Úgy tűnik, az amerikai „rémálom-gyárosok” szerint a Halloween nem ugyanaz többé egy új Fűrész-epizód (már a hatodik) megjelenése nélkül. Tavalyelőtt Romániában nem engedélyezték a híres/hírhedt folytatásos slasher-horror vetítését azzal az indoklással, hogy sok kegyetlen és brutális jelenetet tartalmaz. Az idei bemutató pedig Magyarországon maradt el hasonló okokból.*
A kegyetlenség és a brutalitás persze nem a legjobb kifogás egy slasher-horror esetében. Az már azonban jogosan kérhető számon a Fűrész-szérián, hogy a kevés pénzből összehozott és nagy bevételt produkáló első rész folytatásaiból szép lassan kiveszett a lendület, és az ötletes pszicho-horrorból nem maradt más, mint a brutalitás öncélú ábrázolása, „érdekes” halálnemekkel és minél „látványosabb” halálcsapdákkal. A filmek színvonala is évről évre halványodott: a gyenge és nyakatekert forgatókönyveknek köszönhetően kiveszett a történetből az izgalom, a középszerű rendezésnek és esetenként a tehetségtelen színészeknek hála pedig, semmi eredetiség nem volt már a témában.
A „kínzás-pornó” („torture porn”) elnevezés, ahogyan többek között a Fűrész óta a szakirodalom a műfajt emlegeti, azért találó, mert akárcsak a pornónál, a sztori itt is szinte lényegtelen, alibi, körítés csupán. A lényeg a „gore”, magyarul: a kibuggyanó belek, leszakadó végtagok és hasonlók bámulásának perverz élvezete. A Fűrész-széria és követői azt a fenyegetést hozzák el újra és újra a vászonra, amely valószínűleg mélyen beleivódhatott az amerikai társadalom tudatalattijába. Nevezetesen azt, hogy ez az áldozatok számára csak torzított hangfelvételen létező szadista egyszer talán majd a nézőnek mondja: „Tied a választás. Kezdődjön a játék!” A játék menetét egy olyan sorozatgyilkos irányítja, aki büszke arra, hogy ő maga nem öl meg senkit. Pontosabban, csak közvetetten okozza áldozatai halálát úgy, hogy elmebeteg szituációkat eszel ki megkínzásukra, lehetetlen választások elé állítva őket. Erkölcsi dilemmák ezek, amelyekre csak erkölcstelen megoldás létezik, és a kínzás maga a választás. A feszültség pedig (jó esetben) főként abból származik, hogy a szerencsétlen áldozatok legtöbbször semmit nem tudnak fogvatartójukról, ő viszont magánéletük minden apró részletét ismeri.
A Fűrész VI ott folytatja a történetet, ahol az előző részek abbahagyták. Strahm különleges ügynök halott, Hoffman nyomozó pedig megörökli Jigsaw/John Kramer (Tobin Bell) hagyatékát, aki így halála után is folytathatja elmebeteg játékait. Jigsaw egy dobozt hagy hátra feleségének, Jillnek, amely hat borítékot, azaz hat játékot rejt. A játék főszereplője ezúttal William (Peter Outerbridge), az egészségbiztosító alkalmazottja, aki annak idején elutasította a gyógyíthatatlannak diagnosztizált John arra vonatkozó kérelmét, hogy részt vehessen egy rákkutatási programban. Sőt, a film majd minden áldozata ebből a szférából kerül ki, nem mellékesen utalva ezzel arra a társadalmi vitára, amelyet az amerikai egészségügy aktuális kérdései váltanak ki. William próbáról próbára arra kényszerül, hogy saját üzletpolitikáját vizsgálja felül, melynek első számú szabálya az erős, egészséges ügyfelek előnyben részesítése a betegekkel szemben.
Valljuk be, az első pillantásra talán banálisnak tűnő témaválasztás – kivált a gazdasági világválság évében – bizonyára nemcsak az amerikai nézők fantáziáját indíthatja be, hiszen az életünket íróasztal mögül irányító üzletemberek, hivatalnokok és politikusok hadáról valószínűleg sokak fantáziálnak aképpen, hogy nem ártana megleckéztetni őket. Ez a témaválasztási érzékenység állhat a hátterében annak, hogy a Marcus Dunstan–Patrick Melton forgatókönyvíró-páros az igencsak félresikerült Fűrész IV és Fűrész V után ezúttal képes volt a már megszokott „kirakós” felépítésből egy nézhető egészet összeállítani, amely erőltetett moralizálgatásai ellenére is visszahoz valamit abból a feelingből, amely miatt sokak kedvence lett a Saw-sorozat. A sztori persze néhol azért még így is követhetetlen azok számára, akik nem látták az előző részeket, hiszen a dramaturgia szorosan az előzmények mentén halad, az ide-oda kapkodó flashback-ek pedig ahelyett, hogy segítenék a tájékozódást, néha inkább csak összekuszálják a puzzle darabkáit.
A rendező, Kevin Greutert viszont – aki mellesleg a korábbi epizódok vágója volt – meg kell hagyni, kifogástalan munkát végzett, már ami a slasher-horror lényegét jelentő „gore” professzionális kivitelezését illeti. A rajongók mindezek után valószínűleg örömmel konstatálják majd, hogy jövőre jön a Fűrész VII, amely a hírek szerint 3D-technikával próbálja meg elvarázsolni a nagyközönséget. Vajon a franchise készítői hány bőrt tudnak még lehúzni a sorozatról? A döntés végül is a miénk, nézőké.
* Mivel a korhatárbizottság a szigorúan csak felnőttek számára ajánlott, ún. V. kategóriába sorolta a filmet, ez a magasabb kulturális járulék miatt kockázatossá teszi a forgalmazónak a film bemutatását.
