Tíz pályázó maradt a filmalap idei Inkubátor Programjának döntőjében, egyikük az erdélyi származású, jelenleg Budapesten élő Visky Ábel. A filmtervekről a mentorcsapat egyik tagját, Kerékgyártó Yvonne-t faggattuk.

69 pályázat érkezett a filmalap másodszor meghirdetett treatment-versenyére, ezek közül 10 jutott tovább a november végi pitch-fórumra. A program 2015-ben indult, idén másodszor hirdették meg. A cél változatlan: jogi és pályázati segítséget nyújtani, valamint rendszeres szakmai konzultációkat biztosítani pályakezdő, állami felsőoktatási intézményben filmszakot végzett filmrendezőknek.

A benyújtott pályamunkák közül öttagú mentori testület – két forgatókönyvíró-rendező, Enyedi Ildikó és Kerékgyártó Yvonne, illetve három producer, Pataki Ági, Petrányi Viktória és Pusztai Ferenc – válogatott. Az idei tapasztalatokról Kerékgyártó Yvonne-t kérdeztük: „Kiderült, hogy akkor is rengeteg erős ötlet érkezik be, ha csak egy év telik el két Inkubátor-pályázat között. Ez a kezdeményezés inspirálóan hat a fiatal generációra. Megfigyelhető volt azonban az is, hogy sok a nagyon hasonló felvetés, például sokan mozogtak retró témában, gyakori volt, hogy olyan ötlet érkezett be, amit nehéz megvalósítani a rendelkezésre álló költségvetési keretből. A továbbjutók kiválasztásánál a beküldött referenciafilmeket és kiegészítő anyagokat is figyelembe vettük.”

A tíz döntős alkotás között három dokumentum- és hét játékfilmterv szerepel, a pályázó fiatalok egy részének neve már többek számára ismerős lehet korábbi kisjátékfilmjeiknek köszönhetően.

Két pályázatot küldtek be az Újvidéki Egyetem diplomásai, három érkezett be a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzett pályakezdő rendezőktől – tudtuk meg a filmalaptól –, mind az öt filmterv kiesett a versenyből. Szintén a Sapientián végzett, jelenleg a Színház- és Filmművészeti  Egyetem mesterképzőse Visky Ábel, aki most az SzFE „színeiben” versenyez. A 29 éves rendező Bákóban született, gyermekkorát Kolozsváron tölötte, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákja volt. 2006 és 2010 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó, film, média szakán, filmrendezés szakirányon tanult. 2011 és 2014 között az SzFE film- és televíziószakos hallgatója volt, Szász János és Janisch Attila osztályában. Kisjáték- és dokumentumfilmjei – köztük az Éjszaka a földön és a Csobbanás című kisjátékfilmek, valamint Romanian Sunrise című vizsgafilmje – több hazai és nemzetközi filmfesztiválon szerepeltek sikerrel. Új filmterve, a Mesék a zárkából nem fikciós alkotás: „Visky Ábel filmterve apák és fiúk kapcsolatát helyezi a középpontba. A terv egy kreatív dokumentumfilm, amelyben a börtönbüntetésüket töltő férfiak üzennek a gyerekeiknek. Egyaránt különleges a témafelvetés és az egyéni alkotói megközelítés” – értékeli Kerékgyártó Yvonne.

Szintén ismerősen csenghet Szilágyi Fanni neve. A Kamaszkor vége rendezője most vígjátékot rendezne: „fikciós filmterve egy abszurd humorral teli adaptáció. A rendező előző kisfilmjeiből kitűnik a rá jellemző erős vizuális humor, eredetiség, ami egy rendezői bemutatkozásnál különösen fontos” – véli Kerékgyártó Yvonne. A mentor Kárpáti György Mór (Erdő, Provincia, Gólyatábor) versenyben maradt új filmtervéről elárulta: „a felelősségvállalás, témakörével foglalkozik, egy ritkán ábrázolt történelmi korban ábrázolja hősét, akit egyszerre szeretünk és elítélünk. A filmtervben az egyéni látásmód, ritmuskezelés érvényesül”.

Hartung Attila most előkészített „Senki nem megy sehova egy groteszk és realista felnövéstörténet, amely azonban számos olyan vizuális ötletet felvet, ami egyénivé tehet egy napjainkban játszódó drámát, ezúttal Hartung Attila debütálását erősen rendezőcentrikussá teszi”. Bár Hartung Attila neve néhány éve ismerős a magyar kisjátékfilmes fesztiválpalettán (Mindig csak, Ischler), Csoma Sándor csak az idei Magyar Filmhéten bukkant fel erdélyi témájú Tabula rasájával. Új filmterve, a VHS „drámai és humoros roadmovie, amely a 90-es években játszódik, használva a korszakra jellemző helyzeteket és társadalmi viszonyokat. Főhőse egy apa és a kamasz lánya, akik a történet során sok konfliktuson át kerülnek egymáshoz közelebb” – összegzi a történetet a mentor –, Szeiler Péter története pedig „városi közegben játszódik, a klasszikus műfaji elemeket ötvözi egy személyes drámával, amelyben az áldozatvállalás kap fontos szerepet. A rendező előző filmjei alátámasztották a pályaművel tett vállalást.”

A mezőnyben több, mostanig ismeretlen név is megjelenik. Varga Noémi dokumentumfilmmel pályázott: a film „témájánál fogva rengeteg lehetőséget tartogat. A 70-es, 80-as évek underground művészvilágát és a rendszerváltás időszakát dolgozza fel. A terv egy vizuálisan gazdag filmet sejtet”. Nagy Zoltán témája nyomasztóbb: „Lendületes fimterve bátran, egyéni módon mutatja be, ahogyan egy gyerekmolesztálási ügy gyanúja elhatalmasodik egy tábori közegben. A történet ritmusát egy feszes nyomozás határozza meg.”

Kerékgyártó Yvonne elmondta, hogy miért választották a tíz közé Bakony Alexa és Bernáth Szilárd pályamunkáit: utóbbi „Larry című filmtervére az életszerűség és a vidéki fiatalok hiteles ábrázolásával hívta fel magára a figyelmet. A tervet egy erős, témához kapcsolódó referenciafilm erősítette meg, amiből kiderült, hogy a rendező ismeri az általa ábrázolt közeget”. Ezzel szemben „Bakony Alexa pályaművében az emberközeli szerzői hozzáállás volt megragadó, amellyel hőse útkeresését körbejárja. A filmtervben érezhető volt a kiválasztott szereplők közegének ismerete.”

Az Inkubátor Programot tavaly hirdették meg először, az akkori nyertes pályamunkák többnyire gyártás-előkészítési fázisban vannak, egy közülük már leforgott, egyet pedig jelenleg forgatnak.

Vékes Csaba már leforgatta Hetedik alabárdos című vígjátékát, a filmet jelenleg utómunkázzák, a forgatás augusztusban, a debreceni Csokonai Színházban zajlott. A történet hőse egy vidéki színházban mellőzött „örök statiszta”, akinek sikerül a színház vezető rendezőjévé válni, saját álmai helyett egy egész társulatért kell küzdenie. „A mindennapjaink színházi világából fakadó szatírát főszerepet a színház természetéből fakadóan olykor szürreális elemek gazdagítják” – áll a film Facebook-oldalán. A forgatókönyvet személyes élményei alapján Vékes Csaba írta, a főszerepet Bánki Gergely alakítja, játszik benne Ónodi Gábor, Nagy Ervin, Bezerédi Zoltán és Kalocsay Mercedes is. A producerek Herendi Gábor, Fancsikai Péter és Vékes Csaba. (Forgatási beszámoló a Filmhu-n.)

Vékes Csaba: Hetedik alabárdos (forgatási fotó)

Szilágyi Zsófia Egy nap című hiperrealista drámáját januárban kezdik forgatni. A film 62 millió forint gyártási támogatást kapott a filmalaptól. A rendező 2007-ben végzett az SzFE-n, Enyedi Ildikó és Gothár Péter osztályában. Első egészestés filmjének drámája egy átlagos nap rutincselekedeteiből és a „halasztásra ítélt pillanatokból” fog kibontakozni. „Érdekel a hétköznapiság – indokolta korábban témaválasztását a pályakezdő filmes. – Egy szinte hiperrealista kísérlet arra, hogy végig lehet-e csinálni egy nő egyetlen napját úgy, hogy az unalmasnak tűnő, általában kikerülésre szánt részleteket, nem kerüljük ki, nem intézzük el egy jelzésszerű montázzsal egy »izgalmasabb« és fordulatosabb cselekmény kedvéért. Végigcsináljuk, ahogy a főhős is végigcsinálja, és az »érdekesebb« történet a háttérben marad.”

Tavasszal, Budapest környékén elkezdődhet Csuja László Virágvölgy című road movie-jának a forgatása is, ez is a film is 62 millió forint gyártási támogatásban részesült. A felnövéstörténet főszereplője egy értelmi sérült fiú, a munkásszállón tengődő Roland, akit mellőz a társadalom, ő azonban nem hajnaldó ezt tudomásul venni. Egyik percről a másikra kisfiúból apává kell válnia: egy zavart tekintetű lány állít be hozzá egy lopott csecsemővel, mondva, hogy Roland a gyerek apja. Nem sokkal ezután már együtt menekülnek egy boldogabb világ illúziója felé. A forgatókönyv a rendező és Nagy V. Gergő közös munkája, a producer Ferenczy Gábor és Muhi András. A tervek szerint a film már jövő ősszel mozikba kerül Magyarországon.

Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta: Műanyag égbolt (kép a filmből)

Filmje forgatását készíti elő Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta is. A Műanyag égbolt című sci-fi animáció egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után, utolsó lehetőségként a tudósok egy emberekből előállított tápanyagot fejlesztenek ki: „A jövőben a termőföld a Föld teljes felszínéről eltűnik. A flóra és fauna végleges kipusztulása előtt egy különös növényt kísérleteznek ki tudósok, amelynek hihetetlenül tápláló levelei vannak. Ez a növény kizárólag emberi húsból képes táplálkozni, halálos szimbiózisban élve a gazdatesttel, mint valami gombazsákot, használva azt. Ebben az új társadalomban egy fiatal lány indul hosszú útra, hogy megváltoztassa ezt a brutális rendszert. De vajon lehetséges-e a változás? Vagy a Földnek teljes »újraindításra« van szüksége?” A film „ízig-vérig felnőtteknek szóló, társadalomkritikus, antiutopisztikus, olykor groteszk és provokatív mondanivalójú” lesz, írja a dotandline.blog.hu.

A tavalyi „ötösfogatba” egyetlen dokumentumfilm került: Zurbó Dorottya jelenleg is forgatja Hat könnyű lecke című filmjét egy Magyarországra menekült szomáliai lány hétköznapi küzdelmeiről.