Filmalkotások a szerzői jogok tükrében Filmalkotások a szerzői jogok tükrében

Filmalkotások a szerzői jogok tükrében

A filmalkotásokkal kapcsolatos jogi kérdések közül az egyik legfontosabb az, hogy a rendelkezések értelmében melyek azok a személyek, akik szerzői jogokkal rendelkeznek, kik minősülnek a filmalkotások feletti szerzői jogok alanyainak? A következő szövegben elsősorban ezeket a kérdéseket vizsgálom, a hatályos romániai jogi normák, illetve – esetenként – a szerzői jogokra vonatkozó nemzetközi jogi háttérre alapozva.

A filmalkotások szerzőségének kérdése

Figyelemre méltó, hogy a jogi szakirodalomban bizonyos mértékben vitatott kérdésnek számít a filmalkotások (és egyéb audiovizuális alkotások) szerzőjének/szerzőinek azonosítása.1 A probléma körül két, egymásnak ellentmondó elképzelés alakult ki; az egyik felfogás képviselői szerint a filmalkotás kizárólagos szerzőjének minden esetben a filmelőállító vállalkozást, vagyis a gyártó céget kell tekinteni. Ennek az elképzelésnek a hatására a copyright-rendszerhez igazodó országokban a filmalkotás megrendelt műnek minősül, vagyis az alkotási folyamatban tevékenykedő művészeket csupán a gyártó cég fizetett alkalmazottainak kell tekinteni. Azokban az államokban tehát, ahol a jogalkotók ehhez a felfogáshoz igazodtak, egyedül a gyártónak áll jogában copyright védelemben való részesülés végett regisztrálni a művet. Más, főként a német jog hatása alatt álló államokban – mint pl. Ausztria, Hollandia, Törökország, de Japán is – a filmelőállító szerzői minőségének elismerése egy jogi fikciónak köszönhető: a filmalkotást más, korábban létező, művekből ihletett alkotásnak kell tekinteni – a filmalkotás szerzője tehát különbözik a létrehozásához felhasznált művek szerzőjétől.

A fentiekben vázolt jogi megközelítéssel szemben, számos ország – többek között Franciaország, Olaszország, Belgium – szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezései szerint a szerzői jogok alanya a mű alkotója, hiszen a filmalkotás több szerző együttműködése révén létrejövő mű.2

A filmalkotások szerzői a román szerzői jogi törvény rendelkezési szerint

A szerzőség kérdésére a román jogban elsősorban a szerzői jogi törvény3 3. cikkének általános rendelkezései irányadóak, amelyek szerint a szerző(k) az(ok) a természetes személy(ek), aki(k) a művet megalkotta (megalkották). Ebből mindenekelőtt az következik, hogy szerzői minősége kizárólag természetes személyeknek lehet, a jogi személyek nem rendelkezhetnek ilyen minőséggel, nem lehetnek szerzők. Továbbá a szerzőség közvetlenül a mű megalkotásából fakad: mihelyt a mű konkrét alakot öltött, a szerzői minőség is létrejön (beleértve az ezzel járó jogokat is). Ilyen szempontból a szerzői minőség létrejötte független attól, hogy a mű befejezettnek tekinthető-e vagy sem.

A mű védelmének és a szerzői minőség elismerésének egyetlen feltétele tehát a mű létrejötte – számos más jogrendszerhez hasonlóan, a hatályos román jogszabályok sem követelik meg a mű regisztrálását elismerés végett.

A fentebb idézett cikkhez hasonlóan a szerzőség kérdésére vonatkozóan kiemelten fontosak a szerzői jogi törvény 4. cikkének a rendelkezései is, melyeknek értelmében szerzőnek azt a személyt kell tekinteni, akinek a neve alatt először nyilvánosságra kerül a mű, mindaddig, míg ennek ellenkezője nem bizonyított.

A román szerzői jogi törvény 66. cikke egyértelműen leszögezi, hogy mely személyek tekinthetőek az audiovizuális alkotások szerzőinek: a rendező, az átdolgozás (adaptáció) szerzője, a forgatókönyvíró, a zeneszerző és a grafikus animációs filmek, filmrészletek esetében, ha ez utóbbiak fontos szerepet játszanak a teljes műben.

