Isten előtt mind magányosak vagyunk, és Isten is magányos előttünk – Hlynur Pálmason: Isten földje / Godland / Vanskabte Land / Volaða Land

2022. június 24. – írta Papp Attila Zsolt

Az izlandi rendező hét régi fotográfia alapján alkotott „ijesztően gyönyörű” történetet egy dán lelkésszel a középpontban, idegenségről, ember és természet viszonyáról, időtlenségről és időbe-vetettségről.

Milyen állat, aki benned él? – Valdimar Jóhannsson: Dýrið / Lamb / Bárány

2021. augusztus 12. – írta Gyöngyösi Lilla

Félig ember, félig bárány újszülöttet vesz magához egy házaspár a Bárány című filmben, a jövevény érkezése azonban nem várt lavinát indít el az ijesztő szépségű izlandi vidéken.

Hadd visszhangzzék – Rúnar Rúnarsson: Bergmál / Echo

2020. augusztus 2. – írta Ferenczi Szilárd

Az egymáshoz egyáltalán nem vagy egy tágabb kontextusban is csupán alig kapcsolódó, iszonyú rövidre vágott, statikusan fényképezett jelenetek sorjázása a visszatérés reménye nélkül, hozzá nem értő kezekben kockázatos vállalkozás lenne. Rúnar Rúnarsson viszont nagyon is tudja, mitől döglik az izlandi légy.

Szemben a Szövetkezettel – Grímur Hákonarson: Héraðið / The County / Tejháború

2019. november 21. – írta Rácz Viktória

A késői kapitalizmus egyre gyakrabban válik filmes főgonosszá. A társadalmi osztályok közötti folyamatosan szélesedő szakadék és a kiszolgáltatott réteg frusztrációja csak idén három népszerű filmben is a konfliktusok mozgatórugójává vált: a Joker, az Élősködők és A Wall Street pillangói valamilyen módon mind az elnyomottak lázadásáról szól, és ugyanez a dinamika mozgatja az izlandi rendező, Grímur Hákonarson új filmjét is – azonban a Tejháború fenti példáknál jóval visszafogottabban fogalmazza meg a kritikáját.

Anya majd megmenti a világot – Benedikt Erlingsson: Kona fer í stríð / Woman at War / Izlandi amazon

2018. október 16. – írta Farkas Boglárka Angéla

Az Izlandi amazon egy humoros, szívmelengető történet anyaság és anyatermészet analógiájáról a Föld makacs gyerekeinek címezve.

Fából bosszúspirál izlandi módra – Hafsteinn Gunnar Sigurðsson: Undir trénu / Under the Tree / A fa alatt

2018. május 17. – írta Polák Zsóka

Az Ádám almái óta tudjuk, mekkora keserédes csinadratta tud kerekedni egy fa körül, ezúttal Izlandon áll a bál a szomszédok közt – kétszer olyan brutálisan és feleannyira viccesen.

Coming of age rémdráma – Rúnar Rúnarsson: Þrestir / Sparrows / Madárkák

2016. április 14. – írta Csiger Ádám

Az izlandi Madárkák esszenciális, de egyben meglehetősen szokványos coming of age drámaként kezdődik, de a végére átcsap a hollywoodi felnövésfilmek totális ellentétébe, sőt, kritikájába.

Egy másik negyvenéves szűz – Dagur Kári: Fúsi / Virgin Mountain

2016. március 21. – írta Székely Bíborka

Ha azt olvassuk egy filmről, hogy egy negyven éves, túlsúlyos, szűz férfiről szóló romantikus komédia, már tudjuk is, mire számítsunk: vicces ügyetlenkedésre, barátok által szervezett nagy gardróbátalakításra, az igaz szerelemre, amely túllát a külsőn, s „jobb később, mint soha” alapon utoléri még szerencsétlen főhősünket is. Nos, Dagur Kári legújabb filmjében semmi sincs ezekből. Szerencsére.

Dackorszakik – Grímur Hákonarson: Hrútar / Rams / Kosok

2015. június 5. – írta Ferenczi Szilárd

Izland nem pusztán a vulkánok, gejzírek, gleccserek, leszbikus miniszterelnökök és a világtörténelem legidősebb parlamentjének szigetországa, hanem a különleges házi állatfajoké is, amelyek az utóbbi időben rendkívüli szépségű filmek mellékszereplőiként tűntek fel. 2013-ban a Benedikt Erlingsson rendezte Lovak és emberek kápráztatta el a filmfesztiválok látogatóit, 2015-ben a juhokon a sor, habár Grímur Hákonárson Kosokjában (Hrútar / Rams) a címszereplő gyapjas kanok voltaképpen az emberi csökönyösséget hivatottak jelképezni.

Ezt láttuk a 14. TIFF-en 4. – Melbourne; Long Distance / 10000 km / Tízezer km; Melody; Wir waren Könige / Kings Surrender; París Norðursins / Paris of the North

2015. június 2. – írta Buzogány Klára, Jakab-Benke Nándor, Iszlai József, Székely Bíborka, Németh Szabolcs Előd

És ezennel megkezdjük a versenyprogram taglalását: nem is kevesebbel mint öttel. Ahányan annyifélék, szerte a világból, egyvalami közös: első- (vagy másod-)filmek.