Papp Gábor Zsigmond: Kelet-nyugati átjáró; Szőczi Árpád: Drakula árnyéka – a romániai forradalom kitörésének valódi története Papp Gábor Zsigmond: Kelet-nyugati átjáró; Szőczi Árpád: Drakula árnyéka – a romániai forradalom kitörésének valódi története

Tűréshatár

Papp Gábor Zsigmond: Kelet-nyugati átjáró; Szőczi Árpád: Drakula árnyéka – a romániai forradalom kitörésének valódi története

1989 nyara. Erdélyben két kanadai tart a magyar határ felé, miközben száz méter távolságból egy szekuskocsi követi őket. 400 kilométerrel nyugatabbra több keletnémet „turista” gyalogosan próbál átszökni a magyar–osztrák határon. Mindkét eseménynek hatása lesz a román, illetve magyar rendszerváltásra.

A 41. Magyar Filmszemle dokumentumfilmes szekciójában két olyan film is látható volt, amelyet összeköt a feldolgozott téma, illetve az, hogy tudnak élvezhetően újat mondani a kelet-európai fordulatról. Drakula árnyéka – a romániai forradalom kitörésének valódi története, Szőczi Árpád filmje már címével is figyelmet, sőt, akár előítéleteket is kelthet. A film fókuszában azonban nem annyira a forradalom kitörésének pillanata, mint inkább egy pár hónappal korábbi esemény áll, ami – közvetetten ugyan – valóban szerepet játszott a forradalom kitörésében. Michel Clair, volt québeci tartományi miniszter és Réjean Roy, a Radio-Canada riportere 1989-ben úgy döntött, hogy interjút készít a kommunista rendszert nyíltan bíráló, és köztudottan a román titkosszolgálat megfigyelése alatt álló Tőkés Lászlóval. A rendező fokozatosan fedi fel annak a sakkjátszmának a lépéseit, amit a Romániába látogató kanadaiak és Tőkés vívott a hírhedt román titkosszolgálat, a Securitate ellen az interjú elkészítése és a kazetták kimenekítése érdekében.

Drakula árnyéka – a romániai forradalom kitörésének valódi története

Érdekfeszítő látni, hogy bár az egyenlőtlen játszma kanadai szereplői alaposan kidolgozott tervvel készültek Romániába, a kezdetben megfoghatatlannak, láthatatlannak vélt biztonsági szervezet hogyan keríti hálójába a két külföldit és magyar segítőiket. A film egyik legnagyobb érdeme, hogy sikerül megszólaltatnia Radu Tinut, azt a szekustisztet is, aki Tőkés megfigyelését koordinálta. Az azóta sikeres üzletemberré vedlett tiszt, elegáns irodájában érdekes adalékokat közöl a szervezet működéséről – mit értettek Tőkés semlegesítésén, milyen módszerekkel próbálták kompromittálni őt, ki mondta ki az utolsó szót az akkori temesvári lelkész sorsa felől – de rádöbbenhetünk arra is, hogy a Tőkés és Tinu között játszott sakkjáték még ma sem ért véget, hisz Tőkés most is több helyen megcáfolja a tiszt által elmondottakat (például: mikortól kezdte el figyelni a Securitate a két kanadait, miért nem fogták el őket rögtön az interjú elkészítése után).

Drakula árnyéka – a romániai forradalom kitörésének valódi története

Míg 1989 nyarán a román határon azokat a kazettákat próbálták kimenekíteni, amelyek később felgyorsították a Tőkéssel szembeni megtorló intézkedéseket és ezáltal a forradalom kitörését, 400 kilométerrel nyugatabbra, a magyar-osztrák határon többezer elkeseredett kelet-német próbált a határátkelés feltételeit lazító Magyarországon és Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba jutni. A Magyarország számára diplomáciai és szociális problémákat felvető helyzet megoldása fontos lépés volt a vasfüggöny leomlásához vezető úton – derül ki Papp Gábor Zsigmond filmjéből.

A rendező két szálon futtatja a Kelet-Nyugati átjáró történetét. Egyrészt megszólalnak az akkor menekülni próbáló németek: az egymást kiegészítő élettörténetek számos közös, ismétlődő elemet is tartalmaznak, így nem csak az egyéni drámák kerülnek vászonra, hanem az elkeseredett keletnémet közösségé is. Emellett megszólalnak a filmben az akkori döntéshozó politikusok is, így megtudhatjuk, hogy a kormány által tett diplomáciai lépéseknek olykor teljesen profán mozgatórugói vannak (már a film elején kiderül, hogy a határ részleges felszabadításának főleg anyagi okai voltak).

Kelet-nyugati átjáró

Mindkét filmben meghatározó szerepet játszik az archív dokumentumanyag. Sajnos, Szőczi emellett rekonstruált felvételekkel próbálja ecsetelni a történet egyes epizódjait, s ezek a fiatal színészekkel felvett jelenetek azonban erőltetettnek tűnnek, nem illenek a film egészébe. Ezzel szemben felértékelődik a film vége felé bejátszott, Tőkéssel készített rövid interjúrészlet, miután megismerjük azt a drámai kontextust, amiben az interjú készült.

Kelet-nyugati átjáró

Papp Gábor Zsigmond filmjének is egyik erősségét a jól megválogatott, elemi erővel ható archív felvételek képezik. Többek között a határon visszautasított, pár hónapos gyerekét magához szorító apáról, vagy a Trabantokból, Wartburgokból kiugró, a határ fele rohanó többtucat fiatalról készült felvételek teszik lehetővé a rendező számára, hogy különösebb hatásvadász elemek nélkül is meghatóan tudjon elmesélni egy történetet.

Másfél, illetve egyórás történelemleckét nézhetünk végig, ha beülünk erre a két filmre – olyat, melynek minden perce élvezhető.

(A Kelet-nyugati átjárót még ma, csütörtökön 16:15-kor a MOM Parkban és pénteken 14:30-kor az Urániában vetítik; a Drakula árnyéka – a romániai forradalom kitörésének valódi történetét pedig ma, csütörtökön 20.40-kor a Mom Parkban és szombaton reggel tíztől az Urániában.)

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Kapcsolódó filmek

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat