Minden, amit tudni akartál a hardcore pornóról, csak… – Tóth Zoltán János: Hardcore pornófilm a hálózati kultúra korában

2021. március 29. – írta Beretvás Gábor

A könyv igazándiból hiánypótló munka, főleg ha azt vesszük, hogy milyen csekély számú tudományos értekezés jelent meg magyar nyelven a témában.

Hogyan ült be Isten a nézőtérre? – A koncertfilmek története

2016. július 8. – írta Soós Tamás

Woodstock sikerre vitte, a Talking Heads művészivé emelte, a Metallica pedig túllépett rajta. A koncertfilmek történetét tekintettük át a kezdetektől a digitális korig.

Az igazi szuperhősök

2015. július 9. – írta Pernecker Dávid

Akármennyire is úgy tűnik, hogy odafent a szuperhős-képregények ismerői és szeretői azon munkálkodnak, hogy a palástos-köpönyeges igazságtevők szerelmeseinek kedvezzenek, ez ma egy bájosan naiv tévhit.

Menekülő ember – A film noir és a thriller műfaji hatáskapcsolatai

2014. július 4. – írta Kovács Patrik

Jelen tanulmányban annak szemrevételezése következik, hogy milyen hatáskapcsolatok mutathatók ki két klasszikus amerikai bűnügyi zsáner: a film noir és a thriller között.

„Keserű könnyek”-kel folytatódik az Apertúra könyvsorozata

2014. február 27. – írta a szerk.

Stőhr Lóránt Keserű könnyek. A melodráma a modernitáson túl című kötete az Apertúra Könyvek következő darabja.

Egy műfaj születése – A képregényfilmek története. 2. rész

2013. december 27. – írta Szabó R. Ádám

Az első részben röviden áttekintettük, hogy miként jutott el a képregényfilm műfaja a kezdeti „primitív”, naiv időszakából a rizikósabb alkotásokig, odáig, hogy már itt-ott felbukkant komolyabban vehető próbálkozás az adaptálásra, most pedig folytatjuk a filmtörténeti áttekintést, amely a képregényfilm mint tagadhatatlanul önálló, erős műfaj létrejöttéhez vezető utat mutatja be.

Rajzpapírról a filmvászonra – A képregényfilmek története. 1. rész

2013. december 25. – írta Szabó R. Ádám

A modern kori művészettörténet tyúk vagy tojás kérdése lehetne, hogy a film vagy a képregény képi és művészeti fejlődése befolyásolta jobban a másikat, hiszen két, csaknem teljesen egyidős műfajról van szó, még a fejlődési ívükben is felfedezhető némi hasonlóság, mostanra pedig szinte összeforrt, „összeért” a két médium: saját sikereiket nagyban köszönhetik a másikéinak.

Az európai vadnyugat hőskora – A western története 3.

2002. február 15. – írta Szántai János

Európában a film őskorától kezdve készültek westernek. A század elején Franciaországban Joe Hamman, Németországban pedig Lugosi Béla főszereplésével forgattak vadnyugatinak nevezett filmeket. Az európai western azonban csak a hatvanas években teremtett iskolát.

A „felnőtt” westernek időszaka – A western története 2.

2002. január 15. – írta Szántai János

A húszas-harmicas évek hollywoodi futószalagján megjelennek és fényesre csiszolódnak a western kliséi: D. W. Griffith, William S. Hart, Tom Mix, John Cruze. John Ford és John Wayne együttműködése már az „érett” western korszakát fémjelzi. Az ötvenes évekre pedig a műfaj amerikai ága annyira árnyalt és túlérlelt lesz, hogy megújulásához „külső segítségre” van szüksége.

A vadnyugat vizuális mítoszának születése – A western története 3.

2001. november 15. – írta Szántai János

Charlton Heston talán kissé keményen fogalmazott, de rátapintott a western alapvető ellentmondására. A valóságos Nyugat és a mitikus-mitizált Vadnyugat közötti ellentétről van szó. Senki sem kíváncsi a valóságos Nyugatra, minden valamirevaló mozi/tévénéző a valóság magvából szárba szökkenő mítoszra éhes.