A Charlize Theron alakította elnökjelölt és a Seth Rogen által megformált hipszter újságíró románcának szinopszisát olvasva egy Trump-korszakot kritizáló politikai szatírával kevert komédiára számíthatunk. Aztán a moziszékben ülve esik le, hogy beültünk a Micsoda nő 2019-es remake-jére, amiben Julia Roberts a férfi, Richard Gere a nő, és még kevésbé találnak.
A tanú közel negyven év után tért vissza a francia Riviérára, ahol idén májusban a Cannes Classics program részeként került először vászonra a film eddig dobozban pihentetett, cenzúrázatlan változata. A forgatás befejezése óta eltelt fél évszázadban A tanú a kommunizmussal, illetve a mindenkori diktatúrával való szembenállás egyik szimbólumává vált Magyarországon. Bacsó Péter klasszikusának újbóli bemutatása ezért a nemrég befejezett digitális felújítás és az eddig nem látott jelenetek miatt akár igazi filmünnep is lehetne – ha egy kicsit könnyebben el tudnánk vonatkoztatni attól a rengeteg lábjegyzettől, amelyek a mai napig is gyűlnek a mű alá.
A Csinibaba féktelen bohóckodással próbálta kifigurázni az „élhető szocializmust”, de a végeredmény mégiscsak egy idealisztikus, marcipánbevonatú Kádár-kori nosztalgia „mű” lett.
Bong Joon-ho az első koreai rendező, aki elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát, és aki elmondhatja magáról, hogy Tarantinónál is zajosabb sikert aratott filmjének közvetlenül az amerikai sztárrendező alkotását követő sajtóvetítésén. Spoilermentes kritikát kért az újságíróktól, spoilermentes kritikát kap hát.
Assayas legfrissebb alkotása egy entellektüellekről szóló, humorral fűszerezett film, amelyben a szerző a fikció és a valóság viszonyáról, valamint az analóg és digitális technológiák közötti harcról meditál.
Corneliu Porumboiu legújabb, a cannes-i versenyprogramban debütált filmje, a The Whistlers (szó szerint A fütyülők, a magyar forgalmazásban A hegyek szigete) egy okos, humoros, filmtörténeti utalásokkal teli, igazán stílusos alkotás lett, korábbi munkáival ellentétben a szerzői jegyek mellett markáns műfaji jellemzőkkel is bír: egyértelműen a neo-noir zsánerét képviseli.
Olivia Wilde fantasztikus első filmjének gimibulija tűzkeresztség az igazi, totálisabb fiatalság megéléshez, ami még jobban megacélozza imádnivaló főhőseinek elképesztően őszinte és igazi barátságát. Nem mintha a Superbad nem ugyanezt csinálta volna 12 évvel ezelőtt.
Lehet, hogy Csehszlovákia Magyarország előtt jár a betiltott filmek mennyiségét tekintve, de a minőség és az örökérvényűség miatt nincs amiért aggódni: A tanú ötven év után is működik, erre bizonyíték az is, hogy a Cannes-i Filmfesztivál is (újból) műsorra tűzte a felújított, cenzúrázatlan verziót. Íme, pár érdekesség A Nagybetűs Magyar Kultuszfilm történetéből.
