Kis retrospektív horrorantológia – Trapped Ashes

2008. május 31. – írta Jakab-Benke Nándor

Ez egy olyan film, amire – a piacra dobás dátuma szerint – a tavalyi TIFF-en kellett volna rettegni. A baj az, hogy most se lehetett különösebben rettegni. Ami viszont nem probléma, hiszen cserébe teli van ön- és reflexív poénokkal, melyek közti összefüggések akkor esnek le a nézőnek, amikor a végefőcímben megjelenik a kultikus rendezők neve: Ken Russell, Sean Cunningham, Joe Dante, Monte Hellman.

Kés, villa, olló – tébolyult kezébe nem való – Alexandre Bustillo, Julien Maury: À l'intérieur / A betolakodó

2008. május 20. – írta Csoma Emőke

Autóbaleset. A férjed meghalt, te pedig babával a pocakodban túlélted. Ezek után nyilvánvaló, hogy sem az élethez, sem az anyasághoz nincs kedved. Terhességed utolsó napjaiban jársz, jobb híján pihengetsz, és várod a következő napot. Elszundítasz, és arra ébredsz, hogy valaki egy ollót (nem a kis körömvágós fajtából) döf a köldöködbe. És ez még csak a bemelegítő…

Kínzóeszközök múzeuma – Darren Lynn Bousman: Saw IV / Fűrész IV.

2008. május 14. – írta Dunai László

A Péntek 13 című horror napjainking tíz részt ért meg. A Fűrész-trilógia szerelmeseinek pedig jó hírem van: haladunk! A negyedik rész végén egy dolog biztos: lesz folytatás. Először is azért, mert a jelenlegi rész vége – ahogy egy ilyen franchise-slasher-horrornál szokás – nyitott maradt. Másodszor pedig mert kialakult az a rajongói tábor, aki hajlandó jegyet váltani az újabb részekre.

A gial-ló másik oldala – Dario Argento: La terza madre / The Third Mother / A harmadik anya

2008. április 30. – írta Székely Csaba

Dario Argento nem esett abba a csapdába, amibe idősebb rendezők szoktak, tudniillik hogy világot akarnak váltani. Nem vág bele tehát nagy ívű drámákba és pszichologizáló eposzokba, hanem továbbra is azt teszi, amihez a legjobban ért: szép nőket gyilkoltat meg a vásznon brutális kegyetlenséggel. Kár, hogy ezúttal mégsem a legjobb tudása szerint.

Romero és Júlia – George Romero: Diary of the Dead / Holtak naplója

2008. április 29. – írta Jakab-Benke Nándor

A holtak naplója. Újabb elkeseredett kísérlet a legendás Romero mester részéről, hogy labdába rúgjon a 40 évvel ezelőtt épp általa megteremtett műfaj gyepén? Vagy rezignált somolygással ötödszörre is eladott cinikus zombimese, az új idők új dalaihoz igazodva? Kicsit mindkettő. És a film után maradt szájíz is épp ilyen felemás.

Szellemidézések – Juan Antonio Bayona: El Orfanato / Árvaház

2008. április 15. – írta Oláh-Badi Levente

A horror tulajdonképpen az anyák filmje. Mert szenvedni, aggódni, félteni tudni kell, ha a horrorfilmes katarzist akarja az ember. Mert egy jó horrorfilm alatt apait-anyait beleszorong a néző. Az Árvaház 2007 legsikeresebb, egyébként Oscarra is jelölt, spanyol filmje. Méltán számíthattam (volna) igazi borzongásra.

Gory Gory Hallelujah – Frank Darabont: The Mist / A köd

2008. április 9. – írta Vlădăreanu István

A színtér: egy apró városka. Egy viharos éjszaka után a hegyek felől vésztjósló köd ereszkedik alá, melyben mindent felemésztő lények tanyáznak... Újabb Stephen King-adaptáció. Nemrég vittek filmre egy másikat, Az 1408-as szobát, s az emberfia készülődik is, hogy ez most biztosan félresikerül.

Du hast mich – David Slade: 30 Days of Night / 30 nap éjszaka

2008. február 26. – írta Székely Csaba

David Slade megjutalmazza a vad horrorrajongókat, akik a brutális jelenetek miatt ültek be a filmre, de azokat a gourmand-okat is, akik számára fontos a minőségi munka. Az az érzésünk támadhat, hogy ez a mű jobban meg van csinálva, mint ahogy azt a cselekmény megérdemelné.

Figyelem, figyelem! Emberpogácsa kapható! – Tim Burton: Sweeney Todd – The Demon Barber of Fleet Street / Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya

2008. február 23. – írta Márton Imola

A borbélykés lenge mozdulattal éri el a nyakat. Gyönyörű dallamok kíséretében fröcsköl a vér, miközben a holttest lassan hull alá. A halottak egyébként sok helyen végezhetik: koporsóban, gödörben, folyóban, kanálisban. Most azonban sokkal praktikusabb jövő vár rájuk, hiszen a mi borbélyunk a sütődébe küldi őket.

Pszicho paták – Jonathan King: Black Sheep / A bárányok harapnak

2008. február 1. – írta Jakab Juli

Néha szükség van bizonyos komolyanvehetetlen mennyiségű vérre és trancsírra ahhoz, hogy az ember belássa: szép és pótolhatatlan dolog a filmművészet, de alapvetően mégiscsak a szórakoztatásról szól. Akiben megvan a képesség ennek mérlegelésére, nos, még annak sem biztos, hogy ajánlanám a Bárányok harapnak című filmet.