Aki rőfszámra mérte a színészkedést – Zágoni Bálint, Kurutz Márton: Janovics Jenő. A kolozsvári filmgyártás megteremtője

2024. augusztus 22. – írta Buzogány Klára

A szépirodalom kutatójaként, színpadi színészként és színházi rendezőként érkezett a filmművészetbe. Jókor volt jó helyen: a magyar film születésénél bábáskodott, filmgyárat alapított a semmiből, mégis csupán négy filmje maradt fenn. Rendezett, színészkedett, producerkedett, színtársulatot vezetett, mozit működtetett, nemzetközi sztárkarriereket indított be – mindezt Kolozsváron, száz évvel ezelőtt. A plázamozikban pattogatott kukoricát rágcsáló utókor pedig szinte elfelejtette.

Tíz figyelmes tekintet – Filmtekercs: Tíz a huszonegyből – Az új évezred emblematikus rendezői

2022. október 13. – írta Erőss Réka

Kérdezz meg egy csapat filmkritikust a kedvenc filmrendezőjéről, és máris a kezedben foghatsz egy tanulmánykötetet. Jelen esetben a Tíz a huszonegybőlt, amiben az új évezred filmrendezői közül a Filmtekercs szerzői által legjelentősebbnek tartottak portréi kapnak helyet.

Történelem másképp: egy könyv a mozihíradókról – Barkóczi Janka: Ezerszemű filmhíradó. Vizuális propaganda Magyarországon 1930–1944

2018. május 15. – írta Blos-Jáni Melinda

Barkóczi Janka a filmhíradók vizuális propagandájáról szóló kötetében egy olyan mozgóképes műfaj magyarországi történetét göngyölíti fel, amelyik mára már kihalt, legfeljebb az 1990-es évek magyarországi mozizóinak lehetnek emlékei róla, vagy Papp Gábor Zsigmond Budapest Retró (1998–2003) híradókat recikláló filmsorozatából ismerhetjük a műfajt. 

Volt egyszer egy mozis hőskor – Szentgyörgyön is – Dancs Árpád: MoziMániáiM. A sepsiszentgyörgyi mozizás története

2018. február 26. – írta Tóth Gödri Iringó

Dancs Árpád könyve a mindenki számára élvezetes, könnyed hangvételű ismeretterjesztő olvasmányok közé tartozik. Nemcsak a nosztalgiázni vágyó szentgyörgyiek számára kínál érdekes történeteket, anekdotákat, hanem sajátos stílusban mesél különböző korszakokról.

Párhuzamos találkozások – Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák. Jeles András filmjei

2017. július 13. – írta Gregus Zoltán

Gelencsér Gábor legújabb kötete Jeles András eddigi filmes munkásságának monografikus igényű bemutatását és értelmezését tartalmazza.

A filmező ember „változó pillantása” – Blos-Jáni Melinda: A családi filmezés genealógiája: erdélyi amatőr médiagyakorlatok a fotózástól az új mozgóképfajtákig

2017. április 15. – írta Sándor Katalin

Hans Belting képantropológiai megközelítésében a fotográfia „az ember változó pillantása, amellyel a világra – olykor saját pillantására – tekint”. Blos-Jáni Melinda kötete a filmező ember „változó pillantását”, pontosabban a családi filmezés médiagyakorlatainak történeti változásait követi nyomon három családtörténetet és filmgyűjteményt vizsgálva.

A magyar animáció 100 éve – Varga Zoltán: A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések

2017. március 25. – írta Búzás Anna

A közel 350 oldalas, színes képekkel illusztrált kiadvány hiánypótló szakkönyv, a magyar animációs film 100 évének egészét ismerteti, esztétikai jellegzetességeit és összefüggéseit történeti keretekben vizsgálja.

A képtől a képzeletig, avagy miért fontos film a Saul fia Georges-Didi Huberman szerint?

2016. július 15. – írta Keresztes Gergő

Látszólag mindenki elfogadja a Saul fia filmi holokausztreprezentációjának újszerűségét. Azt a tételt tehát, hogy Nemes Jeles László filmje képes volt ábrázolni azt, ami sokak szerint talán eleve „ábrázolhatatlan”. De miben is áll pontosan ez a rendhagyó esztétikai hajtóerő? És mit adhat hozzá Saul története a már létező holokausztnarratívákhoz? E problémafelvetéshez ad kitűnő támpontot Georges-Didi Huberman Túl a feketén című levélesszéje, illetve munkássága.

„Nehezen tűrte a kompromisszumokat” – Interjú Orosdy Dániellel, A horror mesterei: Lucio Fulci & George A. Romero című kötet társszerzőjével

2014. október 15. – írta Pernecker Dávid

Orosdy Dániel legkésőbb hatéves kora óta filmrajongó, amikor egymás után többször végignézte a Különben dühbe jövünk című Spencer-Hill klasszikust, és minden alkalommal ugyanannyira élvezte. Sokáig esze ágába sem volt filmekről írni, a gimnázium idején azonban már annyira érdekelte ez a terület, hogy lassan megfogalmazódott benne az „ezt én is tudnám csinálni” gondolata. A fióknak írogatás évei után az első lépéseit kulturális újságíróként már a jogi egyetem elvégzése után tette meg az Univ Pécs hasábjain, majd az azóta megszűnt Sokkmagazin szerzője lett, később pedig publikálási lehetőséget kapott többek között a Filmvilágban és Prizmában. Ébren töltött idejét nagyjából egy évtizede a jogászi munka és a film/irodalom között osztja meg, ami „marhára nem egyszerű”, de ez már csak így megy. Beszélgetésünk apropója A horror mesterei: Lucio Fulci & George A. Romero című nemrég megjelent könyve, melyet Schreiber Andrással közösen jegyez. 

Mozgóképesek – Bujor T. Rîpeanu új lexikonjáról

2014. május 21. – írta Buzogány Klára

Bujor T. Rîpeanu „egy élet munkájának” eredményét jelentette meg 2013-ban a bukaresti Meronia könyvkiadónál¹. A neves román filmtörténész, archívumi munkatárs és kutató szinte kétszeresére bővítette 1996-ban Cristina Corciovescuval közösen összeállított lexikonjának (1234 cineaști români) az anyagát, és ezúttal – játékosan – „2345” szócikkelyt tár olvasói elé tájékoztató szándékkal: amint az alcím is jelzi, csupa olyan személyiséget – „filmeseket, színészeket, kritikusokat, filmtörténészeket és más személyiségeket” – listáz, akiknek a filmtörténet során „közük volt a román mozihoz vagy erről a vidékről származnak”.