Mert minden a hanggal kezdődött... – A Disney-filmek hangzásvilága 1.

2009. december 9. – írta Pataki Katalin

A film hangja élet és halál ura lehet. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, hogy Mickey egér nem 1928. május 15-én született. Az, hogy ezen a napon jelent meg először a filmvásznon (Plane Crazy), csupán történelmi tény. Születésnapját 1928. november 18-án ünnepli a Disney Stúdió, igazi debütálását a Steamboat Willie című, első hangosfilmként gyártott Mickey-filmhez köti.

A szárnyaló bokák balladája – Hugh Hudson: Chariots of Fire / Tűzszekerek, 1981

2009. augusztus 14. – írta Ferenczi Szilárd

Az 1982-es Oscar-gálán Colin Welland színész-író felhágott a színpadra és a Tűzszekerek forgatókönyvéért járó szobrocskát az azóta sokat hangoztatott „jönnek a britek” („the british are coming”) kijelentés kíséretében emelte a magasba. Pillanatnyi elfogultságában kiejtett figyelmeztetése jóslatként nem állta meg a helyét, hiszen a későbbi években a britek inkább már csak jövögettek.¹ De ha ott voltak, taroltak.

Mindenki őket szidja – avagy a filmkészítés fekete bárányai – Beszámoló egy hangmérnöki workshopról

2008. október 31. – írta Jeszenszky Tamás

Az idei Filmtettfeszt végén, a Sapientia – EMTE kolozsvári székházában Komlódi Gábor, Vadon Zoltán és Várhegyi Rudolf hangmérnök rövid bevezetőt tartott arról, hogy mivel jár egy film hangjának elkeszítése, és hogy mindeközben a hangmérnökök hogyan járnak – olykor pórul.

A látható főszólam – Interjú Szemző Tiborral

2007. szeptember 15. – írta Libor Anita

Szemző Tibor zeneszerző, filmrendező. Az élet vendége: Csoma-legendárium című nagyjátékfilmjével egyebek közt elnyerte a 37. Magyar Filmszemle rendezői látvány díját, a hagyományokat tisztelő és megújító, egyéni látványvilág megteremtésért. Az útkereső-kísérletező művész munkáiban összekapcsolódnak a különböző médiák. A Filmtett elsősorban a filmhangról kérdezte, de sok minden más is szóba került a jéghegy csúcsától a horgászaton át egészen Kunderáig.

Legombolyított pamutgomolyag – Interjú Darvas Ferenc zeneszerzővel, zongoristával

2007. szeptember 15. – írta Zágoni Bálint

Elkésett operettszerzőnek vallja magát egy olyan korban, amikor az operett már rég kiment a divatból. A színházi előadásokon kívül számos film és rádiójáték zenéjét szerezte, emellett zongorázás közben négyjegyű számokat szoroz össze fejben. Beszélgetésünk témája egy rég kihalt „mesterség”, a némafilmeket kísérő zongoristák munkája volt.

Nemcsak mozog, halljuk is – Az animációs film és a hang viszonyáról

2007. szeptember 15. – írta Varga Zoltán

Az animációs film és a hang viszonyát vizsgálni két szempontból is termékeny, ugyanakkor komoly kihívás elé állítja az arra vállalkozókat: ugyanis sem az animációs film, sem a filmhang nem kapta meg ezidáig azt az elméleti figyelmet, tanulmányozást, tudományos kutatást, amit egyrészt megérdemelt volna, másrészt pedig amit a film vizuális rétege, illetőleg élőszereplős változatai (játék- és dokumentumfilmek) már sokkal inkább megkaptak.

Klip is, meg nem is – Kliprendezők és játékfilmjeik

2004. november 15. – írta Kovács Marcell

Az amatőr videónak vagy áruházi kamera felvételének látszó szürke, szemcsés képeken egy szedett-vedett tánccsoport tagjai ügyetlenül, de megkapó igyekezettel követik hisztérikus mozgású vezetőjük zavaros mozdulatait. Kört alkotva, széles gesztusokkal járják vicces táncukat a szilaj, de dallamos zenére, egy-két ütemmel mindig elmaradva a ritmustól. A helyszín egy bevásárlóközpont lehet, közönyös járókelők jönnek-mennek, nem hozza lázba őket a produkció – akár avantgárd istentisztelet zajlik, akár elszánt állatvédők mutatják be fókavadászat-ellenes koreográfiájukat.

Ez alá még zene jön! – Beszélgetés Báron Györggyel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárával a hangosfilmről és a filmzenéről

2001. október 15. – írta Zágoni Balázs

A hang megjelenésével a filmek képi világa „visszafejlődött", primitívebb lett, hiszen a film készítői ettől kezdődően egyszerűen szóban elmondatták azokat a dolgokat, amelyeket lusták voltak megcsinálni, vagy nem volt érdemes képen megoldani. A hangos film hozott viszont egy új nagy lehetőséget: most már lehetett játszani a csönddel. A zene használata a filmben szintén tág lehetőségeket nyithatna, de nagyon gyakran azt bízzák a zenére, amit nem tudnak elérni érzelemben, cselekményben, fokozásban, képpel vagy egyéb hanggal.

A zene megváltoztatja a képet – Beszélgetés Selmeczi György zeneszerzővel

2001. október 15. – írta Lászlóffy Zsolt

Selmeczi György 1952-ben született Kolozsvárott. A művész ma leginkább operakarmesterként ismert, de gyakran találkozhatunk nevével kamaraművek, passiók, musicalek alkotójaként is. Mindemellett rendkívül termékeny színházi- és filmzene-komponista; ez utóbbi műfajban realizált félszáznál is több munka képezi jelen beszélgetésünk fedezetét.

Filmiskola 10.: A hang használatáról a filmben – Technikai kifejezőeszközök IV.

2001. május 15. – írta Lakatos Róbert

A film nézése közben a hang általában sokkal kevésbé tudatosul, mint a kép – pedig a hanghatások nagyon erősen befolyásolják a nézőt.