Fontos, hogy a szerzői jogi törvény ezen felsorolása nem taxatív (nem előíró), hanem csupán tájékoztató jellegű: a felsoroltakon kívül más személyek is minősülhetnek a filmalkotások szerzőinek! Erre utal a 66. cikknek a rendezők számára is nagyon fontos rendelkezéseket tartalmazó, második bekezdése, melynek értelmében az előállító (producer) és a rendező vagy a mű megvalósítója megállapodhat afelől, hogy további szerzőként feltüntethetik a produkció megvalósításához hozzájáruló, további alkotókat is. A törvény szövege ebben a tekintetben is rugalmas: a további szerzők feltüntetésének feltételeként előírja ugyan az alkotás létrejöttéhez való hozzájárulást, de ennek a konkrét mibenlétét, a hozzájárulás mértékének és szükséges súlyának megállapítását már a rendező és a producer mérlegelésére bízta.

Felmerül a kérdés, hogy mi az eljárás olyan esetekben, amikor bizonyos személyek igénylik, hogy tüntessék fel őket egy adott filmalkotás szerzőjeként, de ezt a rendező és a filmelőállító megtagadja. Ebben a helyzetben a szerzői minőséget igénylő személynek az igazságszolgáltatáshoz kell fordulnia: polgári peres eljárás keretében a bírói hatóságok előtt kell bizonyítania, hogy jelentős mértékben hozzájárult a film alkotásához, ezáltal tehát bírói úton is megállapítható a szerzőség ténye, és megítélhetőek az ezzel járó jogok.

A filmalkotások szerzőinek megállapítása szempontjából tehát kiemelt fontossággal bírnak a 66. cikk rendelkezései, melyekre a rendezőknek is figyelniük kell a producerrel való szerződés megkötésekor: a törvény kifejezetten elismeri a felsorolásban szereplő személyek szerzői minőségét, de a következő három feltétel együttes teljesülése más személyek szerzőként való elismerését vonja maga után:

  • az illető személy jelentős mértékben járul hozzá a filmalkotás létrejöttéhez;
  • a rendező és a filmelőállító megállapodott az illető személy szerzőként való feltüntetéséről;
  • a filmelőállító és az alkotás létrejöttéhez jelentősen hozzájáruló személy közötti megállapodást szerződés formájában rögzítették.

A filmalkotások szerzői és a gyártók közötti szerződések esetében fennáll az a védelem, amely kimondja, hogy ellenkező megállapodás hiányában a rendező és a többi szerző átengedte a mű felhasználásának kizárólagos jogát a producernek. Továbbá – ellenkező megállapodás hiányában – a gyártónak van joga engedélyezni a filmalkotás szinkronizálását, valamint feliratozását, természetesen méltányos javadalmazás fejében. Ha tehát a rendező a fenti jogok közül valamelyiket fenn szeretné tartani, azt bele kell foglalni a gyártóval kötött szerződés szövegébe.

Hasonló módon – azaz ellenkező megállapodás hiányában – a filmalkotások szerzői is megőrzik összes jogukat a filmalkotáshoz való saját, egyéni hozzájárulásuk különálló, egyéni felhasználása tekintetében. Továbbra is a szerzőket illeti meg a filmalkotás jellegétől idegen célokra való felhasználás engedélyezése vagy megtiltása – mint például a film egy részletének reklámcélokra való felhasználása (természetesen amennyiben nem magának a filmalkotásnak a népszerűsítése céljából készült reklámanyagról van szó).

Más, közös műnek minősülő alkotásoktól eltérően (pl. megzenésített vers), a filmalkotások esetében a fő szerzőkön kívül más szerző nem akadályozhatja meg a mű nyilvánosságra hozatalát, valamint a mű további felhasználását. Továbbá, amennyiben a szerzők valamelyike nem véglegesíti vagy nem tudja véglegesíteni a filmalkotáshoz való hozzájárulását, nem ellenkezhet az ő munkájának felhasználásával szemben, amennyiben erre szükség van a filmalkotás befejezéséhez. Értelemszerűen ennek a szerzőnek is joga van díjazáshoz a nyújtott hozzájárulásáért.

A rendező

A román szerzői jogi törvény fentebb idézett, 66. cikkében a filmalkotások szerzőit tartalmazó felsorolásban elsőként a rendező van fetüntetve. A jogalkotó által felállított sorrend arra utal, hogy – akárcsak a Berni Uniós Egyezményben vagy az Európai Unió szerzői jogokra vonatkozó szabályozásában – a rendező a román jog szerint is a filmalkotások fő szerzőjének (autor principal) minősül.

