Kardos Sándor: A sírásó Kardos Sándor: A sírásó

Figyelmi gyakorlatok

Kardos Sándor: A sírásó

ÉRTÉKELD A FILMET!
A sírásó
Kardos Sándor
2010

A Filmtett szerint: 10 10 1

10

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Ha Kardos játékfilmjét valaki a vásznon konkrétan látható képek felületénél maradva próbálja megfejteni, nem fog messzire jutni: elrontottnak tűnő felvételek sorozatán komikusan torz, szétfolyó emberi gnómok és hajszálvékony csíkokká olvadó színek váltakoznak, ráadásul ez a kép jobbról balra, néha balról jobbra úszik, és mindezt szöveges narráció kíséri, több mint 80 percen át. Aki mégis megadja neki ezt az időt, azzal kicsit megfordul a világ.

Az operatőr Kardos által a 19 perces Résfilmben (2004) kikísérletezett technika lényege a valóságos jelenetek célfotókamerával való lefilmezése, melynek során az objektív és a filmsík közötti, néhány miliméteres szűk résen keresztül a kamera által „látott” képmező rögzül csupán. A folyamatosan haladó filmszalag végtelen sok vonalat képes megörökíteni, a kamera előtt megjelenő emberek, tárgyak pedig annak függvényében eredményeznek elnyújtott, torz, vagy csupán vonalakból álló képet, hogy éppen mozognak, avagy állnak.

Kardos Sándor: Résfilm

A leírásból bonyolultnak ható technikában az a gyönyörű, hogy a film nézése közben a néző gyakorlatilag fokozatosan érti meg a réskamera működési elvét, hiszen a játékfilmnyi idő során különféle mozgásfajtákból következő képfajtákkal találkozhat. Az 5 éve a Szemlén kategóriája fődíját megnyerő Résfilm rövidfilmes formátuma éppen arra volt elég, hogy mindenki innovatívnak és unikálisnak könyvelhesse el ezt a technikát, a hosszabb filmidőnyi terjedelem viszont a lelassult szemlélődés és dimenzióváltás lehetőségét hívja életre. És A sírásóban az elbeszélt történet, valamint a módosult képek komótos, elegáns fokozatossággal valóban fel tudnak építeni egy különös, a hétköznapitól elemelt, szokatlan koreográfia szerint működő világot.

Kardos Sándor: A sírásó

Ezzel a világviszonylatban egyedülálló technikával Kardos ismét egy veretes irodalmi művet filmesít meg. Rilke Sírásójának életről és halálról, idegenségről és ismerősségről szóló meséjében barátság szövődik a messziről jött, sírásónak szegődő idegen és a falubeli lány között, miközben a pestis szép lassan felzabálja a faluközösség életét és erkölcseit is. Kardos történetválasztása azért is telitalálat, mert nemcsak hogy megfelelően elmesélhető ezzel a technikával, de témájával is magára a technikára reflektál: nézőpontváltások, látszat és lényeg megkülönbözetése, szépség és rútság, halál és élet egymásbafonódása narratív és vizuális szinten is megjelennek, anélkül, hogy egy percig is fárasztóan egymást illusztrálnák.

Kardos Sándor: A sírásó

A velejéig experimentális technika a leglátványosabban az emberi alakokkal bánik el: a történésekkel párhuzamosan fraktálszerűen ismétlődő motívumokká alakulnak a testek, illetve arcok, megnyúlik a bőr, gyurmaként deformálódik a hús, mindennek az anyagi, és egyben múlandó oldala kerül megmutatásra. A film lelassult, mégis folyamatos mozgása lényegében éppen ezen formák, váltások és torzulások átgondolásához, megértéséhez szükséges időt teremti meg, Kardos azon kísérlete jegyében, hogy a valós tér, tárgyak és emberek konkrétságát absztrakcióvá alakítsa filmképei segítségével: „... a filmkép túlságosan konkrét, mert technikailag arra törekszik, hogy a mindennapi térérzetet utánozza. Így a történettel beizzítja a fantáziát, majd képekkel lefékezi azt, és nem engedi szárnyalni az embert.” És valóban, az észlelés, a figyelem olyan feladványokat kap itt, mint: mi a tér? mi a szín? mi a véletlen? mi a mozgás? mire figyelsz? mi jut eszedbe róla? − mely kérdések A sírásó megértéséhez és élvezetéhez vezető lehetőségek is egyben.

Kardos Sándor: A sírásó

A sajátos statikussággal párhuzamosan gyakorlatilag eltűnik a színészi játék és felértékelődik a narráció. A totálisan hipnotikus, nézőt beszippantó hatás működéséhez a látvány mellett a zene (Peter Ogi) és az elbeszélő (Törőcsik Mari) kulcsfontosságú, itt mindketten hajlékonyan, játékosan simulnak a képek örökké mozgó szalagjára. Kardos kísérletében tehát organikusan összefüggő rendszer működik, de ez a film, minden fent felsorolt erénye ellenére sem fogja ovációtól visszhangzó, tömött mozikban mutogatni magát. Pedig itt és most valami olyasmit hozott létre, aminek egyre ritkábban lehetünk tanúi: van új a nap alatt, a magyar filmben is. Aki pedig fel tudja venni a film ritmusát, 85 percnyi felmentést kap a hétköznapi lüktetés alól, annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
A sírásó

A sírásó

Színes , 85 perc, 2010

Rendező:
Szereplők: , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

10

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat