Átadták a 40. Magyar Filmszemle díjait

2009. február 4. – írta a szerk.

Február 3-án a Budapesti Kongresszusi Központ nagytermében átadták a 40. Magyar Filmszemle elismeréseit. A fődíjat Mátyássy Áron Utolsó idők című filmje kapta. A dokumentumfilmes zsűri elismerő oklevelével tüntette ki Bálint Ibolya székelyudvarhelyi alkotót az Apró örömök című filmjéért.

Félúton – Beszélgetés Kőszegi Edit filmrendezővel

2008. április 10. – írta Pócsik Andrea

A 11. élet című dokumentumfilmet a 2008-as Magyar Filmszemlén mutatták be, Kőszegi Edit rendezőnőt a zsűri elismerő oklevéllel jutalmazta. A film készítésének különös története van, amely a mai napig nem zárult le: a főszereplő Illés Gyula eltűnése után is folytatják a munkát.

Kisebb felület, kevesebb tér – Tévéfilmekről a szemle apropóján

2008. február 22. – írta Jakab Juli

A tévéfilm fogalmáról elsőre valószínűleg senkinek nem az ugrik be, amint egy izgalomtól görcsölő ember tapadókoronggá változott szemgolyókkal csüng a képcsöveken. Sokkal inkább valami régi és poros, filmszerű valami, amiben ismert és kevésbé ismert színészek közhelyes szituációkban hiteltelen dolgokat mondanak egymásnak nagyjából 45–60 percig.

Nyomtalanul – Hajdu Szabolcs: Off Hollywood

2008. február 21. – írta Jakab Juli

[Re: Off Hollywood] Annak ellenére, hogy Hajdu a fiatal filmes generáció egyik legfelkapottabb tagja, a Fehér tenyér utáni hatalmas elvárásoknak esélye sem volt megfelelni: az Off Hollywoodot már azelőtt elfelejtette a szakma és a közönség, mielőtt egyáltalán látta volna. Pedig milyen szép népmesei fordulat lett volna, ha a film sikeres lesz!

(Ön)reflexív futólecke – Hajdu Szabolcs: Off Hollywood

2008. február 8. – írta Dunai László

A filmről, a filmkészítésről szóló filmekkel Dunát lehetne rekeszteni. De nem a magyarországi szakaszon. A magyar filmek között sajnos hiába kerestünk a témát feldolgozó nagyjátékfilmet, nem nagyon találtunk. Egészen mostanáig. A Hajdu Szabolcs rendezte Off Hollywood hogy lehet és kell is ilyen típusú filmet készíteni.

Rövidek Szemléje 2.

2008. február 7. – írta Dávid Ádám

A 39. Filmszemle kisfilmes zsűrijének elnöke, Kardos Ferenc díjátadó beszédében méltatta az idei rövidek magas színvonalát: egyre gyakoribb az igényes megmunkáltság és professzionális kivitelezés. És egyre többször térnek vissza sötét, alvilági témák a fiatal rendezők munkáiban.

Színes magyar noir* – Gigor Attila: A nyomozó

2008. február 6. – írta Zágoni Balázs

Amikor elolvastam a film.hu-n a forgatókönyv feltöltött néhány oldalát, két dolgot már sejtettem. Az egyik, hogy Gigor Attila tud írni. A másik, hogy A nyomozó egy noir film. Hogy lehet egy magyar elsőfilmes rendező kisköltségvetésű produkciója noir? Hát úgy, ahogy a Coen fivérek Az ember, aki ott sem volt című filmje: neo-noir. De nem kell mindenáron fekete-fehérnek lennie.

Az elmúlt tíz év legjobb ismeretterjesztő filmjei a szemlén

2008. február 5. – írta Buzogány Klára

A 39. Magyar Filmszemle mintegy félszáz dokumentum- és ismeretterjesztő filmet számláló versenykategóriájáról öttagú zsűri ítélkezett, amely tegnap összegezte véleményét a mezőnyről általában, majd a több mint három órát tartó ülés során egyenként is értékelte a megjelent alkotók munkáját.

Tipikus, divatos, problémás – Till Attila: Pánik

2008. február 5. – írta Margitházi Beja

A szerelmétől elhagyott, munkájában sikeres harmincas csaj; a virgonc, testi-lelki élményekre kiéhezett, egyedülálló ötvenes anya; a férfias szakmát gyakorló, de nemi érdeklődését titkoló húszas srác − az ezredforduló tipikus-divatos-problémás figurái, akikről tanulmányok, statisztikák, bestsellerek és közönségfilmek tucatjai igyekeznek érvényesebbnél érvényesebb diagnózisokat felállítani.

A másik fészke – Felméri Cecília: Kakukk

2008. február 5. – írta Buzogány Klára

Felméri Cecília korántsem nevezhető már zöldfülűnek néhány fesztiválokon sikerrel bemutatott animációs film után, ám a vizsgafilmjeként elkészült Kakukk műfaji váltást jelent korábbi munkáihoz képest. A kisjátékfilm képi világa ugyanolyan különleges, mintha rajzolva, festve vagy animálva lenne.