Képek és önarcképek – Ana Lungu: Autoportretul unei fete cuminți

2015. szeptember 28. – írta Nagy Boglárka

„A kamera távol van a szereplőktől és a mozdulatlansága adatgyűjtésre ösztönözi a nézőt.” Az Egy jókislány önéletrajzát az idei TIFF-en láttuk, és most a mozikba is került.

Ezt láttuk a 14. TIFF-en 7. – Kkeut-kka-ji-gan-da / A Hard Day; Trash; Les nuits d'été / Summer Nights; București NonStop

2015. június 5. – írta Buzogány Klára, Papp Attila Zsolt, Iszlai József, Veres Szilárd

Egy elgázolt férfi autóban elrejtve, három nagyon szegény, csatornalakó gyerek története, egy tisztes polgár, becsületes családapa, aki rejtett életet él női ruhába bújva, és egy román külvárosi trafik, egymástól nagyon különböző figurák útjának a kereszteződésében. Íme egy kis olvasnivaló ma reggelre, megnéznivaló későbbre!

Kincses szoborpark – Corneliu Porumboiu: Comoara / A kincs

2015. június 3. – írta Iszlai József

A helyszín Magyarfenes. Még másfél óra van a vetítésig, az emberek lassan érkezgetnek a falu bejáratánál fekvő Arkhai szoborparkba. Elég üdítő érzés végre kibillenni a városi mozik háttérzaja elől, a helyszínen azon gondolkozom, hogy jövőre valószínűleg már legalább három esemény lesz ide szervezve. A Kolozsvártól félórás autótávra fekvő teret izgalmas, Bartha Ernő által készített szénaszobrok dekorálják, melyek a napnyugta utáni világítás bekapcsolásával még ékesebben őrködnek az esti békénk felett.

Olykor arra mész, amerre a film sodor – Interjú Ana Lunguval, az Autoportretul unei fete cuminți rendezőjével

2015. május 22. – írta Nagy Boglárka

Ana Lungu a „román új hullám” női oldalát képviselte a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol filmjét a What the F*ck nevű, feminista filmválogatásban vetítették. Azóta nyert még néhány díjat itthon, és nemsokára a kolozsvári TIFF fogja vetíteni Autoportretul unei fete cuminți (kb.: Egy jól nevelt lány önarcképe) című filmjét. Nem tud azonosulni az izmusokkal, hatalmas lelkesedéssel beszél a dokumentumfilmekről, és a világ legtermészetesebb hangján szól az élet nagy dolgairól. Beszélgetésünk remek alkalom ismertebbé tenni egy olyan nevet, amelyet főképp szeptembertől gyakran fogunk hallani, amikor a romániai mozik is vetíteni kezdik a filmjét.

Rendszert vágók – Töprengések a rendszerváltás filmjeiről

2014. december 22. – írta Ritter György

A 20. század mint történeti korszak (1914–1991) záróakkordja a hol bársonyosan, hol véresen lezajlott rendszerváltás volt. Az újjászületésre adott recepció nem maradt el, főként nem a filmművészetben.

Vasluiból Bukarestbe, Cannes-on keresztül 2. – Corneliu Porumboiu-portré

2014. július 31. – írta Ioan-Pavel Azap

Aki nagyon akarja, váratlan mélységeket fedezhet fel a Când se lasă seara peste Bucureşti sau Metabolism című filmben. Az igazság az, legalábbis a kisebbség kisebbségének szemszögéből – azokra gondolok, akik látták a filmet, de nem éreztek rá az ízére –, hogy Porumboiu eltávolodik az első munkáiban megismert, eredeti rendezőtől, akinek tényleg volt mondanivalója, nem szorította saját magát az aktuális divat korlátai közé, és a pillanat kánonjaihoz simuló, önként személytelenedő játékossá változik.

Vasluiból Bukarestbe, Cannes-on keresztül 1. – Corneliu Porumboiu-portré

2014. július 30. – írta Ioan-Pavel Azap

Corneliu Porumboiu az új román mozi egyik legfontosabb képviselője. Legalábbis az első két nagyjátékfilmje, a Forradalmárok (A fost sau n-a fost?) és a Rendészet, nyelvészet (Poliţist, adjectiv) a nagy rendezők közé sorolja.

1706 km – Villáminterjú Szőcs Petrával, A kivégzés rendezőjével

2014. május 28. – írta Jakab-Benke Nándor

Szőcs Petra. Kolozsvári származású filmes. Kisjátékfilmje, a Ceauşescuék utolsó perceiről és a rendszervált(oz)ásról személyes hangnemben mesélő A kivégzés Kolozsváron játszódik, a 13. Filmtettfeszten is vetítettük. Ehhez képest a köztudatba egy vargabetűvel robbant be nemrég: azon kevés magyar filmek egyikeként, amelyek a talán legnagyobb presztízsű filmfesztiválon, Cannes-ban versenyeznek. Vörösszőnyeges élményeiről kérdeztük az alkotót.

Újhullámos metabolizmus – Corneliu Porumboiu: Când se lasă seara peste Bucureşti sau Metabolism

2013. szeptember 26. – írta Farkas István

Corneliu Porumboiu új filmje a végletekig megosztja nézőjét. Ha a Poliţist, adjectiv (Rendészet, nyelvészet) című film után még volt olyan ember, aki nem tudta, hogy kedvelje-e vagy sem a rendezőt, most már biztos nincs. A Când se lasă seara peste Bucureşti sau Metabolism című film végérvényesen két táborra osztja a filmbarátok táborát, ha netán volt olyan, aki eddig „emésztési zavarokkal” küzdött volna. Mostantól vagy utáljuk vagy szeretjük Porumboiut. Nincs középút.

Emberbaráti néma csönd – Nae Caranfil-portré 2.

2013. április 12. – írta Ioan-Pavel Azap

„Nae Caranfil különleges helyet foglal el a kortárs román vígjáték porondján. Ő az egyetlen, aki dacol a lassan mindennapi minimalista-realista besorolással, de fő inspirációforrását éppen a mindennapi életben leli meg.”