Ő, a jégcsap – Paul Verhoeven: Elle

2016. december 24. – írta Buzogány Klára

Paul Verhoeven új filmje olyan, mint a csípőspaprika. Köhögtet, sajog a szád tőle, mégis imádod. Amikor az utolsó képkocka után kényelmetlen félmosolyra kényszerül az arcod, pontosan tudod, hogy kár lett volna kihagyni.

Kívül-belül szorít – Lenny Abrahamson: A szoba / Room

2016. január 21. – írta Petz Anna

Lenny Abrahamson legújabb filmje méltán száll ringbe négy kategóriában is az idei Oscaron: A szobát egy trauma finom lélektani ábrázolása, a gyermeki szemszögön átszűrt, remek cselekményvezetés és a kimagasló színészi alakítások emelik az év legjobb alkotásai közé.

Reprezentálni a reprezentálhatatlant – Rape and revenge narratívák a kortárs európai filmben

2016. január 20. – írta Petz Anna

Rape and revenge narratívákkal dolgozó filmek az ezredforduló után is jelentős számban születtek – az európai kontinensen is. Az abúzus következtében testi és lelki sérüléseket szenvedő nőkarakterek sorsát a filmek jellegzetes, a valóságtól elemelt formanyelvvel ábrázolják (hangvilág, kompozíciós metódus, mise-en-scene elemek használata), ami a pszichológiai trauma továbbélését és a feldolgozás nehézségét/lehetetlenségét hangsúlyozza.

Óvakodj az anonim alkoholista detektívtől! – Scott Frank: A Walk Among the Tombstones / Sírok között

2014. október 28. – írta Papp Attila Zsolt

Lesznek majd, akik azt mondják, hogy „a könyv jobb”. Meg olyanok is, akik szerint ez a soros Liam Neeson-féle akcióthriller. Pedig a Sírok között igazán korrekt módon összerakott, súlyos, noiros hangulatú bűnfilm.

Egy pedofil szürke hétköznapjai – Markus Schleinzer: Michael

2012. június 5. – írta Buzogány Klára

A Michael a 10 éves Wolfgang és a 35 éves címszereplő kényszerű együttélésének utolsó 5 hónapját mutatja be – áll a TIFF-es szinopszisban. Csak nehogy valaki azt gondolja, holmi kedves kis vidám családi filmről van szó, megrögzött agglegényről, akinek a nyakába szakadt egy apró vadóc, s nehezen bár, de végül felnő a gyereknevelés feladatához, és szívből megszereti a gyerkőcöt (aki időközben szintén megszelídül). Nem véletlenül került ez a film a Határok nélkül nevű vetítési szekcióba.

Rövidebb élet, kevesebb bűn – Alekszej Balabanov: Cargo 200

2008. július 18. – írta Papp Attila Zsolt

Balabanov legújabb opusza az – ejnye, nocsak – 1984-es esztendő Szovjetuniójába kalauzol bennünket. Még dúl az afganisztáni háború, a hivatalok falairól Lenin elvtárs tekint le a későszovjet éra páriáira, de már készülődik a peresztrojka, az olvadás korszaka, a fiatalok diszkóznak és tanulgatják a pénzszerzés korakapitalista módszereit.

Néha nyál és néha vér – Gaspar Noé: Irréversible / Visszafordíthatatlan

2003. július 15. – írta Dobolán Katalin

Gaspar Noé filmje meglehetősen kellemetlen kis film. Maga a sztori sem túlságosan felemelő. Egy pár haláláról és életéről szól, akik a történet elején kedvesen évődnek egymással; a lányról kiderül, hogy terhes, és ettől még boldogabbak lesznek. Elmennek egy buliba, ahol a fiú füvezni kezd, a lány bosszúsan otthagyja: egyedül akar hazamenni. Egy aluljáróban azonban, 9 perces jelenetben, megerőszakolják, illetve a felismerhetőség határáig szétrugdossák, összeverik az arcát.

A plázs csendes morajlása – Mundruczó Kornél: Szép napok

2003. április 16. – írta Libor Anita

Mundruczó Kornél. Az a színészből lett rendező, aki a maga huszonnyolc évével és félkész rendezői diplomájával a zsebében már megoszt mindenkit: szakmát és közönséget egyaránt. Harmadéves egyetemista kora óta nem volt olyan magyar filmszemle, amelyikről üres kézzel távozott volna, és most már a külföld is elismeri tehetségét. A mondat már szállóigévé vált a szakmában: övé minden idők legerősebb pályakezdése a magyar filmben. A kérdés adott: szemfényvesztés vagy valódi mutatvány?

Pedro szemüvege – Pedro Almodóvar: Hable con ella / Beszélj hozzá!

2002. november 15. – írta Kovács Gellért

Ha a kortárs filmművészet örökös extravaganzája, Pedro Almodóvar nem a vászonra álmodna, rémképzetem szerint életmód-guruként hirdetné könyvét és hitvallását egy magazin hátsó oldalán a föld lakóinak. Mondjuk tíz egész öt euróért, az alábbi agymenéses szlogennel: „Ne legyél frusztrált, nem te vagy zavart, beteg. A világ gonosz és képmutató. Az igazság benned van. A vágyaid szépek, csak attól függ, honnan nézzük. Rendeld meg a könyvemet, és nézd Pedro szemüvegén át magad és a világot!”