November 16-án múlt 40 éve, hogy bemutatták a horror műfajtörténetének egyik lenyűgöző mérföldkövét, Brian de Palma Carrie című filmjét. A bigott anyja hatására gátlásos, társai által kicsúfolt, telekinetikus képességgel rendelkező kamaszlány története, gondosan vázolt lélekrajzával és sokkoló végkifejletével a mai néző számára is emlékezetes filmélmény.

• A 70-es évek elején Stephen King többnyire a fiókjának és feleségének írt. Három meg nem jelent regény után papírra vetett egy novellát, amivel cseppet sem volt elégedett. Tabitha kotorta ki a kukából, és annyira fellelkesedett tőle, hogy férjét a történet részletezésére biztatta. A regényt  Carrie címmel 1974-ben kiadták, hatalmas siker lett, majd először 1976-ban készült film belőle.
• A horror épp rendkívül divatos műfaj volt: a Carrie (1976) kevéssel a Rosemary gyermeke (Rosemary’s Baby, 1968) és Az ördögűző (The Exorcist, 1973) után készült. Ez volt Brian de Palma első, anyagilag is sikeres filmje: 1,8 millió dollárból forgatták le – ebből 2500 dollárt kapott az író szerzői jogdíjként –, és csak az amerikai bevétel több mint 33 millióra rúgott. A sikert eleinte Stephen King a könyv nyomán szerzett hírnevével magyarázták. Az író maga is elégedett volt az adaptációval – ez volt az első alkalom, hogy egy írását mozgóképre adaptálták –, sőt, állítólag a film vége jobban tetszett neki, mint a saját regényéé.
• Az R ratinggel a mozikba került filmből később készült még két verzió: egy televíziós változat 2002-ben, amit 14 éves korhatárral vetítettek, és egy szándékosan R-es remake 2013-ban.

• A három adaptáció főszerepére több színésznőt is kinéztek. Carrie bőrébe bújhatott volna pl. Glenn Close, Lindsay Lohan, Haley Bennett, Emily Browning, Lily Collins vagy Bella Heathcote, de Megan Fox is érdeklődött. Az anya, Margaret White szerepét 2013-ban Jodie Foster is megkaphatta volna, de felmerült egy önreflexív ötlet is: az eredeti Carrie-t alakító Sissy Spacek alakítsa Margaretet 37 évvel később.
• A forgatás idején Sissy Spacek kerülte a többi színészt a díszletben és máshol is. Elzárkózott kollégáitól, akiket saját bevallása szerint egyébként kedvelt, s akiknek megígérte, hogy együtt fognak szórakozni a forgatás után. A szünetekben lakóautójába vonult vissza, meghúzódott egy sarokban, vagy elrejtőzött a díszlet mögött, hogy ne essen ki teljesen a szerepéből. Az öltözőjét sűrűn talerakta vallásos képekkel, és Gustave Doré képes bibliáját tanulmányozta. Ebből főként a bűneikért megkövezettek testbeszédére volt kíváncsi, és minden jelenetét a könyvből látott pozíciók valamelyikében indította. 2013-ban Chloë Grace Moretz nem volt ennyire szigorú saját magával szemben, őt viszont a rendezője küldte el hajléktalanszállókra, hogy nehéz sorsú emberekkel találkozzon.

• Ezzel együtt nagy kihívást jelentett a stáboknak a film csúcsjelenete, a tragédiába torkolló báljelenet forgatása. 1976-ban például két kerek hétig forgatták, 35-ször vették fel. Bár a színésznő kérte, hogy igazi vért borítsanak a nyakába, a Sissy Spacekre ömlő vér valójában ételfestékkel színezett kukoricaszirup volt, ami a lámpák melegétől gyorsan száradt, úgyhogy mindegyre locsolni kellett vele a testét. 2013-ban is patakokban folyt a művér a próbákon és a forgatáson: 1000 gallonnal (közel 3800 literrel) fogyasztottak el belőle. Chloë Grace Moretz később úgy fogalmazott: három hónapig vérben ült.
• Piper Laurie, a de Palma-féle változat Margaretje azzal a meggyőződéssel vágott neki a forgatásnak, hogy fekete komédián dolgozik. Úgy találta, a szereplője túlontúl fanatikus ahhoz, hogy egy percig is komolyan vehessék. Bár a rendező félrevonta, és tisztázta a műfajt, Laurie a forgatási szünetekben gyakran nevetett a karakteren, a jelmezein, és a párbeszédeken is. Ő a mai napig vígjátékként beszél a Carrie-ről.
• A 2013-as változat halloweenhez közeli bemutatóját egy prank videóval készítették elő. Egy kávéház volt az ugratás helyszíne, néhány színész és statiszta hitette el a beavatatlan – és halálra rémült – vendégekkel, hogy egyikük telekinetikus képességekkel rendelkezik.

• Az 1976-os, eredeti film történetét 1999-ben folytatták Düh: Carrie 2 (The Rage) címmel.