén világára és a belső utazásokra helyezi a fő hangsúlyt. A metafizikus kamera-töltőtollal író történész további trilógiái sorsának összefoglalása.

Az idő vándora – Theodoros Angelopoulosz-portré 1.

2009. május 22. – írta Ritter György

Miután Michael Cacoyannisz a 60-as és 70-es években színvonalas mozgóképként sikeresen exportálta a Földközi-tenger túlpartjára az ógörög drámákat (Elektra, 1962; Trójai nők, 1971; és persze az örök Zorbát, 1965), átadta vezető helyét egy metafizikus kamera-töltőtollal író történésznek: Theodoros Angelopoulosznak.

A titkos ügynök esete a nyúl lábával – J.J. Abrams: Mission: Impossible III

2006. június 15. – írta Farkas István

A hatéves várakozás alatt többször gondoltam magamban arra, hogy a széria harmadik részének az összehozása valóságos lehetetlen küldetés lesz az alkotóknak. Azon is filozofálgattam, hogy vajon – a dollárszázmilliókon kívül – mi hívta életre a Mission: Impossible folytatás(oka)t, hisz jól tudjuk, hogy esetében nem beszélhetünk a James Bond-mitológia másfajta leképezéséről, már csak azért sem, mert ennek nincsenek fél évszázados történeti (!) hagyományai.

A nagyon penge vámpír – David S. Goyer: Blade: Trinity / Penge: Szentháromság

2005. március 20. – írta Bán Attila

Szeretem az újabb, Drakuláról szóló filmeket, mindig megtudok valami újat minden vámpírok ősatyjáról. Például a Dracula 2000-ből azt, hogy ő maga Júdás, akit az isteni átok kényszerít örök életre és gyönyörű nők nyakán való csámcsogásra. Vagy hogy ő tulajdonképpen Buffy, a vámpírvadász meg a Hegylakó keveréke, és rosszul beszél angolul. (Vlad, nemuritorul).

Ami Európából látszik – Steven Soderbergh: Ocean's Twelve / Ocean's Twelve – Eggyel nő a tét

2005. február 15. – írta Virginás Péter

Hogyan lehet szeretni tizenkét (plusz egy) kleptomániást? Úgy, hogy adott ponton (szinte) mindent visszaszolgáltatnak, filmünkben a francia impresszionista festményektől egészen a mobiltelefonig. Aztán meg ott az a vagányság, amiből ezek a negyvenes főhősök nem szenvednek hiányt. A végeredményhez hozzátartozik az EU rendőrségének (?) a lejáratása és még n dolog, ami ma Európából látszik, kellőképpen felületesen bemutatva.

Játék a tojással – Steven Soderbergh: Ocean's Twelve / Ocean's Twelve – Eggyel nő a tét

2005. február 15. – írta Valuska László

Vannak olyan filmek, amelyekről nehéz beszélni az uralkodó, esztétizáló filmes közbeszédben (ezzel az indítással ez a mondat is rögtön érvényét vesztette). A közbeszéd művelőin értsük azokat, akik nem igazán szeretnek elmenni késő este egy multiplexbe „csak úgy", a szórakozás kedvéért. Pedig az Ocean's Twelve – Eggyel nő a tét (miért kell ezt a magyar címet adni?) ilyen film: önfeledt szórakozást kínál, rögtön az első képkockákkal kellemes viszonyt alakít ki a nézővel.

Szigetbirtok Hongkong? – Wai-keung Lau – Alan Mak: Mou gaan dou II-III. / Szigorúan piszkos ügyek 2-3.

2005. január 15. – írta Valuska László

Ritkák a jó trilógiák, mivel általában nem az ötlet, hanem az üzleti stratégia irányítja a folytatásokat. Emiatt mindig fenntartásokkal fogadtam a folytatásokat, főleg a Mátrix önmítoszának a lerombolása után (kacéran nevezhetnénk ezt is posztmodern játéknak, ha már Baudrillard-ra hivatkoznak, hehe), vagy említhetjük a Star Wars legújabb epizódjait.

Menekülés a folytatások csapdájából – Paul Greengrass: A Bourne-csapda / The Bourne Supremacy

2004. november 15. – írta Váró Kata Anna

Manapság a hollywoodi forgatókönyveket úgy írják, hogy mindig legyen mód a folytatásra. Ez már ugyanúgy kötelezően hozzátartozik a stúdiófilmekhez, mint a sztárok maguk, mert ugye, ha egy film sikeres, akkor miért ne lehetne még többet kasszálni vele? Annak pedig, hogy egy rókáról hány bőrt lehet lehúzni, a jó ízlés már régóta nem szab határt. A Bourne-rejtély elkészültekor már a kezdetek kezdetén nyilvánvaló volt a folytatás, hiszen a film Robert Ludlum trilógiájának a feldolgozása. Fenntartásokkal ültem be tehát A Bourne-csapdára, amelynek már az első részével sem voltam teljesen kibékülve.