Amerika félreértett fenegyereke – Remake-be szabva: Scarface / A sebhelyesarcú (1932, 1983)

2020. március 28. – írta Harsányi Domonkos

Egy bűnöző története egyszerre lehet visszataszító és ellenállhatatlan, de még köztük is kevés olyan karakter van, aki annyira megosztaná közönségét, mint Tony Montana.

A lény és a dolgok – Remake-be szabva: A Lény (1951); A dolog (1982, 2011)

2020. március 7. – írta Pernecker Dávid

Howard Hawks 1951-es A Lény – egy másik világból című kultikus alkotása borzalmas adaptációja az alapjául szolgáló novellának, de a mai napig szórakoztató film. John Carpenter 1982-es A dolog című mesterműve nem remake, viszont kitűnő adaptáció. Matthijs van Heijningen 2011-es A dolog című szennye borzalmas remake. Nagyjából erről lesz szó.

A Bacall-keserű: amikor a sztár tükröz(ődik) – Lauren Bacall-portré

2014. szeptember 16. – írta Virginás Andrea

Lauren Bacall ma lenne 90 éves. A nemrég elhunyt színésznő csodája: úgy tudott másokat tükrözni, ahogyan senki (vagy kevesen), s ezért is épülhetett érett filmes karrierjének szinte minden fontosabb alakítása e tükrözés, később pedig az öntükrözés alakzatára és narratívájára.

A szegénysor mágnásai – A Columbia stúdió története I.

2010. október 27. – írta Verpeléti András

A mai Hollywood egyik legnagyobb és legrégebbi filmstúdióját 1919-ben a Cohn testvérek, Jack és Harry alapították Joe Brandt-tel karöltve Cohn-Brandt-Cohn Film Sales Company néven. A társaság kezdetben csak forgalmazással foglalkozott, később viszont már két helyszínen működött: a terjesztést és a cég anyagi vezetését Brandt és Jack Cohn tartották kézben New Yorkban, míg Hollywoodban Harry felügyelte magát a gyártást.

A változások kora – Az amerikai függetlenfilm története 2.

2009. október 2. – írta Váró Kata Anna

Az amerikai függetlenfilm történetéről szóló írásom első részében a 40-es évekig tekintettem át a filmipar különféle függetlenedési törekvéseit, kiemelve az avantgárd filmek jelentőségét, de említettem azt is, hogy a stúdiók egyre növekvő számban fordultak külső részlegekhez, hogy képesek legyenek a közönség igényeinek eleget tenni.¹ Kénytelenek voltak alkalmazkodni a változásokhoz: túlélésük érdekében átszervezték a gyártást.²

Film noir: A fekete széria – A film noir 3/1.

2002. március 15. – írta Köves Gábor

Az életmódban bekövetkezett változások, a megváltozott szerepek és erkölcsi normák, a korrupció térhódítása és a háború elől Amerikába menekülő európai filmesek, valamint a freudi tanok (megosztott én) amerikai importja révén a negyvenes években új stílusirányzat született: a film noir, azaz a „fekete film”.

A „felnőtt” westernek időszaka – A western története 2.

2002. január 15. – írta Szántai János

A húszas-harmicas évek hollywoodi futószalagján megjelennek és fényesre csiszolódnak a western kliséi: D. W. Griffith, William S. Hart, Tom Mix, John Cruze. John Ford és John Wayne együttműködése már az „érett” western korszakát fémjelzi. Az ötvenes évekre pedig a műfaj amerikai ága annyira árnyalt és túlérlelt lesz, hogy megújulásához „külső segítségre” van szüksége.

Filmtörténet tizennégy részben (VIII.) – Hollywood aranykora – Az amerikai hangosfilm a harmincas évektől az ötvenesekig

2001. október 15. – írta Báron György

A húszas évek második felére Amerika elveszteni látszik azt a vezető szerepet, amelyet a világ filmgyártásában addig játszott. Az inga ismét Európa felé leng ki, a folyamatosan pattogó labda most megint az óvilági térfélre kerül. Ez a libikóka-játék végigkíséri a mozgókép történetét a kezdetektől napjainkig.

Irány az Id – A sci-fi története 4/2. (1939–1969)

2001. április 16. – írta Varró Attila

1939-től Európa egy minden képzeletet felülmúló fantasztikus történet színhelye lett, öt keserves esztendőre. Anti-utópiába illő diktátorok küldik egymás ellen szuperfegyverekkel ellátott csapataikat, gigászi küzdelem zajlik az óceánok fenekén és London felett, miközben titkos katonai laboratóriumok mélyén megszületik a század második felét döntő módon meghatározó két találmány: a számítógép és az atombomba.