A jogszabályi felsorolásban is feltüntetett szerzők közül, tevékenysége révén, a rendező sajátos szereppel bír: míg a többiek (pl. a zeneszerző) a filmalkotáshoz való saját hozzájárulás tekintetében egyéni szerzőnek is minősülhetnek, a rendező esetében ez nem lehetséges, hiszen művészi tevékenysége szorosan egybefonódik a létrejövő művel, nem választható külön a többi szerző művészi hozzájárulásától/jogának gyakorlásától. Jogi szempontból is fontos sajátosság, hogy a rendező tevékenységének egyik fő jellemzője abban áll, hogy egyrészt független a filmalkotás alapjául szolgáló irodalmi mű (suport literar) szerzőjétől vagy a filmzene zeneszerzőjének tevékenységétől, másrészt pedig a rendező alkotó tevékenysége nem ölt testet önálló mű formájában, következésképpen nem lehetséges az önálló felhasználása sem (nu este susceptibilă de exploatare separată).4

A szerzői jogi törvény 65. cikke tételesen is leszögezi, hogy a filmalkotás rendezője vagy szerzője az a természetes személy, aki az előállítóval (gyártóval) kötött szerződés keretében vállalja a film megvalósítását, mint főszerző. Továbbá, a 67(2) cikk szerint a filmalkotás akkor tekintendő befejezettnek, ha a főszerző és az előállító közös megegyezéssel döntött a végleges változatról. Ugyanezen cikk (4) bekezdése értelmében pedig a filmalkotás főszerzőjén kívüli további szerző/k nem akadályozhatják meg a mű végleges változatának teljes vagy részleges nyilvánosságra hozatalát és annak specifikus feldolgozását.

A fenti rendelkezésekből egyértelműen kiderül, hogy a producer mellett – jogi szempontból is – a rendező tekinthető a filmalkotás létrehozásában tevékenykedő legfontosabb, következésképpen legtöbb jogosultsággal bíró személynek. A filmalkotás (jogi) sorsa is kizárólag a rendező és a producer között létrejött szerződéstől, megállapodástól függ. Arról is ők döntenek, hogy mikor tekinthető befejezettnek a film.

A producer és rendező között létrejövő megállapodás természetével kapcsolatosan figyelemre méltó, hogy a szakirodalom szerint kettőjük között tulajdonképpen vállalkozási szerződés (contract de antrepriză)5 köttetik meg.6 A megállapodás lényege ugyanis – mint minden vállalkozási szerződés esetében – az, hogy az egyik fél, a rendező, javadalmazás fejében (szellemi) munka elvégzését vállalja a másik fél, a producer számára. A román szerzői jogi szakirodalom szerint elmondható, hogy a rendező és az előállító (jogi) viszonya tekintetében gyakorlatilag az amerikai szerzői jogi rendszerre jellemző work for hire („munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű”) tényállásérhető tetten7. Ugyanezen gondolatmenet szerint a vállalkozó, vagyis a rendező inkább egy adott munka elvégzéséért nyer fizetséget, nem feltétlenül az alkotói tevékenysége van jutalmazva, ami viszont – az európai filmipar jelenlegi anyagi helyzetében, ahol a filmalkotások gyakran nem termelnek megfelelő profitot – tulajdonképpen előnyös megoldásnak minősül a rendezők számára.

A szerzői törvény 70(2) cikke értelmében, ellentétes megállapodás hiányában, a filmalkotás szerzői a saját alkotói hozzájárulás tekintetében továbbra is megőrzik valamennyi szerzői jogukat (drept de exploatare). Ennek ellenére, ezzel a joggal a rendező gyakorlatilag nem élhet, hiszen nehezen képzelhető el olyan helyzet, amikor a producer beleegyezne abba, hogy veszélyeztetve legyenek a filmalkotás feletti használati jogai, amelynek létrehozásába befektetett. Ezen túlmenően, a rendezők esetében amiatt is nehezen képzelhető el a saját alkotói hozzájárulásuk feletti különálló felhasználás, mivel a rendezői tevékenység fizikailag sem választható külön a filmalkotás többi szerzőjének művészi hozzájárulásától.

A forgatókönyvíró, a zeneszerző, valamint a grafikus szerzői jogai

A fő szerzőnek tekintett rendező mellett, a román szerzői jogi törvény értelmében szerzőnek minősül az adaptáció szerzője (autorul adaptării), a forgatókönyvíró (autorul scenariului), a filmzene szerzője (autorul muzicii special create), a grafikus (autorul grafic sau al secvențelor animate) animációs filmek, filmrészletek esetében, ha ez utóbbiak fontos részt játszanak a teljes műben.

