Boszorkány vagy, kislányom – Beszélgetés Groó Diana filmrendezővel

2004. május 15. – írta Zágoni Balázs

Nem mindennapi dolog, ha az ember olyanokat nevezhet mesterének, mint Schiffer Pál, Simó Sándor és Elek Judit. Ráadásul mindezeket együtt. És ha Krzysztof Zanussi stúdiójával, Spielberg lengyel stábjával dolgozhat együtt első nagyjátékfilmjén. Izgalmas filmes pályakezdet, nőként, zsidóként, Magyarországon.

Az erős film erősebb, mint a néző – Interjú Ujj Mészáros Károly filmrendezővel

2004. május 15. – írta Gál Andrea

Két végletesen kövér ember, apa és lánya a sült húst uborkával eszik hosszú perceken keresztül, majd egyiküket felszippantja a kamra sötétje; néhány fallal odébb egy férfi monoton ritmusban angyalszobrocska ujjait reszeli, és szerelmi örömében felköti magát a csillárra – jelenetek Ujj Mészáros Károly A ház című kisfilmjéből, amit a nagyzsűri és a diákzsűri is különdíjjal jutalmazott idén a 35. Magyar Filmszemlén. A tavalyi szemlén a Gumiember nyerte el a Legjobb Kisfilm díjat, az igen szuggesztív és szürrealisztikus történet a kisfiú és a megfoltozható kaucsukférfi barátságáról. Ujj Mészáros Károly célja pedig éppen ez: a nézőt idegen világokba beszippantani, elvarázsolni, legyőzni.

Lúdas Matyi meséje – Az első színes magyar film restaurálása

2004. május 15. – írta Csoma Zsolt

A Magyar Nemzeti Filmarchívum – ahol 15 éve mentik szisztematikusan, nagy mennyiségben a nemzeti filmkincset – most hatalmas fába vágta a fejszéjét. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától 15 milliós támogatást kapott, s három cég megfeszített munkájával digitális úton próbálják visszavarázsolni az első, teljes hosszában színes magyar film, a Lúdas Matyi színeit. Ez a restaurálás ugrás az ismeretlenbe, hiszen az eredeti kellék összesen két-három százalékban tartalmaz színnyomokat. A restaurálás pedig nem jelentheti azt, hogy találomra, kifestőkönyvszerűen kiszínezhetnek egy filmet. A munkálatokról Fazekas Eszterrel, a Filmarchívum munkatársával, a felújítás vezetőjével beszélgettünk.

Hatvannégyezer alumínium doboz – Beszélgetés Gyürey Verával

2004. május 15. – írta Libor Anita

A magyar film őrzésével és felújításával Magyarországon a Magyar Nemzeti Filmarchívum foglalkozik. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, és hogyan is történik ez tulajdonképpen, errol beszélgettünk Gyürey Verával, az intézmény igazgatójával.

Kopni a deszkán – Interjú Nagy Ervin színésszel

2004. április 15. – írta Hungler Tímea

Nagy Ervin az ifjabb színészgeneráció egyik legtöbbet foglalkoztatott és legígéretesebb tehetsége. 1999-ben végzett a főiskolán, majd a Katona József Színházhoz szerződött, melynek azúta is oszlopos tagja. Számos sikeres színházi munkája mellett a film is előszeretettel foglalkoztatja – az idei filmszemlén Török Ferenc Szezon és Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok című filmjében nyújtott alakításáért nyerte el a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat. Beszélgetésünkben a színészlét kérdéseit próbáltuk meg körüljárni a teljesség igénye nélkül.

A meghallgatás műfaja – Beszélgetés George Gerard Colucci New York-i színésszel

2004. április 15. – írta Horvát Zsolt

Harcias meghallgatások, dühítő casting-szakik, ostoba szkriptek, rossz fény. Talán jelenség, talán nem, de már egy minimális létszámú manhattani kocsmai barátkozás esetében is rögtűn arra fordul a téma, hogy ki melyik film meghallgatásáról jön, vagy éppen melyik meghallgatásra indul. Hovatovább kényszerképzet alakul ki az emberben arról, hogy az Élet csupán két meghallgatás közötti semmittevő időtöltés. Interjúalanyunk a területen már veterán. Több-kevesebb sikerrel szerepelt már nagy filmekben is, rendszeresen háttérszínészkedik, de a nagy kiugrás még várat magára. Tizenöt éve. Amitől talán egyre keserűbb, de mégsem öli meg magát, pincérként dolgozik, felgyűlt tapasztalata pedig egy általános helyzet keresztmetszetét adja.

A kiszámíthatatlan tényező – Beszélgetés Mundruczó Kornéllal

2004. április 15. – írta Horeczky Krisztina

Mundruczó Kornélról – igen felelőtlenül – egy kritikámban (Dealer – Filmtett, 2004. március) azt állítottam, a hazai mezőnyben ő a legképességesehb „színészvezető". Szerk. szavamon fogott: az alkotóval, aki – mielőtt felvételt nyert volna a filmrendező-szakra – Zsámbéki Gábor osztályában szerzett színész-diplomát, beszéltünk a színpadi és a filmszínészetről; hogy mit lehet tanítani és mit nem; a rendezőről, aki nem hisz a kommunában; és hogy vajon mit gondol arról, ha „érzéketlen" alkotónak nevezik. Mivel Mundruczó Kornéllal a „jövőt" nem bolygattuk, így csak címszavakban: a rendező a Johanna-trilógia, a Delta című sci-fi és Aki vértelen bűntényről álmodik munkacímű nagyjátékfilm elkészítését tervezi.

A joghézag, a jogtiszta, az archívum és a DVD – Beszélgetés Hartyándi Jenővel

2004. április 15. – írta Pócsik Andrea

A klasszikus művészfilmek nyilvános vetítése, terjesztése nemcsak Magyarországon, egész Európában jogilag tisztázatlan. Ezeket a gondokat, amelyek a filmklubok, művészmozik működését, a filmoktatással foglalkozó intézményeket érintik leginkább, még tovább súlyosbítja az évekig rendelkezésre álló, ma már azonban féltve őrzött celluloid-kópiák leromlott állapota. Mennyiben változtat ezen a helyzeten az olyan, technikailag és minőségileg megfelelőnek ítélt hordozó, mint a DVD megjelenése? Hartyándi Jenő, a MEDIAWAVE Fényírók Fesztiváljának főszervezője több éves moziüzemeltetői tapasztalattal, művészfilm-terjesztői múlttal rendelkezik. Emellett a fesztiválon bemutatott filmalkotásoknak nemcsak az archiválását igyekszenek munkatársaival együtt megoldani; filmklubokban, művészmozikban való forgalmazásukra is kísérletet tesznek. Tapasztalatairól, véleményéről, a fenti problémák megoldására irányuló tervekről, elképzelésekről kérdeztük.

Szórakoztatás filmmel – Beszélgetés Kálomista Gábor producerrel

2004. április 15. – írta Gyenge Zsolt

A Coen-testvérekkel közös tilmterven dolgozó Kálomista Gábor producer legutúbb az Apám beájulna című, sokat vitatott tinivígjátékkal jelentkezett a mozikban. Ez év elején aztán egy, a filmkritikusokat szexuálisan zavarodottnak nevező, durva hangú levélben bírálta a filmjeit sosem dicsérő tollforgatúkat. A magyar közönségfilm újjáélesztésén fáradozó producer a terveiről, a filmről, a filmfinanszírozásról és a filmkritikárúl vallott elképzeléseiről nyilatkozott a Filmtettnek.

Egy kis finomka „glitch” – Beszélgetés Csiki Csabával

2004. március 15. – írta Szabó Péter

Arról, hogy milyen előnyei vannak a ferde kameraállásnak, hogyan változik át a bakelit lemez álmos bakterré, és miért a forgatás a legjobb a filmkészítésben?