Témakör: Mozgóképnyelv. Tartalom: A mozgóképi közlés előzményei. Az óra célja: Tudatosítani, hogy a képi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszteni az alkotásra való beállítódást, a problémamegoldó képességet. Belépő tevékenységformák: Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása önálló és csoportos formában, rövid tanulói kiselőadás, projektmunka. Évfolyam: 8.

Az óra menete:

Tanulói feladat: Nézd meg figyelmesen August Sander fényképét! Próbáld megállapítani a fotó szereplőjének korát, foglalkozását, tulajdonságait! Mire támaszkodtál válaszadáskor? (A tárgyalt kép August Sander 1931-ben készült fotója, Az államügyész, mely a Fotóművészet című folyóirat 2000. 5-6. számában jelent meg.)

Tanári magyarázat: Amikor megpróbáltatok a kérdésekre válaszolni, akkor voltaképpen egy fotográfiai jelet fejtettetek meg. A mai órán a fényképet mint jelet vizsgáljuk és ezzel kapcsolatban beszélünk majd a műfaji csoportosítás elveiről.

Tanulói feladat: Milyen tantárgyak esetében találkoztatok eddig a jelrendszer fogalmával?

Tanári magyarázat: Azokat a jelenségeket, amelyek önmagukon túli más dologra utalnak, jeleknek nevezzük. Ezek érzékszerveinkkel felfoghatóak, láthatóak, hallhatóak, tapinthatóak. Eredetük szerint megkülönböztetjük a szándékosan alkotott mesterséges és a természetes jeleket. A mesterséges jelek alapvető célja a közlés, az információadás.

Tanulói feladat: Melyik jelcsoportba sorolható a fénykép? Indokolj!

Tanári magyarázat: Mivel a fotót a szemünkkel érzékeljük, vizuális jelnek nevezzük, ellentétben a nyelvi, másképpen verbális jelekkel. Természetesen az írott szöveg jelentéséhez is hozzátartozik a szöveg képe, a látvány. A jelet jelölőre és jelöltre szokás felbontani. A jelölő fizikailag érzékelhető, míg a jelölt a tudatban létrejövő kép vagy fogalom, azaz a jelentés. Ha fényképünk szereplőjének foglalkozására kérdeztünk rá, akkor a kép jelentését firtattuk, a válaszhoz azonban előbb meg kell nézni a fényképet, tehát azonosítanunk kell a jelölőt. Mindezt egyfajta érzékelési és jelentésadási folyamatként érdemes felfognunk. A fénykép mint vizuális jel értelmezésében nagyban segít ikonikus jellege. Ez azt jelenti, hogy a jelölő (a fotó) és a jelölt (az ábrázolt személy) között hasonlóság van. Ahhoz, hogy egy fényképet „megfejtsünk" természetesen még sok fejünkben lévő információt kell mozgósítanunk. (Például hogy az igazságügyben dolgozók jellegzetes viselete a talár.)

Tanulói feladat: Találj ki olyan környezetet, helyzetet különböző tárgyaknak – például óra, alma, ablak – hogy önmagukon túli jelentést alkossanak!

Tanulói kiselőadás: A jelképek (Az emberek évezredek óta használnak jeleket, jelképeket kommunikációjukhoz. Nagyon nehéz egy nép kultúráját megérteni, ha nem ismerjük fontos jelképeiket, melyek többnyire jelrendszerek részei. A legősibb jelképek, szimbólumok közé tartoznak az állatok. A lepke az átalakulás, a halálból keletkezett szépség, a kakas a büszkeség és bátorság, az oroszlán a vitézség, a fenség, az oltalmazó hatalom, a ló a gyorsaság, az erő és a nemesség jelképe. Ezen állatok sokszor címerállatként is szerepeltek a középkorban. A ló mint szimbólum nagyon mélyen gyökerezik a magyar kultúrában: koponyája varázsszer, megvéd a rontások, a természeti csapások ellen, de temetési rítus részeként is áldoztak lovat. A magyarság vándorlása során a seregtesteket törzsenként, nemzetségenként más-más színű lovaik szerint csoportosították. Jellegzetes színek voltak  a ma már egyre ritkábban használt elnevezések – szögsárga, fakó, kesely.)

Tanulói feladat: Elevenítsétek fel az ábrázolás és a kifejezés tanult fogalmait!