  • A filmalkotások alapját gyakran képezi átdolgozás (adaptáció), melyre több utalás is található a szerzői jogi törvényünkben – megvalósítását pedig a jogalkotó a filmalkotás szerzőjének ismeri el. A törvény 68. cikke értelmében az audiovizuális átdolgozás (adaptáció) joga a szerző kizárólagos jogát jelenti egy már létező mű felett, hogy azt megfilmesítse, vagy pedig belefoglalja egy filmalkotásba.
  • A szerzői jogi szakirodalom egyes képviselői szerint a román szerzői jogi törvény egyik érdekességének számít, hogy a forgatókönyvíró a filmalkotás (társ)szerzőjének minősül, hiszen a forgatókönyvet a filmalkotás előtt már létezett műnek (operă preexistentă) is lehet tekinteni, mely a később létrejövő film alapjául szolgált.8 A hatályos román szerzői jogi rendelkezések értelmében ugyanis a filmalkotás alapjául szolgáló művek szerzői nem minősülnek a filmalkotás szerzőinek. Bármennyire jogos is az idézett felvetés, mindaddig amíg a szerzői jogi törvény a forgatókönyvírót a filmalkotás szerzőjének ismeri el, a román jogrendszerben megilleti a szerzői minőség és az ebből eredő összes jogosultság.
  • A román szerzői jogi törvény a grafikus szerzői minőségét is elismeri, animációs filmek vagy filmrészletek esetén, amennyiben ezek a filmalkotás fontos részét képezik. A szerzőség elismerésének feltétele ebben az esetben az, hogy az animáció alkotójának hozzájárulása a filmalkotás egészéhez viszonyítva lényegi legyen.
  • A filmalkotások szerzői közül kétségtelenül a filmzene szerzőjének tulajdonítható az egyik legfontosabb szerep. A zeneszerző akkor válik a filmalkotás egyik szerzőjévé, ha a filmzene kifejezetten az adott filmnek készült. A szerzői jogi törvény ugyanakkor nem tér ki pontosan arra, hogy milyen típusú zenemű alkotója lehet filmalkotás társszerzője, következésképpen a dalszöveket tartalmazó, valamint a dalszöveg nélküli filmzenét is figyelembe kell venni – a dalszöveges zeneművek esetében tehát a zeneszerző és a dalszövegíró is a filmalkotás szerzőjének minősül.9

Amennyiben egy filmalkotásban korábban alkotott zeneművet használnak, az adott zenemű nem minősülhet filmzenének, alkotói pedig nem minősülhetnek a film társszerzőinek. Természetesen egy adott, már létező, törvény által védett, zenemű filmben való felhasználásának alapvető feltétele kizárólag akkor nem jogsértő, ha film alkotói megszerezték a zenemű szerzőjének (vagy jogutódainak) beleegyezését!

A Creative Commons („kreatív közjavak”) fogalom azt a szerző által a mű mellé adott jognyilatkozatot (licencet) jelenti, amelyben a szerző meghatározhatja, hogy mások (a mű felhasználói) mit tehetnek szabadon a művel, és milyen felhasználások esetében kell a szerzőhöz fordulni engedélyért. A Creative Commons licencek használatával a tartalmakat létrehozók szabványos módon adhatnak engedélyt másoknak a műveik felhasználására.

A Creative Commons licenc kidolgozóit az a szándék vezérelte, hogy könnyebb formában és különösebb jogi jártasság nélkül is megvalósítható legyen az az eljárás, amikor egy szerző engedélyezi az alkotás többszörözését, átdolgozását vagy feldolgozását, meghatározhatja, hogy a felhasználók hogyan terjeszthetik alkotást és/vagy hogyan kereshetnek pénzt belőle.

A filmalkotás létrejöttéhez jelentősen hozzájáruló személyek helyzete

Amint a fentiekben is kitértem rá, a román szerzői jogi törvény 66. cikke leszögezi ugyan, hogy mely személyek minősülnek a filmalkotások szerzőinek, de ezen felsorolás nem taxatív – a rendezőn, az átdolgozás (adaptáció) szerzőjén, a forgatókönyvírón, a zeneszerzőn, valamint a grafikuson túl más személyek is lehetnek egy adott filmalkotás szerzői.

