Az óravázlat címe: A reklámok világa II. Az óravázlat címe: A reklámok világa II.

Az óravázlat címe: A reklámok világa II.

Témakör: Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok. Tartalom: A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). Az óra célja: A tanulók szerezzenek felkészültséget az egyik legjellemzőbb médiaszöveggel kapcsolatban önálló és kritikus attitűd kialakítására, ismerjék fel a megformálásban megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. Belépő tevékenységformák: mozgóképi szövegek feldolgozása csoportos formában, rövid tanulói kiselőadás, projektmunka. Belépő tevékenységformák: 8. (Az ismertetett órát megelőzi egy bevezető foglalkozás ebben a témában)

Az óra menete:

Ismétlés: Mi a reklámok legfontosabb célja? Bizonyítsd, hogy a reklám gondosan tervezett, összetett folyamat! Milyen illúziókat keltenek az emberekben a reklámok?

Tanári magyarázat: Előző órán a reklámok világával kezdtünk el foglalkozni. A mostani anyag elsősorban reklám és mozgókép kapcsolatáról, azaz a reklámfilmekről szól. De akinek felkeltette érdeklődését a téma, bizonyára örül, hogy – többek között – megismerkedhet a design vagy a public relations fogalmával.

Tanulói feladat: Milyen kép alakult ki bennetek az eddigiek alapján a reklámozó cégekről, a reklámiparról?

Tanulói kiselőadás: A public relations (A cégek, vállalatok természetesen minél kedvezőbb képet kívánnak kialakítani magukról és nem csupán a reklámok révén. Egy adott vállalaton belül ez a public relations munkatársak feladata. A PR-tanácsadás a huszadik század elején alakult ki az Egyesült Államokban, mivel a nagy cégek ellensúlyozni akarták a tényfeltáró újságírók leleplező, jó hírt romboló cikkeit. A public relations röviden egy vállalat kommunikációszervezését jelenti. Ez lehet belső (például munkaértekezletek), de külső információátadás is (ez utóbbi legelterjedtebb formája a sajtótájékoztató). A cél egy előre megtervezett arculat, idegen szóval image, kialakítása, gondozása. Ide tartozik a szponzorálás fogalma is, ami kölcsönösségen alapul: a támogatottnak nyilvánosságra kell hozni a támogató vállalat nevét. Annak, hogy ki kit szponzorál, legtöbbször üzenetértéke is van.)

Tanulói feladat: Kiket illetve milyen rendezvényeket szoktak leginkább szponzorálni? Milyen előnye származik ebből a szponzornak?

Tanári magyarázat: Bizonyára a ti osztályotokban is megoszlanak a vélemények a reklámfilmekkel kapcsolatban. Sokan nem kedvelik a játékfilmeket félbeszakító reklámblokkokat, de bizonyára a többségnek van kedvence a reklám humora, zenéje vagy szokatlan képi megoldásai miatt.

Tanulói feladat: A következő interjúrészlet Paczolay Bélával, az egyik legkeresettebb reklámfilmrendezővel készült. Keressetek műfaji sajátosságra utaló részleteket a szövegből! „Ez az egyik leglátványosabb műfaj a filmgyártásban, a filmtechnikai igényeket nézve, hiszen csak a reklámfilmben lehet azokat a technikákat alkalmazni, amiket gyakran csak elképzelnek a rendezők, de mondjuk egy játékfilm költségvetésébe nem férnek bele. (…) Tehát ebből az alkalmazott műfajiságból adódóan válhat egy idő után fojtogatóvá, nyomasztóvá a szabadság és önállóság hiánya. Hiszen ha a marketinges azt mondja, hogy neki az a snitt nem tetszik, akkor azt neked ki kell vágni. (…) A legfontosabb az idő, az a harminc másodperc, ami rendelkezésedre áll, hogy megfogalmazz valamit, elmondj egy történetet, és elérd azt az érzelmi hatást, ami megragadja a nézőket.”(Forrás: Filmtett)

Tanári magyarázat: Bizonyára sikerült megtalálni a legfontosabb műfaji sajátosságokat, melyek közül alapvető az érzelmi hatás felkeltése. Ezt többnyire ismert, sikeres és szeretett emberek, azaz sztárok szerepeltetésével is elősegítik.

Tanulói feladat: Soroljatok fel reklámokban szereplő sztárokat! Az azonosulás fogalmát használva magyarázzátok meg, miért nem vegyészek szerepelnek a samponreklámokban!

