Címke: filmzene

Hamarosan a mozikban! – A trailerzenék világa

2011. december 1. – írta

A filmzenék világán belül külön csoportot képeznek az úgynevezett trailerzenék (az előzetesek zenei aláfestése), amelyek a filmek premierjét beharangozó reklámok alatt hallhatóak. Bár a film- és a trailerzenék között viszonylag sok az átfedés (hiszen alapvetően mindkét esetben képhez kell zenét írni), az előzetesek aláfestésének elkészítése ma már olyan speciális feladatnak minősül, melyet az erre szakosodott komponisták és vágók látnak el. Akár eredeti, akár már létező felvételekről van szó, a cél mindig ugyanaz: minél jobban eladni a filmet.

A temp bűvöletében – Ideiglenes zenék végső esetre

2011. szeptember 9. – írta

A temp zene egy olyan vitatott kreatív mankó a filmkészítés során, melyet legelőször vágók használtak munkájuk megkönnyítése érdekében. Napjainkban a rendezők és a producerek már kreatív döntések esetében ezt a módszert használják elméleteik kipróbálására, sőt olyan szakemberek is megjelentek, akik csak temp zenék vágására szakosodtak. Az alábbi cikk két neves specialista közreműködésével készült: a temp zenék világába Scott Stambler (Forrest Gump, A királyság, Rob Reiner legtöbb filmje) és Mark Jan „Vordo” Wlodarkiewicz (Eragon, A Simpson család, Trópusi vihar) vezet be minket.

Egy magyar a világ filmzene-gyártásában – Rózsa Miklós-portré 2.

2011. április 8. – írta

Rózsa Miklós 1946-tól már – a thrillerek mellett – a noirok keresett zeneszerzőjévé vált, Mark Hellinger producer kezdeti biztatása után egészen 1950-ig ebben a műfajban dolgozott a legtöbbet. 1948-ban a Paramount-ügy veszélybe sodorta a szabadúszó komponista karrierjét, úgyhogy Rózsa ugyanebben az évben leszerződött az MGM-hez…

Egy magyar a világ filmzene-gyártásában – Rózsa Miklós-portré 1.

2011. április 6. – írta

Rózsa Miklós Oscar-díjas komponistát mai napig jóval többen ismerik Amerikában és szerte a nagyvilágban (Miklós Rózsa néven), mint saját szülőhazájában – és ezen jelentős mértékben nem segítettek az olyan jószándékú kezdeményezések sem, mint az MTV Magyarok a világ filmgyártásában című sorozata, amely azon magyar származású mozgóképes alkotók előtt tisztelgett, akik külföldön futottak be filmes karriert. Összeállításunk minden idők leghíresebb magyar filmzeneszerzőjének pályáját tekinti át.

Egyszemélyes zenedoboz – Les Baxter és az American International Pictures I.

2011. január 19. – írta

A Filmtett nemrégiben mutatta be a legendás amerikai stúdió, az American International Pictures történetét. A Samuel Z. Arkoff és James H. Nicholson vezette műhely az 50-es években nagyon gyorsan reagált a megszűnő stúdiórendszer utáni időszak legfőbb problémáira, B-mozijaik hamarosan jól megtérülő befektetésnek bizonyultak. Ám amíg a marketing vagy a forgalmazás terén az AIP volt az egyik legizgalmasabb játékos, addig a zenei szervezetük meglehetősen konzervatív módon operált.

Az olasz Poe – Dario Argento-portré 2.

2010. november 22. – írta

1977-re Dario Argento a giallo mellett a horror zsánerében is letett egy megkerülhetetlen alapművet, és négy évtizedes munkássága alapján elmondható, hogy a Mélyvörös és a Sóhajok volt a csúcs, ami után filmjeinek színvonala csökkenni kezdett. A nyolcvanas években még kikerült néhány mestermű a keze alól, az utóbbi két évtizedben viszont kevés vállalható filmet készített.

A nap, amelyen elhallgatott a zene – Az 1958-as hollywoodi zenészsztrájk története

2010. november 5. – írta

1958. február 20-án az Amerikai Zenészek Szakszervezetének tagjai nem vették fel a munkát, és közel fél éven át, egészen július 12-ig nem nyúltak hangszereikhez. A féléves munkabeszüntetés belső játszmákkal, trükközésekkel és árulásokkal tarkított története jelentősen befolyásolta Hollywood történetét, a filmek hangzásvilágát, és lehetővé tette egyre modernebb zenei kísérletek beindítását is.

A Hitchcock-titok – Avagy van-e hitchcocki filmzene?

2010. szeptember 6. – írta

A címben feltett kérdésre a rövid válasz: igen, van. Jack Sullivan Hitchcock’s Music című könyvében az auteur teória filmzenére vonatkoztatott végletes értelmezésében úgy fogalmaz, hogy a Hitchcock filmek zenéjét maga a rendező írta, a zeneszerző csupán egy olyan szakértő volt, aki kottapapírra vetette a mester látomását (ez esetében hallomását?)

Kidobott filmzenék nyomában II.

2010. augusztus 18. – írta

A nyomozás első részében a stúdiókorszak és a nemzetközi koprodukciók esetében vizsgáltuk meg, milyen okokból cserélnek le olyan sok filmzenét. A következő öt történet példái megmutatják, hogy a kidobott filmzenék megszületéséhez elegendő a rendező és a zeneszerző rossz kommunikációja, egy botrányos tesztvetítés vagy akár egy akaratos mester, aki nem akar eredeti aláfestést filmje számára...

Kidobott filmzenék nyomában I.

2010. augusztus 11. – írta

Meglepően gyakori, hogy egy-egy filmzenét nem sokkal a felvételek után dobnak ki, érthetetlen okból. Alapvető hiba, hogy ilyenkor a szakírók a kidobott és a végül felhasznált zene összehasonlításával keresik a magyarázatot – a zenének ugyanis gyakran semmi köze a kidobáshoz. Kétrészes cikkünkben 10, nem feltétlenül közismert, ám annál tanulságosabb példával illusztráljuk a kihagyott filmzenék születésének leggyakoribb okait.

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat