Transzfilmánia 6. – Perfetti sconosciuti / Teljesen idegenek; Unforgettable / Öldöklő szerelem; The Coca Cola Kid

2017. április 30. – írta Jakab-Benke Nándor

Mit nézzünk május elsején? Furán hangzik az én számból, de a moziban inkább semmit.

Nyugodtan kimondhatod! – Stacy Title: Bye Bye Man – A rettegés neve

2017. április 10. – írta Kádár Hanga

Az a fajta horrorfilm ez, amelynek az előzetesétől jobban rezegni kezd rajtunk a gatya, mint a moziban eltöltött másfél óra alatt, bár vannak kiemelkedő pillanatai. A skizofréniából merített alapötlet a műfaj ínyencségei közé tartozhatna, ha a kifejtés kevésbé lenne klisétől áztatott, és nem maradt volna hézagok tömege megválaszolatlanul a film végére.

Transzfilmánia 1. – Split / Összetörve; Fifty Shades Darker / A sötét ötven árnyalata; Passport to Pimlico

2017. február 12. – írta Jakab-Benke Nándor

Sziasztok, ez itt a Transzfilmánia, a Filmtett legújabb projektje, egy erdélyi mozis videóblog. Kéthetente fogok jelentkezni, és az egész annyiból áll, hogy elmegyek moziba, hogy megmondjam nektek, mire érdemes beülni és mire nem. Három rovat lesz: fekete-fehér, igen, nem. Aha, mint a játékban. Majdnem olyan, mint a Mesterségem címere :)

Síppal-dobbal – Oliver Stone: Snowden

2016. november 22. – írta Ferenczi Szilárd

Legyen egy világraszóló esemény bármily friss, vagy létezzen bár róla máris egy kitűnő Oscar-díjas dokumentumfilm (Citizenfour, r. Laura Poitras, 2014), vagy legyen a főhős még oly széles körben ismert is, Hollywood akkor is elkészíttet egy tök felesleges játékfilmet az Egyesült Államok forró történelmi pillanatainak szakértő-rendezőjével, a jelenkori rejtett amerikai múlt felkent professzorával, Oliver Stone-nal.

Harminc éve egyre kékebb a bársony – Csapón kívül 8.: David Lynch: Blue Velvet / Kék bársony

2016. július 9. – írta Papp Attila Zsolt

David Lynch is öregszik, bizony. A mester, akitől évek óta nem láttunk a szó szoros értelmében vett játékfilmet (ha megengedő vagyok, az Inland Empire, ha szigorúbb, a Mulholland Drive óta), három évtizede rendezte azt a filmet, amely kis túlzással a teljes életmű egyfajta foglalata és – meglehet, korai – szintézise lehetne: a Kék bársonyt. És nem mellékesen: Lynch idén töltötte hetvenedik életévét.

„Saga Norén, Länskrim, Malmö” – A híd (Bron/Broen) – harmadik évad (2015)

2016. február 4. – írta Papp Attila Zsolt

A híd első évada nemcsak a skandináv televíziózásban tette szinte megugorhatatlanul magasra a lécet. És bár sem a második, sem a harmadik évad nem tudta megismételni a kezdőszezon – végső soron nagyon is egyszerű és átlátható – komplexitását, az a bizonyos léc megrezdült ugyan, de a helyén maradt.

A tékás, aki kölcsönzött – Quentin Tarantino-portré

2016. január 13. – írta Csiger Ádám

Egyáltalán nem véletlen, sőt inkább tökéletesen jelképes, hogy a posztmodern műfajfilm pápája épp egy videotékából szabadult a világra. Korai filmjei elfeledett, ritka, alábecsült gyöngyszemek remixei. Napjainkra viszont a fenegyerek felcseperedett, és megcáfolta kritikusait.

luke_i_am_your_father.mp4 – Sam Esmail: Mr. Robot

2016. január 5. – írta Buzogány Klára

A Mr. Robot főszereplője nagyon furcsa figura. Alakja igazi kincsesbánya lehet egy pszichiáternek: súlyos lelki és mentális zavarokkal küzd, ugyanakkor zseni a maga területén. Hatalmas dolgokat visz véghez, mégis láthatatlan.

Kifulladásig a berlini éjszakában – Sebastian Schipper: Victoria

2015. október 2. – írta Berecki Beáta Hajnalka

Sebastian Schipper negyedik nagyjátékfilmje a rendező szavaival élve nem egy bankrablásról szóló film, hanem egy bankrablás. A Victoria egyetlen akciódús éjszaka történéseit meséli el, úgy, hogy akarva-akaratlanul mi is részesei leszünk a történetnek.

A levegőért kapkodó néző – Denis Villeneuve: Sicario – A bérgyilkos

2015. szeptember 22. – írta Jakab-Benke Nándor

Aki a Felperzselt föld (Incendies), az Enemy, de főleg a Fogságban (Prisoners) után vigyázó szemeit a kanadai Denis Villeneuve-re vetette, amint az büszkén bemasíroz Cannes-ba és Hollywoodba egyaránt, nem csalódhat: a Sicario egy brutális, feszes bűnfilm, logikus folytatása az eddigi életműnek.