Álmodjunk cseresznyevirágzásról – Rob Marshall: Memoirs of a Geisha / Egy gésa emlékiratai

2006. április 20. – írta Molnár Péter

Az Egy gésa emlékiratai forgatókönyve egy amerikai író, Arthur Golden azonos című regénye alapján készült. Már a könyv fogadtatása sem volt problémamentes: bár Amerikában bestseller lett, a gésa, akinek a története alapján a regény íródott, beperelte Goldent, mert a regény nem a valóságnak megfelelően meséli el az illető életét, és rosszul értelmezi a gésa fogalmát. A realizmus iránti igény most a film kapcsán is felmerült. Ázsiában mindenütt azt kifogásolták, hogy miért játszanak japán szerepeket vegyesen japánok, kínaiak, malájok, máshol meg azt vetették a film szemére, hogy miért beszélnek ezek a „japánok” angolul.

Szerelem, szerelem, szerelem… – Joe Wright: Pride and Prejudice / Büszkeség és balítélet

2006. március 20. – írta Varga Anikó

Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényét filmre adaptálni hálás feladat lehet, amennyiben a történet szempontjából benne van az, ami egy jó, a klasszikus keretek között mozgó, nem túl merész és szofisztikált, de nem is túlzottan egyszerűsítő filmhez alapul szolgál. Joe Wright új filmje ilyen: humor, irónia, szerelem, kétségbeesés, boldogtalanság és boldogság egyaránt megtalálható benne.

Csatajelenet a repedező tavon – Antoine Fuqua: King Arthur / Arthur király

2004. november 15. – írta Buzogány Klára

Arthur király legendája, és a híres kerek asztal lovagjairól, az isten kardjáról, az Excaliburról, az ígéret földjéről, Camelotról és a hősi hadjáratokról szóló történetek az európai legendakincs világszinten egyik legismertebb mítoszkörét jelentik. Köszönhető ez természetesen annak a bűvöletnek (is), amelynek hatása alatt egy sor hollywoodi filmes ebből a legendakörből merítő, világsikerű alkotásokat dobott a mozikba. Kár, hogy az újabb és újabb feldolgozások egyre gyengébben sikerülnek, bizonyíték erre a legutóbbi, Antoine Fuqua-féle változat.

Vermeer lánya – Peter Webber: Girl with a Pearl Earring / Leány gyöngy fülbevalóval

2004. november 15. – írta Moise Gabriella

„Egy fényből készült kép”, a camera obscura titka, vagy inkább annak félszeg definíciója, amit Griet lát odabent. Alaptétele is lehetne ez a Leány gyöngyfülbevalóval című festmény, regény és film triptichonjának, ahol ez utóbbi eszközei révén dúskál a terek, az azokat be- és feltöltő fény, és végül a kettő kombinációját plasztikus formákba öntő színek sokaságában.

Iliász újratöltve (Spárta-Trója 1:0) – Wolfgang Petersen: Troy / Trója

2004. augusztus 15. – írta Farkas István

Amióta világ a világ, a férfiak háborúkat vívnak. Hol a hatalomért, hol a dicsőségért, hol a becsületért, hol pedig a szerelemért – mondják, kiket e bolond világ bölcseknek nevez. Meg azt is mondják, hogy volt idő, amikor a görögök nem gyrost sütöttek, hanem dicső háborúkat vívtak, a nőknek nem volt bajuszuk, és a férfiak nem rúgtak be már korán reggel.

Egy csendes film a forrongó Vietnámról – Phillip Noyce: The Quiet American / A csendes amerikai

2003. október 15. – írta Juhász István

Graham Greene műveiből számtalan filmfeldolgozás készült. A világhírű angol író egyik legszemélyesebb hangvételű regénye, A csendes amerikai az indokínai háborúba kalauzolja el olvasóit, mely a francia gyarmatosítók és a vietnámi hadsereg között zajlott. Az 1955-ben íródott könyvet először 1958-ban filmesítették meg.

Halad a cselekmény előre, nyugodtan és szépen – Jerzy Kawalerowicz: Quo Vadis

2003. szeptember 15. – írta György Andrea

A közismert mondás szerint a jó filmes adaptációhoz nem kell más, csupán egy zseniális regény, amelyből aztán konzseniálisan kell filmet készíteni. Henryk Sienkiewicz 1886-ban írt, Nobel-díjas történelmi regénye folyamatosan inspirálja a filmeseket. 1912-ben és 1924-ben olasz némafilmrendezőket ihletett meg, majd a Metro-Goldwyn-Mayer 1951-es híres produkciója után 2001-ben elkészült a Quo Vadis legújabb, lengyel filmváltozata.

Dühöngő nagymenők – Martin Scorsese: Gangs of New York / New York bandái

2003. július 15. – írta Juhász István

Martin Scorsese tudja milyen a New York-i alvilág. Az olasz származású rendező számos világhírű filmjével bizonyította már, hogy nála jobban senki nem ismeri a nagyvárosok peremvidékein sínylődő népcsoportok mindennapjait. A külvárosi miliő „szociológusának” legújabb műve egy újabb nagyívű gengszter-eposz, mely ezúttal a kezdetekről mesél. Filmje a XIX. századi New York zűrzavaros világába enged betekinteni, abba a korba, amikor még nem létezett a maffia, ám a szegénység és a létbizonytalanság megteremtette annak alapjait.

Amerikai népség – Sam Mendes: Road To Perdition / A kárhozat útja

2003. február 15. – írta Csillag Marci

Az agresszív varázslótanoncok és digitális klónhadseregek korában legalább akkora hiányt szenvedünk az eredeti ötletekkel tálalt eredeti filmtémákban, mint a gazdasági világválság korának embere szenvedett alapvetõ létszükségletei terén. Hollywood varázskockái manapság sajnos nem lépnek túl a Rubikon, annak ellenére, hogy az Amerikai szépség után nagy reményekkel induló brit rendezõ, Sam Mendes új filmjével a nem egyszer megújulást hozó gengszterfilm zsáneréhez nyúlt.

Megfilmesített történelem

2002. október 15. – írta Margitházi Beja

Történelmi témájú filmek összeállítása, a teljesség igénye nélkül.