A román szerzői jogi törvény nem sorol fel az idézett 66. cikkben a filmakotások létrejöttében részt vevő, olyan fontos személyeket, mint az operatőr (directorul de imagine), a díszlettervező (scenograful), díszletfestő (pictorul de decoruri), a jelmeztervező (designerul de costume) vagy a kellékes (recuziterul). Továbbá felmerülhet a kérdés, hogy rendelkezhetnek-e szerzői jogokkal olyan szakemberek, mint a sminkesek (departamentul de machiaj), a vágók (departamentul de montaj) vagy a hangmérnökök (departamentul de sunet)?

A filmszakmát ismerők számára egyértelmű, hogy a fenti felsorolásban szereplők nélkülözhetetlen feladatokat látnak el a filmiparban: a filmalkotások esetében a látvány, a technikai elemek minősége jelentősen befolyásolja a mű minőségét. Szerzői jogi szempontból azonban sok esetben elmondható, hogy a felsorolt személyek hozzájárulása nem minősül eredeti műnek – holott az eredetiség alapvető feltétele annak, hogy egy adott alkotás szerzői jogi értelemben védettnek minősüljön. Ugyanakkor nagyon sok esetben – pl. a jelmeztervező vagy a akár a sminkes alkotása – kétségtelenül olyan eredeti alkotások, melyek elválaszthatatlanok az adott filmalkotástól.

A fentiekben felsorolt szakembereket gyakran arra hivatkozva nem tekintik a filmalkotás társzerzőjének, hogy tevékenységük nagymértékben függ a rendezőtől vagy a producertől, akiknek az utasítására sok esetben egyszerű technikai szakemberként járnak el.10

A szerzői jogi szakirodalom azonban arra is rámutat, hogy, bár a fentiekben elemzett személyek közül többnek a tevékenységére jellemzőek a fenti állítások, az operatőr helyzetét mindenképp sajátosnak kell tekinteni – (szerzői) jogi értelemben semmiképp sem lehet egyszerű technikai feladatokat ellátó szakembernek tekinteni. Az operatőr szerepe nélkülözhetetlen a filmakotás létrehozásában, képi világának kialakításában, ezért nem állja meg a helyét az a megállapítás, hogy alkotói tevékenységet nélkülöző, pusztán technikai jellegű feladatokat végez. Ezt a tényt pedig a jog sem hagyhatja figyelmen kívül – annál is inkább, mert például, analóg módon, a szerzői jogi törvény a fényképek alkotóit is szerzőnek tekinti.11

Fontos megjegyezni azonban, hogy a fenti érvelés ellenére, a szerzői jogi törvény 66. cikkében az operatőr sincs a mindenképp szerzőnek minősülő személyek körébe sorolva, ezért erre a kategóriára is alkalmazandó a fenti cikk második bekezdése. Ennek értelmében az operatőrök csak akkor válnak a filmalkotás szerzőjévé, ha ez szerepel a rendező és a producer közötti szerződésen megállapodásban, valamint a többi feltétel is teljesül!

A producer

A román szerzői jogi törvény 70. cikke értelmében az film producere az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi feltételeiről is. A törvényi meghatározásból is kitűnik az előállítónak a filmalkotási folyamat alatt betöltött kiemelkedő szerepe és felelőssége, melynek során az első mozzanattól az utolsóig kapcsolatban áll az alkotókkal. A jogi szakirodalom is megállapítja, hogy a film alkotási folyamatában az előállító egyfajta „közös nevező” szerepét tölti be: azon túlmenően, hogy a mű létrehozásának kezdeményezője és a létrehozatal anyagi hátterének biztosítója, ő az a személy, aki a film összes alkotója közötti összekötő szerepét tölti be.12 A producer ugyan nem fejt ki művészi értelemben vett alkotói tevékenységet, de a filmalkotás létrejötte szempontjából jóval több aktív szerepe lehet, mint amennyit a fentebb idézett jogszabály meghatározásba foglalt: tekintettel a rendelkezésre álló költségvetésre, számos olyan döntést, mint például a filmezési helyszínek kiválasztása, a rendezővel közösen kell meghoznia. Továbbá rendszerint az ő tiszte kiválasztani a filmalkotás során tevékenykedő technikai személyezetet és esetenként a film alkotási, valmint előállítási fázisaiban jelentkező konfliktusos helyzeteket is kezelnie kell. 

A szabályozás tekintetében azonban – függetlenül attól, hogy filmalkotás összes fáziásban aktívan vehet részt – a rendezőhöz és a filmalkotások egyéb alkotóihoz képest fontos különbség, hogy a szerzői jogi törvény értelmében a producer nem minősül szerzőnek.

