Sütemény és vérpad… – Sofia Coppola: Marie Antoinette

2007. május 15. – írta Sándor Anna

Az osztrák Maria Antoinette az egyik legellentmondásosabb francia uralkodóként szerzett magának hírnevet. Számtalan történelmi pletyka szól mértéktelen költekezéseiről, alattvalóival szembeni érzéketlenségéről, s hogy végül az ő botrányai vezettek a forradalom kitöréséhez.

A mozivarázslat és a mai „varázslós mozi” – Neil Burger: The Illusionist / A mágus

2007. április 15. – írta Makai Beáta

Neil Burger (Interview With the Assassin, 2002) második filmje a The Illusionist (Steven Millhauser novellájának, az Eisenheim, the Illusionistnak az adaptációja), a századfordulós Bécsben játszódik. Abban a korban, amikor még hittek a misztikumban, de amikor a technikai újítások és feltalálások egész sora jelent meg – mint például a filmfelvevőgép.

Soha nem látott Róma – Kosztümös történelmi sorozat az HBO-n

2007. április 15. – írta Márton Imola

Az ókori Róma történelmét már nagyon sokan nagyon sokféle módon feldolgozták: a szépirodalomtól, a képzőművészeten, a színházon és persze a mozivásznon át, egészen a számítógépes játékokig lépten-nyomon ezzel az idealizált jelenséggel, a Róma nevű metropolisszal találkozunk. Ezek után jogosan kérdezhetjük, hogy tud egyáltalán újat nyújtani egy szintén Rómában játszódó, Róma történelmét felelevenítő, a római szokásokat és hitvilágot bemutató kosztümös történelmi sorozat? És nagy meglepetésünkre, ha figyelmesen végigkísérjük az egyszerűen csak Rómának (Rome) titulált sorozat két évadjának részeit, a kérdésre határozott igennel válaszolhatunk.

Bűvésztanfolyam haladóknak – Christopher Nolan: The Prestige / A tökéletes trükk

2007. április 1. – írta Csoma Emőke

Előadó? Mágus? Bűvész? Varázsló? Netán tudós? A megnevezés végülis teljesen mindegy, ha szemfényvesztésről és megszállottságról van szó, márpedig Christian Nolan új alkotásában mindkettő főszerepet kap. A Memento és az Álmatlanság (Insomnia) rendezője ismét feladta a leckét a nézőknek, hiszen az utóbbihoz hasonlóan rejtélyes és az előbbihez hasonlóan felszabdalt eseménysorozatot kell megfejtenünk: a Nolan-fivérek éveken keresztül dolgoztak, hogy Christopher Priest regénye alapján összeállítsák a forgatókönyvet.

Végkiárusítás Középföldén – Stefen Fangmeier: Eragon

2007. február 15. – írta Bán Attila

A Gyűrűk ura jelentős sikere ellenére is a fantasy csak megtűrt műfajnak számít irodalomban és filmben egyaránt, főleg mióta a korábban „felnőtt” műfajnak számító mese végképp a gyerekkultúrába süllyedt. Nem szokás már komolyan venni a varázslós-legkisebbkirályfis-sárkányos történeteket, a tiszta fantázia világát, hiszen csak gyerekeknek szól, legfeljebb tizenéveseknek, akik, mint célcsoport, a szórakoztatóipar definíciója szerint egy mindenevő, szellemileg fejletlen állatfajta, mely a nyáladzás mellett pénzt csepegtet a testnyílásaiból, és a neki készült alkotások egyetlen célja a pénzkiválasztás serkentése.

Álmodjunk cseresznyevirágzásról – Rob Marshall: Memoirs of a Geisha / Egy gésa emlékiratai

2006. április 20. – írta Molnár Péter

Az Egy gésa emlékiratai forgatókönyve egy amerikai író, Arthur Golden azonos című regénye alapján készült. Már a könyv fogadtatása sem volt problémamentes: bár Amerikában bestseller lett, a gésa, akinek a története alapján a regény íródott, beperelte Goldent, mert a regény nem a valóságnak megfelelően meséli el az illető életét, és rosszul értelmezi a gésa fogalmát. A realizmus iránti igény most a film kapcsán is felmerült. Ázsiában mindenütt azt kifogásolták, hogy miért játszanak japán szerepeket vegyesen japánok, kínaiak, malájok, máshol meg azt vetették a film szemére, hogy miért beszélnek ezek a „japánok” angolul.

Szerelem, szerelem, szerelem… – Joe Wright: Pride and Prejudice / Büszkeség és balítélet

2006. március 20. – írta Varga Anikó

Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényét filmre adaptálni hálás feladat lehet, amennyiben a történet szempontjából benne van az, ami egy jó, a klasszikus keretek között mozgó, nem túl merész és szofisztikált, de nem is túlzottan egyszerűsítő filmhez alapul szolgál. Joe Wright új filmje ilyen: humor, irónia, szerelem, kétségbeesés, boldogtalanság és boldogság egyaránt megtalálható benne.

Csatajelenet a repedező tavon – Antoine Fuqua: King Arthur / Arthur király

2004. november 15. – írta Buzogány Klára

Arthur király legendája, és a híres kerek asztal lovagjairól, az isten kardjáról, az Excaliburról, az ígéret földjéről, Camelotról és a hősi hadjáratokról szóló történetek az európai legendakincs világszinten egyik legismertebb mítoszkörét jelentik. Köszönhető ez természetesen annak a bűvöletnek (is), amelynek hatása alatt egy sor hollywoodi filmes ebből a legendakörből merítő, világsikerű alkotásokat dobott a mozikba. Kár, hogy az újabb és újabb feldolgozások egyre gyengébben sikerülnek, bizonyíték erre a legutóbbi, Antoine Fuqua-féle változat.

Vermeer lánya – Peter Webber: Girl with a Pearl Earring / Leány gyöngy fülbevalóval

2004. november 15. – írta Moise Gabriella

„Egy fényből készült kép”, a camera obscura titka, vagy inkább annak félszeg definíciója, amit Griet lát odabent. Alaptétele is lehetne ez a Leány gyöngyfülbevalóval című festmény, regény és film triptichonjának, ahol ez utóbbi eszközei révén dúskál a terek, az azokat be- és feltöltő fény, és végül a kettő kombinációját plasztikus formákba öntő színek sokaságában.

Iliász újratöltve (Spárta-Trója 1:0) – Wolfgang Petersen: Troy / Trója

2004. augusztus 15. – írta Farkas István

Amióta világ a világ, a férfiak háborúkat vívnak. Hol a hatalomért, hol a dicsőségért, hol a becsületért, hol pedig a szerelemért – mondják, kiket e bolond világ bölcseknek nevez. Meg azt is mondják, hogy volt idő, amikor a görögök nem gyrost sütöttek, hanem dicső háborúkat vívtak, a nőknek nem volt bajuszuk, és a férfiak nem rúgtak be már korán reggel.