A Korona Kiadó gondozásában megjelent Film- és médiafogalmak kisszótára régóta várt kiadvány, elsősorban azon tanárok körében, akik vállalkoztak, vállalkoznak a mozgókép és médiaismeret nevezetű tantárgy tanítására alap- vagy középfokon. A Kisszótár egy sorozat része, hiánypótló szerepe azért nagyon erőteljes, mert az eddigi mozgóképoktatáshoz készült tankönyvek, segédletek egyike sem tartalmazott kislexikont vagy fogalomtárat: irodalom- vagy történelemkönyv enélkül ma már nehezen képzelhető el. Fogalomtárat persze sokkal nehezebb elkészíteni mozgókép és médiaismeretből: rendkívül nagy műveltségterületet felölelő, komplex tárgyról van szó, nagyobbrészt állandóan változó és a tanár által is folyamatosan tanulandó tartalommal.
A mű nagyszerkezete pontosan tükrözi azt a változást, melyen a magyar mozgókép és médiaoktatási modell keresztülment az elmúlt pár év alatt: immáron egyensúlyba került a szövegközpontú, azaz a jelelméleti-esztétikai és a reprezentációs alapozású társadalomtudományi-szociológiai megközelítés. Ez magyarán annyit tesz, hogy a Kisszótár első fele a film, második a média leírását adja legjellemzőbb fogalmai segítségével. Ezt a meglehetősen nagyívű, merész vállalkozást egy esztétikus, visszafogott terjedelmű, olvasmányos kiadványban, magas szakmai színvonalon sikerült teljesíteni. Valóban kisszótárról van szó: a kézbe simuló, akár kabátzsebben elférő könyv – vidéki városok lassabb tempójú közlekedésében – buszon, villamoson is olvasható.
Mivel e sorok írója gyakorló médiatanár, nagy öröm számára, hogy a mű még a mozgóképoktatás csapdáinak elkerülésében is segít: a filmgyártásról szóló szócikkeket sikerült úgy kifejteni, hogy nem áll fenn a veszélye a technikai-technológiai irányba történő túlzott elcsúszásnak. Humán értelmiségiként régóta próbáltam meghatározni az analóg és a digitális jel közötti különbséget, eddig sikertelenül. Kétszer elolvasva a megfelelő szócikkeket, már ezt is érteni vélem, ami nem kis dolog.
Mindvégig objektív, vagy legfeljebb kétkedő a könyv szemlélete: ez leginkább a tömegkultúrával összefüggő fogalmak, kérdések tárgyalásánál pozitív, és természetesen sugallat is egyúttal a pedagógusoknak a tanórai megközelítést illetően. Még egy tartalmi pozitívumot emelek ki: a tanártovábbképzések hallgatóinak sem mindig sikerül a filmes intézménytörténet tárgyalásakor a gyártás, forgalmazás, bemutatás hármasságát,a gazdasági mozgatórugókat felfedni, a filmek előállításának iparszerűségét elfogadni. Nos, a mű ebben is nagyon sokat segít. Remek tehát a film- és intézménytörténeti háttér, másfelől az alkotói életrajzok hiánya műfaji és terjedelmi okokból is érthető.
Konkrét példával is szeretném érzékeltetni a kiadvány hasznosságát és naprakészségét: ha a médiatanár másnapi órájának témája a reklám, akkor a reklám, illetve hirdetés címszavakra keresve a következő kapcsolódó fogalmak magyarázatát is megtalálja: reach, nézettségi vizsgálat, célcsoport, propaganda, reklámblokk, PR, spotok, inforeklám, szponzorálás, kereskedelmi televíziózás, Gerbner, ideológia – ez már több is, mint ami egy órába belefér. Külön öröm a világos, tiszta, érthető nyelvezet, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát keresve sem találtam. Mindez azt is jelenti, hogy a gyerekek – főként a közép- és felsőoktatásban tanuló korosztály – önálló feladatok megoldásánál otthon is jól használhatják a művet. A gyerekeket egyébként csak azért említem ilyen röviden, mert tudvalevőleg velük van a legkevesebb probléma a mozgókép és médiaoktatásban.
A kiadvány végén található filmcím- és névmutató bősége, pontossága már csak hab a tortán, az utószó előszóként is megállná a helyét, sőt talán érdemes lenne valóban megváltoztatni az elhelyezést, hiszen rendkívül hasznos információkat tartalmaz.
Végezetül: természetesen a Kisszótár nem csak diákoknak, tanároknak, hanem minden mozi- és médiarajongónak esemény, amit kár lenne kihagyni. Még valami: ezen írás címét Grunwalsky Ferenc találta ki, ezért hálával tartozom neki, így kérem, hogy keressük meg a nevét a névmutatóban, érdemes.
Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest 2002. A szócikkek szerzői: Film: Muhi Klára, Pápai Zsolt, Varró Attila, Vidovszky György; Média: Hartai László, Pápai Zsolt, Varró Attila; Sorozatszerkesztő: Hartai László.
