Média- és filmoktatásról tartanak konferenciát a TIFF-en

2021. július 8. – írta a szerk.

A kolozsvári 20. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál lesz a házigazdája a román Nemzeti Média- és Mozgóképoktatás Konferenciának (Conferința Națională de Educație Media și Cinematografică), amit július 26–27-én szerveznek meg a Platinia hotelben.

Beleolvas, klikkel, elrohan – Filmes oktató CD készült Sepsiszentgyörgyön

2005. január 15. – írta Gál Andrea

Mármint a mozi fele rohan az, aki a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó tanárai, Fám Erika és Gábor Béla által készített filmművészeti oktató CD tartalmát böngészi, hiszen azt interaktív tanulásra, játékos képzésre szánták a szerzők, ami mindenképpen kifele mutat a szabványos tanóra keretei közül. Az elsősorban 16-18 éves diákok és oktatóik számára készített CD egyelőre exkluzív tesztelése után bátran mondhatom, lebilincselő (ön)képző eszköz lehet azok számára is, akik már nem az iskolapadokból járnak moziba.

Hány arca van Madonnának? – Beszélgetés Muhi Klárával a film- és médiaoktatásról

2004. február 15. – írta Dobolán Katalin

A magyarországi középiskolákban immár kötelezővé vált mozgókép- és médiaoktatás egy hosszú, kísérletekkel teli folyamat végpontja. A jéghegy láthatatlan buckáiról olvashatunk az alábbiakban.

Egy „alternatív” alternatív – A Faludi Ferenc Akadémia

2004. február 15. – írta Lázár Kovács Ákos

Hogy ki alternatív, azt mindig eldönti valaki. Úgy tűnik más és más altern-fogalmak közül választhatunk. Egyesek szerint „vannak alternatívák”, mások filológusbarátjuktól megtudhatják, hogy alternatív mindig csak egy dolog lehet: minden, ami nem az adott dolog természete szerint való. Az egyszerűség kedvéért, mondjuk: más-természetű. Aztán persze lehet sokféleképpen más és más ez, vagy az, de ekkor már viszonykérdéseket firtatunk.

Az óravázlat címe: A jelentés nyomában

2004. február 15. – írta Paróczai Norbert

Témakör: Mozgóképnyelv. Tartalom: A mozgóképi közlés előzményei. Az óra célja: Tudatosítani, hogy a képi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszteni az alkotásra való beállítódást, a problémamegoldó képességet. Belépő tevékenységformák: Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása önálló és csoportos formában, rövid tanulói kiselőadás, projektmunka. Évfolyam: 8.

Az óravázlat címe: A reklámok világa II.

2004. február 15. – írta Paróczai Norbert

Témakör: Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok. Tartalom: A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). Az óra célja: A tanulók szerezzenek felkészültséget az egyik legjellemzőbb médiaszöveggel kapcsolatban önálló és kritikus attitűd kialakítására, ismerjék fel a megformálásban megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. Belépő tevékenységformák: mozgóképi szövegek feldolgozása csoportos formában, rövid tanulói kiselőadás, projektmunka. Belépő tevékenységformák: 8. (Az ismertetett órát megelőzi egy bevezető foglalkozás ebben a témában)

Képesítés – Konferencia a film- és médiaoktatás helyzetéről Magyarországon Szolnok, 2003. szeptember 26-28.

2003. november 15. – írta Paróczai Norbert

A szeptember végi szolnoki konferencia a valódi premier előtt álló magyarországi iskolai oktatást hozta közelképbe: a mozgókép és média nevű modultantárgy kötelezővé válásáról, a fiatalok mindennapos médiakultúrájának fejlesztési lehetőségeiről tanácskoztak a résztvevő pedagógusok.

Filmválasztás¹ – Szempontok a mozgóképoktatásban a filmek kiválasztásához és feldolgozásához

2003. február 15. – írta Hartai László

A filmművészet szellemi kaland, és a film, bár rendkívül érzéki médium, mégis a legveszélyesebb kérdésekre tud válaszolni; így nincs „nehéz” film, csak gyanútlan és türelmetlen néző. A hogyan lehet mindezt átadni középiskolás diákjainknak mindennapi gyakorlatairól olvashatunk az alábbiakban.

A megoldásra váró paradoxon

2003. február 15. – írta Virginás Andrea

A 2003-as marosvásárhelyi Alter-Native Filmfesztivál egyik csendes novemberi délutánján került sor egy kerekasztal-beszélgetésre a film- és médiaoktatásról. A résztvevők változatos háttérrel bírtak, filmklubvezetőtől egyetemi oktatóig, középiskolai tanártól fesztivál-szervezőig. Közös vonásuk, hogy a romániai oktatási körülmények közepette próbálják a vizuális kultúrát rendszerezett formában közvetíteni. E beszélgetésen elhangzottakból (is) merítve íródtak az alábbiak.

A vizualitásról tanulni – Beszélgetés Tárkányi Erikával és Fám Erikával

2003. február 15. – írta Gál Andrea

Jelenleg Romániában opcionális tantárgyként lehet a médiaoktatást beszorítani a hivatalos tanrendbe, ami heti egy órat jelent. Két tanárt kerestünk meg, akik filmkultúrat tanítanak, saját tanterv alapkoncepció és sajátos körülmények között. A kolozsvári Báthory István Líceumban az elmúlt tanévben Tárkányi Erika magyar szakos tanárnő egy humán profilú kilencedik osztály számára dolgozta ki az opcionális tantárgytervet, melyet idén folytat, és a közpiskolai oktatás négy évfolyamára szeretne kibővíteni. A sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Kollégiumban Vizuális kommunikáció néven öt éve tart Fám Erika opcionális tantárgyat, melynek során művészfilmeket néznek meg a diákokkal, némelyiket háromszor is, és azokat boncolgatják. Mindkét középiskolában gyakorlati képzés is hozzátartozik a munkához: forgatókönyvírással, fotóval és rövidfilmekkel is próbálkoznak.