Az igazi Truman show – Szalay Péter, Juhász Zsolt, Schilling Sára: Csúnya betegség

2003. június 15. – írta Zágoni Balázs

A Csúnya betegséget nézés közben lehet „elkapni”. Az első percekben kajánul mosolygunk vagy hangosan hahotázunk a film szereplőinek megszállott kijelentésein. Aztán eltelik tíz perc, és rájövünk, hogy nem ők a hülyék, hanem mindenki más.

„Én csak magamnak készítek filmeket” – Beszélgetés Bálint Arthurral

2002. július 15. – írta Szabó Attila

Bálint Arthur nem a szavak embere, nem szeret önmagáról és az alkotásairól beszélni. Ő filmekbe gyömöszöli mindazt, amit mások szavakkal, gesztusokkal próbálnak kifejezni, és legtöbbször képekben gondolkodik. Filmjeinek általában operatőre és rendezője is, jelen pillanatban Székelyudvarhelyen él és dolgozik. Szűkszavúsága ellenére sikerült szóra bírni.

„Pénzből nem lehet filmet készíteni!” – Győri beszélgetés Hartyándi Jenővel

2002. június 15. – írta Görög Tünde

Független filmes. A Mediawave Filmfesztivál főszervezője. A Mediawave (Középhullám) TV egyik mentora (szülőatyja). A Bilibáncs Tábor és Fesztivál egyik alapítója. A győri Rómer ház és a benne működő Hrabal artmozi vezetője. A Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumának egyik kurátora. És még megannyi kezdeményezés, ötlet, szervezői és alkotómunka kapcsolódik Hartyándi Jenő nevéhez, ki a filmes szakma egyik kulcsfigurája, afféle életművész.

Jelentések a század elejéről – A 33. Magyar Filmszemle dokumentumfilmjeiről

2002. március 15. – írta Szilágyi Erzsébet

Ha csak a mostani filmszemle dokumentumfilmjeit ismernénk a témában, akkor is világosan megrajzolható lenne az induló évezred magyar valósága. A magyar társadalom szegmentáltsága éppúgy megjelent a versenyfilmekben, mint a roma, a zsidó identitáskeresés és -vállalás problémái, valamint az elmúlt évtizedek sok mindent megélt polgárainak példaadó személyisége.

Filmtervek – Vállalom... dokumentumfilm-szinopszis

2001. december 15. – írta Miklya Luzsányi Mónika

Az abortusz kérdése neuralgikus pontja a modern társadalmaknak. Hazánkban is fel-, fellángolnak a viták akár parlamentáris szinten is, ám a probléma alapjára rávilágítani csak a személyes sorsokon, döntéseken, vállalásokon keresztül lehet.

Discovery Side-Show – Képernyőszél-jegyzetek

2001. augusztus 15. – írta Szántai János

Mit nem szabad tennünk, ha egy lángokban álló felhőkarcoló tizenegyedik emeletén rekedünk, miképpen lehet megállapítani egy saskeselyű nemét, mire kell figyelnünk, ha netán éppen Új-Kaledóniába szervezünk kirándulást, kihez kell fordulnunk, ha bassethoundunknak gennyes a füle, milyen ellenmérget kell bevetnünk, ha a Sonora sivatagban kéthetes kislányunkat skorpió csípte meg – avagy hogyan lehet túlélni a mértéktelen Discovery-nézést.

Mikrokozmosz – Claude Nuridsany – Marie Pérennou: Microcosmos: Le peuple de l'herbe / Mikrokozmosz – Füvek népe

2001. augusztus 15. – írta Zudor Imola

A levéltetvekre lesből támadó katicabogár manőverei, a teljes testükkel hosszan összetapadó csigák porcelánérzékenységű násza, a prédáját rutinos lábmozgással selyemgúzsba csomagoló pók mindennapi rítusa, a szecessziós színpompával parádézó hernyók táncritmusú araszolása – nehezen magyarázható meg, miért kötik le folyamatosan a néző figyelmét ezek az apró gesztusok.

„Hova tűnt a sok virág?” – Gondolatok a tudományos filmekről

2001. augusztus 15. – írta Duló Károly

A mozgóképet előzményei nem a szórakoztatóiparhoz, hanem a tudományos megismeréshez kötik. És bár a film az ismeretterjesztésnek mindig a legköltségesebb eszközei közé tartozott, a XX. század első felében egyre nagyobb népszerűségre és jelentőségre tett szert ezen a téren is.

Velős való – A szolnoki Tudományos Filmszemle alkotásai

2001. augusztus 15. – írta Sipos Géza

Tudomány és film meghatározásának összekapcsolása helyett jobban jár a néző, ha a képkeretezés és a dokumentum viszonyát vizsgálja filmnézés közben. A szolnoki szemle hiánypótló rendezvénye az ismeretterjesztő tévécsatronák kínálatához szokott nézőt az európai dokfilm trendjeivel szembesítette.

A posztmodern showbohóc – Természetfilmek az ezredfordulón

2001. augusztus 15. – írta Mihály István

„Hajsza és menekülés”, „Gyönyörű és halálos”, „A természet lélegzetelállító katasztrófái”, „A természet erőpróbái”, „Szépség és borzalom, látványosság...” – a videokazettán hozzáférhető posztmodern természetfilm hónapokon át futtatott tévéreklámja mintha a Schwarzenegger-mozik előzeteseinek retorikáját, stílusát, világképét idézné.