A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző – kivéve a szöveges vagy szöveg nélküli zenemű szerzőjét – átruházza az előállítóra a filmalkotás kizárólagos felhasználására (13. cikk) és annak szinkronizálására, feliratozására való jogot is, méltányos díjazás ellenében.

A jogszabályi rendelkezések értelmében tehát a producer szomszédos szerzői jogokkal (drepturi de autori conexe) van felruházva, valamint a vagyoni jellegű szerzői jogok kizárólagos engedményezési vélelme áll fenn javára.

Záró gondolatok

Megfigyelhető, hogy a román jogalkotó bizonyos személyeket – a rendezőt, a forgatókönyvírót, a filmzene szerzőjét stb. – szerzőnek minősít, másoknak bizonyítaniuk kell a szerzői minőség létjogosultságát, a producer pedig nem minősül szerzőnek. A fenti áttekintés összes alanya – függetlenül attól, hogy a (román) szerzői jogi szabályozás értelmében szerzőnek minősülnek vagy sem – a filmalkotások létrejöttének kulcsfontosságú szereplői. Függetlenül attól tehát, hogy például a producer – a szabályozás értelmében szerzőnek minősül vagy sem – fontos (vagyoni) szerzői jogokkal van felruházva.

Jelen elemzés a szerzőséget, a szerzői minőséget és az ezzel járó jogi következményeket vette górcső alá – a következőkben pedig szükséges ezen alanyok konkrét – nem vagyoni, valamint vagyoni – szerzői jogainak bemutatása és értékélése.


1 Dănilă, Ligia, Dreptul de autor si dreptul de proprietate industrială. C.H. Beck, 2008, 36–37 o.

2 Részletesebben ld.Dănilă, Ligia, i.m., 36. o. valamint Eminescu, Yolanda, Dreptul de autor. Lumina Lex, 1994, 60. o.

3 Az 1996. évi 8. számú törvény szerzői jogokra vonatkozó rendelkezései.Megjelent: Románia Hivatalos Közlönye, 60. szám, 1996 mácius 26.

4 Moisin, Monica Florina Boța, Dreptul de autor și drepturi conexe asupra operei cinematografice: Subiectele protecției operei cinematografice. In: Revista română de dreptul proprietății intelectuale, 4/2014,86-87 o.

5 A román polgári törvénykönyv (Codul civil) 1851. cikke értelmében a vállalkozási szerződés révén, a vállalkozó (antreprenor) arra kötelezi magát, hogy saját felelősségére, meghatározott ár fejében, hajtson végre egy szellemi vagy fizikai munkálatot, vagy egy bizonyos szolgáltatást nyújtson a kedvezményezett (beneficiar) számára.

6 Moisin, Monica Florina Boța, Dreptul de autor și drepturi conexe asupra operei cinematografice: Subiectele protecției operei cinematografice. In: Revista română de dreptul proprietății intelectuale, 4/2014,88 o.

7 Uo.

8 Roș, Viorel, Dreptul de autor și drepturile conexe. Tratat. ALL Beck, 2005, 409 o.

9 Moisin, Monica Florina Boța, Dreptul de autor și drepturi conexe asupra operei cinematografice: Subiectele protecției operei cinematografice. In: Revista română de dreptul proprietății intelectuale, 4/2014, 90 o.

10 Moisin, Monica Florina Boța, Dreptul de autor și drepturi conexe asupra operei cinematografice: Subiectele protecției operei cinematografice. In: Revista română de dreptul proprietății intelectuale, 4/2014,90 – 91 o.

11 Uo.

12 Moisin, Monica Florina Boța, Dreptul de autor și drepturi conexe asupra operei cinematografice: Subiectele protecției operei cinematografice. In: Revista română de dreptul proprietății intelectuale, 4/2014,86-87 92 o.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Friss film és sorozat

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

  • Vérapó

    Színes akciófilm, thriller, vígjáték, 101 perc, 2022

    Rendező: Tommy Wirkola

  • Wednesday

    Színes fantasy, horror, vígjáték, 2021

    Rendező: Tim Burton, James Marshall, Gandja Monteiro

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

  • Vérapó

    Színes akciófilm, thriller, vígjáték, 101 perc, 2022

    Rendező: Tommy Wirkola

  • Wednesday

    Színes fantasy, horror, vígjáték, 2021

    Rendező: Tim Burton, James Marshall, Gandja Monteiro