Tengerparti unalom – Marian Crişan: Megatron – Radu Muntean: Boogie

2008. június 10. – írta Tóth Orsolya

A két román film egyenesen Cannes-ból érkezett Kolozsvárra. A Román színházbeli hazai permierjükre már napokkal a vetítés előtt elkelt minden jegy. A román filmipar újabb szikár kisrealista darabjai szinte semmiben sem különböznek a mostanság befutott román filmek stílusától, a Megatron mégis (vagy éppen ezért?) megkapta a kisjátékfilmes Aranypálmát.

Megatron a TIFF-en

2008. június 7. – írta Nagy Boglárka

Kellemes hangulatban zajlott pénteken, június 6-án a Marian Crişan cannes-i Aranypálma díjas Megatron című kisjátékfilmjéről tartott sajtókonferencia. A rendező enyhén zavarban volt, azzal kezdte a találkozót, hogy köszönetet mondott minden munkatársának és a színeszeknek, akik mind eljöttek a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra.

Lăzărescu úr halála és a román film feltámadása – Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

2005. október 15. – írta Vlad Basalici

2004-ben a berlini Arany Medvével frissen kitüntetett kisjátékfilm, az Egy karton Kent és egy csomag kávé (Un cartuş de Kent şi un pachet de cafea) rendezőjétől a Nemzeti Filmközpont (Consiliul Naţional al Cinematografiei – CNC) megtagadta nagyjátékfilmes tervének az anyagi támogatását. A más, erős hazai gyártócégek híján a nagyjátékfilmeket Romániában egyedül támogató filmközpont más projekteket, az intézményhez közelebb állókét részesítette előnyben.

Piros pontok, idézetek – Radu Muntean: Furia / A düh

2003. február 15. – írta Zágoni Balázs

Ha nem is kérdezem, A düh elsõ tíz perce után meg tudnám mondani Radu Muntean kedvenc rendezõit: Cronenbergben és Kusturicában legalábbis biztos vagyok. De kezdjük elölrõl: a plakát nem gyõzött meg arról, hogy ezt a filmet érdemes megnézni. Ellenben mellette egy fénymásolt papírlapon használati utasításokat találok a filmhez. Köztük olyanokat is, hogy a film pattogatott kukoricával együtt fogyasztva káros az egészségre, hogy a mobiltelefonokat jó elõre ki kell kapcsolni, hogy ne tévesszük össze a sajátunkat a filmbéli szereplõkével. S hogy ne tévesszen meg senkit az, hogy a filmben játszik Adrian Copilu’ Minune¹, ez a film nem róla szól.

Hangulatos etűdök lehangolt kapreál harmonikára – Cristian Mungiu: Occident / Nyugat

2002. november 15. – írta Saszet Ágnes

Jó filmről bajos is, kínos is írni – sajnálkozva és kényszeredetten feszíteném fel Cristi Mungiu Occidentjét az elemzés bonckeresztjére. Már csak azért sem, mert ennek a csöppet sem közhelyszerű, közhelyeket parodizáló filmnek bárminő megközelítése menthetetlenül olcsó közhelyekbe torkollna.

Egy láthatatlan lábatlankodó videofelvétele – Cristi Puiu: Marfa şi banii / A zseton és a beton

2001. július 15. – írta Zágoni Balázs

A kánikula, az aszfalt és az étolaj mind elmúlnak, de ez a bukaresti út örökké megmarad. Egy Cannes-ban felfedezett román elsőfilmes meglepően jó és szokványosan elfelejtett elsőfilmje.

Road-movie a keskeny pallón – Beszélgetés Cristi Puiu filmrendezővel

2001. május 15. – írta Zágoni Balázs

„Nyers, durva képet akarok, hamisítások, speciális effektusok és szép tájak nélkül. És ebből nem engedek. Néha azt kértem, hogy még rondább legyen a kép, még kegyetlenebb. (...) Ezek a bukaresti operatőrök olyan képi beállításokra törekszenek, amelyek egyéni művészi stílusra utalnak, hogy a közönség azt mondja: istenem milyen szép kép! Mások is mondták, hogy vegyek be legalább néhány külső képet is az autóról, és végül be is vágtam néhányat, de most már tudom, hogy nem kellett volna. Ott kell maradni az autóban az egész út alatt, hogy «megfulladj»!"

Klipszabadság, reklámzubbony – Beszélgetés Marius Theodor Barna és Giurgiu Tudor filmrendezőkkel

2001. március 15. – írta Karácsonyi Zsolt

Mindketten Stere Gulea és Laurenţiu Damian osztályában végezték el a filmrendezői szakot a bukaresti Színház és Filmművészeti Akadémián. Az egyetem elvégzése után mindketten foglalkoztak (foglalkoznak) reklámfilmek és videoklipek rendezésével, de a játékfilmekkel szemben sem váltak hűtlenné.