A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál egyedülálló a magyar fesztiválpalettán, hiszen egy teljes szakma színvonalas és hangulatos találkozóhelye tud lenni: a legfiatalabb egyetemistáktól a „nagy öregekig” minden – és tényleg minden – generáció Kecskemét központjában nyüzsög (és ez nem generációnként egy-két embert jelent), mozizik, ebédel, néz kiállítást és vesz részt konferencián rendező, képzőművész és újságíró a kecskeméti kíváncsiakkal együtt.

Itt nincsenek a hagyományos értelemben vett közönségtalálkozók: a beszélgetések az alkotókkal vagy az alkotók között a színpadi rivadafény helyett a vetítések szüneteiben, kötetlenül vagy délelőttönként a sajtószobában zajlanak. Sokan – alkotók és helyiek egyaránt – családostul érkeznek a fesztiválra, és azon túl, hogy a gyerekek bőven találnak a programban nekik való vetítést, maguk is animálhatnak akár minden egyes délelőtt a Primanima játszóházában vagy a filmarchívum Klassz Workshopjában. Mi magunk is alkotóműhely- és fesztiválszervezőként – meg persze undercover újságíróként – érkezve ide, hozzátehetjük, hogy egy ilyen összetett és sokszínű programot több mint nyolc helyszínen, ingyenes belépéssel, környékbeli településeket is bekapcsolva megvalósítani igazi szervezői bravúrt és profizmust feltételez.

Gauder Áron, a Kojot négy lelke rendezője átveszi a KAFF-trófeát Ducki Krzysztoftól (a fesztivál fotója)

A szerdán kezdődött és ma este záruló fesztiválon nyolc egészestés animáció versenyzett egymással. Köztük volt a Műanyag égbolt (r. Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta) című sci-fi és a Kojot négy lelke (r. Gauder Áron) című indián mondafeldolgozás – mindkét magyar film KAFF-os „pályafutása” teltházzal és pótvetítés beharangozásával indult és a díjkiosztó színpadán végződött. A Kojot mondhatni tarolt: elnyerte a fesztivál nagydíját, a közönségdíjat és a legjobb egészestés európai film idén megosztott díját is.

A nagy kör – Gauder Áron: Kojot négy lelke

2023. március 15.

A Nyócker! rendezőjének új filmje helyenként virtuóz módon ötvözi az indián mitológiát és a klasszikus keresztény teremtéstörténetet, csak azt nem dönti el végül, hogy kihez szeretne szólni.

Olvasd tovább  

Volt mellettük gyerekeknek szóló, bájos akciófilm a művészet csodájáról (Ernest és Célestine – A dallamok útján / Ernest et Célestine: Le voyage en Charabie, r. Jean-Christophe Roger, Julien Chheng), s ehhez hasonlóan gyerekkönyv-illusztrációkból gördült a vászonra A kis Nicholas: Eljött a boldogság ideje! (Le petit Nicolas: Qu'est-ce qu'on attend pour être heureux?, r. Amandine Fredon, Benjamin Massoubre) is. Az egészestés mezőny „legrégebbi” versenyzője a 2021-ben bemutatott Hol van Anne Frank? (Where Is Anne Frank?, r. Ari Folman) című belga film volt, a legtávolabbról érkező történet a 25 évig tartó angolai polgárháború után játszódó Nayola (r. José Miguel Ribeiro), és versenyzett két bábanimáció, a Kutyáknak és olaszoknak tilos! (Interdit aux chiens et aux Italiens, r. Alain Ughetto) című francia-olasz-svájci alkotás, valamint a modern 2D-s világból induló, és a csodás kis szörnyeinek nagyon munkás 3D-világában kibontakozó Nagyapám démonjai (Os demónios do meu avô, r. Nuno Beato) – utóbbi a zsűri elismerését is kivívta.

Berlin, 2023 – Budapest, 2123 – Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta: Műanyag égbolt

2023. február 21.

Minden év nehezen kezdődik: a rettenetesen szürke első másfél hónap után óriási felüdülés megérkezni a totális kulturális káoszba, amit Berlin és maga a fesztivál jelent. Bár sokszor borzasztó filmek is bekerülnek a különböző programokba, mégis lélegzetelállítóan vagy inkább lélegzetindítóan szabad és inspiráló az egész.

Olvasd tovább  

A kétévente, idén 16. alkalommal megszervezett fesztivál idei rövidfilmjeinek se szeri, se száma: több helyszínen, párhuzamosan zajlottak magyar és nemzetközi válogatások – ezúttal belga filmekkel a fókuszban –, diákfilmes és nemzetközi fesztiválokon már bizonyított alkotások, narratív és szórakoztató vagy alkalmazott animációs munkák vetítései, és az összkép a televíziós sorozatokkal, illetve a kisebb műhelyek – köztük a Filmtett Workshop – filmjeivel válhatott teljessé. A legújabb alkotások mellett retrospektív és hommage-válogatások is helyet kaptak a programban, s ezek közül a vetítési helyszín miatt is kiemelkedtek azok a nagy klasszikusok – Macskafogó, Magyar népmesék, Az ember tragédiája, János vitéz –, amelyekre a főtéren, szabadtéri vetítés formájában lehetett beülni.

„Be van fejezve a nagy mű” – Jankovics Marcell: Az ember tragédiája

2009. október 19.

Majdnem 30 év múltán elkészült a magyar animáció egyik nagymesterének előre bejelentett utolsó alkotása, Madách Imre színművének filmváltozata. Így végre számot vethetünk a film első változata alapján, hogy valóban méltó lezárása-e Az ember tragédiája egy termékeny életműnek, vagy csak a legdrágább (több mint 400 milliós) és leghosszabb (179 perc) hazai rajzolt moziként fog bevonulni a magyar filmtörténetbe.

Olvasd tovább  

A fesztivál vetítésfolyamának kísérője több könyvbemutató – köztük a homokanimációs világhírű mesterének életútjáról és életművéről szóló albumszerűen gazdagon illusztrált kiadvány, a Cakó Ferenc – Életmű kiadás (szerk. Cakó Kinga), a magyar fesztiválprérit feltérképező Filmfesztiválkörkép (szerk. Kollarik Tamás), valamint a sokszor animációval is foglalkozó művészek által űzött legközelebbi rokon művészetről szóló Buborékban beszélők. A magyar képregény 150 éve című, hiánypótlónak méltán nevezhető kötet bemutatója – és kiállítás volt. Utóbbiak főképp a laikus közönséget célozták meg, amely panók és werkvideók formájában végigkövethette az animációs film előkészületi fázisait. Péntek délelőtt teltházas konferencia zajlott a Katona József Könyvtárban Tudatos digitális és animációs kultúra és könyvtármozi címmel, a Kecskemétfilm, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében. A tíz előadás szerteágazó módon kapcsolódott a központi témakörhöz, szó volt az animációs filmek hangzásvilágáról, médiatudatosságról, marketingről, gyermekvédelmi szempontú médiaszabályozásról, az animáció oktatási lehetőségeiről, animációs fesztiválok szerepéről és működéséről, valamint a 2015 óta, kistelepülések könyvtáraiban kiegészítő szolgáltatásként működő KönyvtárMozi programról is.

Bár a péntek esti vihar az első próbálkozást meghiúsította, szombaton sikerült a fényfestés is a városháza homlokzatára – íme egy újabb bizonyítéka annak, hogy Kecskeméten fut össze a mozgóképes animáció minden létező szála.

Díjazottak és zsűritagok (a fesztivál fotója)