Tanári magyarázat: A híres amerikai reklámszakember, David Ogilvy az alábbi kategóriákba rendezte a reklámfilmeket:

  1. egy darab élet (a hétköznapokat utánzó helyzetek)
  2. hűségnyilatkozat (egy termékhez való ragaszkodás kifejtése és magyarázata)
  3. demonstráció (ábrák, animáció, számítógépes grafika használata)
  4. problémamegoldó (hogyan teszi könnyebbé az ember életét az adott áru)
  5. beszélő fejek (ismert emberek nyilatkozata)
  6. emblematikus figurák (általában rajzolt állatalakok, pl. Fundamenta-róka)
  7. észérvek (ha az eszünkre hallgatunk, megvesszük a terméket)

Tanulói feladat: Illesszétek be a rendszerbe az általatok hozott filmeket! Milyen egyéb kategóriákat javasoltok?

Tanulói kiselőadás: A design (A vásárlók érzelmeinek felkeltésében jelentős szerepet kap az eladandó árucikk formája is. Ezek tervezésével, kitalálásával foglalkoznak a formatervezők, az ún, designerek. Egy iparcikknek nem elég technikailag fejlettnek és megbízhatónak lenni, ennek látszani is kell. A huszadik század legnagyobb design-sikere a Ferdinand Porsche tervezte Volkswagen Bogár volt, melynek formája a huszonegyedik században is tovább él az új autóutód vonalaiban. Jelentős a színek szerepe is: egyesek szerint az olasz ruhagyártó Benetton – ötletes reklámkampányain túl – színválasztásának köszönheti eladási sikereit. Van még egy iparág, ahol a kezdetektől fontos szerepet játszik a forma: a parfümgyártás. „Ha például a híres Chanel 5 parfümöt egy egyszerű üvegbe tennék, az emberek azt találnák, hogy vagy tucatnyi egyéb illatra emlékeztet, s talán nem is volnának képesek megkülönböztetni azoktól. Nagyon fontos az imázs. A parfümös üvegek általában kifinomult tárgyak, néhányat több anyagból dolgoznak össze, hogy már érintésük is kellemes érzést keltsen. A csomagolásnak talán még a parfümnél is vonzóbbnak kell lenni.” (Alberto Morillas parfümtervező, Forrás: Heti Világgazdaság))

Tanári magyarázat, szemléltetés: Reklám és reklám között óriási színvonalbeli különbségek lehetnek: sokszor nagyon nehéz a művészeket is foglalkoztató reklámipar műveit megkülönböztetni a műalkotásoktól. (Például Mucha szecessziós képei.)

Tanulói feladat: Hogyan lehet „tettenérni” a műalkotásnak látszó reklámokat?

Tanári magyarázat: Az eddig tárgyaltaktól élesen eltérnek az úgynevezett társadalmi célú reklámok. Ezeknek alapvető célja nem a profitszerzés, az eladások növelése, hanem a tájékoztatás vagy a társadalmi szolidaritás kialakítása. Ilyenek a drog vagy az AIDS veszélyeire felhívó kampányok, illetve a nonprofit szervezeteket, alapítványokat támogató hirdetések. Ezek a reklám eszköztárát, hatásmechanizmusait és csatornáit használják fel, többnyire erős érzelmi hatást keltenek, ugyanakkor az egész társadalom, nem csupán egy-egy cég érdekeit szolgálják.

Összefoglaló kérdések, gyakorlatok:

  1. Magyarázd meg az arculat (imázs) fogalmát!
  2. Soroljátok fel a reklámfilmek műfaji sajátosságait!
  3. Nevezzetek meg legalább négy kategóriát David Ogilvy rendszeréből!
  4. Jellemezd a társadalmi célú reklámokat!
  5. Gyűjts reklámszlogeneket!
  6. Keressetek és vitassatok meg reklámok melletti és elleni érveket!
  7. Elemezd egy telekommunikációs cég vagy egy bank reklámjait abból a szempontból, hogy milyen arculatot (imázst) kíván kialakítani a vállalatról! (Projektmunka)
  8. Autó- vagy parfümgyártó céged eladásai drámaian lecsökkentek. Győzd meg a vezérigazgatót a design fontosságáról és tervezz is új formákat tetszőleges technikával! (Projektmunka)
Támogass egy kávé árával!
 

Friss film és sorozat

Szavazó

Gyűjtesz még filmeket?

Szavazó

Gyűjtesz még filmeket?

Friss film és sorozat