Tanári magyarázat: A fényképek sokféle kommunikációs céllal készülhetnek, ezek közül el kell választanunk a tapasztalati valóságról történő információadást (a dokumentálást) és a művészi kommunikációt. Az első cél esetében az ábrázolás, a másodikban a kifejezés a hangsúlyosabb, erősebb elem. Tehát ha a fotográfia elsősorban ábrázol, akkor dokumentum jellege az elsődleges. Amennyiben a kifejezés, a személyesség a meghatározó, akkor a fikciós jelleg kerül előtérbe. A dokumentumfotók főbb csoportjai az alábbiak:

1. csendélet
2. épület- és városfotó
3. természetfotó
4. portréfotó
5. szociofotó (társadalmi kérdések, problémák ábrázolása)
6. eseményfotó (például történelem, sport)
7. aktfotó

Ezeken kívül idetartoznak az egyes tudományok, például a régészet által felhasznált fotók is. A fikciós fotók közé tartozik minden olyan alkotás, melynél elsődleges a művészi ötlet, gondolat kifejezése, illetve amely a fotózáshoz használt anyagokkal kísérletezik. De ide tartoznak a reklámfotók és a montázs módszerével összeállítottak is.

Tanulói feladat: Alakítsatok csoportokat és válogassátok szét műfajok szerint az órára hozott fotóitokat!

Tanári magyarázat: Végül fontos megjegyezni, hogy a fényképek többségén ábrázoló és kifejező elemek egyaránt megtalálhatók. Éppen ez a kettősség a fotográfia egyik nagy titka. Természetesen – mint minden művészi kommunikációra – a művészek által készített fotókra is igaz, hogy üzenetüket nehezebb megfejteni. Esetükben többféle jelentés, többféle értelmezés is létezhet, tehát nemcsak alkotói, hanem értelmezői szabadságról is beszélhetünk.

Tanulói kiselőadás: Sztálin fényképei (A történelmi fényképek dokumentumértékével, hitelével legjobban a Szovjetunió sztálini időszakában éltek vissza. Sztálin utasítására a fotók többségét utólag retusálással, festékfújóval, szikével átalakították. A cél legtöbbször Sztálin politikai ellenfeleinek eltüntetése volt a képekről, azaz a történelemből, miután fizikailag megsemmisítették, kivégezték őket. A szikét a letartóztatottak, kivégzettek körvonalainak körülvágására használták, majd festékkel, tintával retusálták a kivágott személy helyét, illetve a hátteret. Nehezebb feladat volt a hozzátoldás, azaz a „Vezér" alakjának utólagos ráhamisítása a fényképekre. A hatalom megszerzéséig ugyanis róla nagyon kevés fénykép készült, ellentétben a gyűlölt Trockijjal, aki ráadásul sokszor Lenin mellett látható. Sztálinnak egyébként is sok gondot okozott alacsony termete, fülének formája, ragyás arca. Mindezek nem jelenhettek meg a róla készült fotókon. A személyi kultusz egyik fő célja a „Vezér" alakjának szinte földöntúlivá magasztalása. A Sztálinról készült fényképeket ezért radikálisan megváltoztatták: a kontúrokat meglágyították, haját és bajszát csillogóvá varázsolták.) (Forrás: David King: Retusált történelem. PolgART, Budapest, 1999)

Összefoglaló kérdések, feladatok:

1. Határozd meg a jel fogalmát!
2. Mit értünk a fénykép ikonikus jellegén?
3. Sorolj fel jelképeket! Különítsd el minden esetben a jelölőt és a jelöltet!
4. Nézzétek meg közösen Martin Scorsese: Az ártatlanság kora című filmjének első hat percét! Milyen tárgyak jelzik a film szereplőinek társadalmi helyzetét? Melyik a legmeghatározóbb, többször visszatérő szimbólum? Mire és miként utal?
5. Milyen szempontok alapján csoportosítottuk műfajokba a fényképeket? Nevezd meg a műfajokat!
6. „Ujjainkat szerettük a vízzel hígított korommal tele tintatartóba mártani, és néha bizony túlbuzgók voltunk. Én egyszer kitöröltem magát Kaganovics elvtársat is, likvidáltam, mert a neve úgy csengett, mint egy száműzötté. Csak tizenegy éves voltam." (Sylva Darel) Melyik történelmi korszak eljárására utal az idézet?
7. Értelmezd a következő gondolatokat a fikciós fényképekről tanultak alapján! „A fényképezőgép a munkaeszközöm. Általa adok értelmet mindannak, ami körülvesz." (André Kertész) „Fényképeim olyasmit szándékoznak bemutatni, ami nem látható." (Emmet Gowin)
8. Válassz ki a dokumentum- vagy a fikciós fotók műfajai közül egyet, és készíts fotósorozatot, melyben legalább tíz fénykép szerepel! Az elkészült fotók mellé mellékelj legalább két oldal terjedelmű munkanaplót, melyben részletesen leírod az ötlettől a megvalósításig tartó folyamatot! (Projektmunka)