Hány arca van Madonnának? – Beszélgetés Muhi Klárával a film- és médiaoktatásról

2004. február 15. – írta Dobolán Katalin

A magyarországi középiskolákban immár kötelezővé vált mozgókép- és médiaoktatás egy hosszú, kísérletekkel teli folyamat végpontja. A jéghegy láthatatlan buckáiról olvashatunk az alábbiakban.

„Emelt fővel tekinthetünk vissza erre a 12 évre.” – Beszélgetés Vivi Drăgan Vasilével, a FAV művészeti vezetőjével

2004. február 15. – írta Kacsó Edith

Kissé nehéz szívvel indultam útnak a FAV (Fundaţia de Arte Vizuale / Vizuális Művészetek Alapítványa) irodája felé, Bukarest szívébe. Az alapítvány vezetőjét, Vivi Drăgan Vasilét, mintegy húsz játékfilm sokszorosan díjazott operatőrét még nem láttam élőben, de úgy gondoltam, hogy harapófogóval kell majd kihúznom belőle minden szót, ami ugye megnehezíti egy riporter dolgát. Az iroda nagy meglepetésemre egy, a főúttól eldugott kis lakónegyedben van, egy kétemeletes bérház földszintjén. Vivi maga nyitja a háromszobás lakás ajtaját és bevezet. Közben folyamatosan prüszköl, orrot fúj, köhög. Elmondása szerint a Dallas befejezését ünneplő búcsúbulin hűlt meg, annak ellenére, hogy az egész csapat „locsolgatta” magát a vírusűző italokkal.

„Azt hiszik, Disneylandben vannak.” – Beszélgetés Antal Nimróddal

2004. január 15. – írta Horeczky Krisztina

Antal Nimród első nagyjátékfilmje, a Kontroll helyszíne a Nagy Magyar Metró. Ide menekült a világ elől Bulcsú (Csányi Sándor), hogy búcsút intve a „felszíni” világnak, BKV-ellenőrnek menjen. Az ellenőrcsapat tagjai – Mucsi Zoltán, Pindroch Csaba, Nagy Zsolt, Badár Sándor –, a metróvezető (Kovács Lajos) és annak mackóruhába bújt lánya (Balla Eszter) napjait a főnökség (Cserhalmi György) rémuralma és föld alatt elkövetett különös gyilkosságsorozat teszi „izgalmassá”. Közben: szól a Neo, szövődik a szerelem (a rendező szerint jelmezében Japánban nagy népszerűségre váró „Manga-figura”, de mégis „szexi”) Sophie és Bulcsú között, emellett föltűnnek az elsőfilmes kollégái: Bergendy Péter, Fésős András, Herendi Gábor, meglehetősen extrém helyzetekben. A Kontroll – a rendező harmincadik születésnapja előtt tíz nappal – novembertől megy a mozikban.

Csúcsidőn kívül, egy csendesebb asztalnál – Beszélgetés az Argó filmes műhely tagjaival

2004. január 15. – írta Zágoni Balázs

Ha valaki, mondjuk, kora délután betéved a kolozsvári Bulgakov kultúrkocsmába, és egy csendesebb asztalnál azt látja, hogy négy-öt magyar összehajol, és füstbe burkolózva elmélyülten vitatkozik, papírok között lapoz, kihúz és átír, akkor nagy valószínűséggel az idén alakult Argó workshop úttörő csapatát pillantotta meg. Részben személyesen, részben e-mail-en beszélgettünk el a műhely két alapítójával és két oszlopos tagjával.

Európai operatőrök – Beszélgetések Herbai Mátéval, Pohárnok Gergellyel és Koltai Lajossal

2003. november 15. – írta Galambos Attila

Az operatőri munkáról beszélgettem három magyar operatőrrel: Herbai Máté negyedéves a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Pohárnok Gergely az egyik leginkább foglalkoztatott fiatal operatőr, Koltai Lajos nevét pedig bizonyára mindenki ismeri. Ugyanazokat a kérdéseket jártuk körbe mindhárom alkotóval, különböző, és mégis egységes eredménnyel.

A szó elszáll, a látvány meg marad – Interjú Esztán Mónika látványtervezővel

2003. november 15. – írta Dobolán Katalin

„A jelmezek amorf gömbszerűségek lennének, zártak, és kis talpacskákkal, mint a hintalovaknak van. Ezen himbálózhatnának a színészek, és alul lenne a lábuknak egy lyuk, és így kicsit tipegni-topogni is tudnának.”– meséli egyik még megvalósulatlan tervéről az utóbbi évek érdekes szín- és látványvilágú filmjeinek – a Macerás ügyeknek, a Renoir álmainak és a Boldog születésnapot!-nak – a társtervezője, Esztán Mónika.

Jobb, ha a végén meghalnak – Beszélgetés Dagur Kári izlandi filmrendezővel

2003. október 15. – írta Zágoni Balázs

Dagur Kári volt talán a legcsendesebb, legkevésbé észrevehető vendég az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon. Ennek ellenére az elsőfilmes izlandi rendező filmjét a közönség nagy érdeklődéssel követte, majd éjszakába nyúlóan elbeszélgetett alkotójával. Hogy hány néző szívébe lopta be magát a fiatal rendező és csendes humorú szép filmje, azt a díjátadáson felhangzó nagy taps és ováció jelezte. Dagur Kárival még azelőtt beszélgettünk, hogy megkapta volna a Transilvania Trófeát, Románia Nemzetközi Nagyjátékfilm Fesztiváljának fődíját.

Fast Film törvény – Beszélgetés Giurgiu Tudorral a román filmtörvény sorsáról

2003. október 15. – írta Zágoni Balázs

Románia talán európai rekordot döntött a filmtörvény elfogadásának sebességével. Bár a megelőző tárgyalások fél évet vettek igénybe, mindössze két hét alatt tette meg az utat a parlamenti vitáktól a szavazáson keresztül a Hivatalos Közlönyben való megjelenéséig. Giurgiu Tudor producerrel, a Transilvania Filmfesztivál igazgatójával e törvény sajátosságairól beszélgettünk.

Amerikai film saját zsebből – Beszélgetés Ludwig Galambos producerrel, amatőr filmessel

2003. október 15. – írta Gyenge Zsolt

Ritkán vetődik hozzánk amatőr filmes a szuperprodukciók, a dollármilliókból forgatott mozgóképek országából. Az Erdélyből elszármazott Galambos Lajos Amerikában kutatómérnökként keresi meg azt a pénzt, amiből filmjeit készíti. Az idén Johnny Rãducanu-ról forgatott filmjét kísérte el Győrbe, a Mediawave fesztiválra, ahol gyerekkora óta tartó mániájáról, és az ittenitől csak árnyalatokban különböző amerikai amatőr filmes világról beszélt a Filmtettnek.

A filmes Kerekasztal lovagjai – Beszélgetés Miskolczi Péterrel

2003. október 15. – írta Jakabffy Samu

Miskolczi Péterrel, az Eurofilm Stúdió producerével a filmtörvény szükségességéről és a törvényalkotás módjáról, a Magyar Mozgókép Közalapítvány jövőjéről, a finanszírozás mikéntjéről, a pénzelosztás kritériumairól és a különböző alapokról beszélgettünk.