Színes felhozatal lett a mai: egy nemcsak filmkritikusoknak, de egy filmkritikusról szóló doksi mellett rendesen beindult az idei Vallásóra szekció is már, de Chilébe is elnosztalgiáztathatjuk magunkat. Ezeket a filmeket kell keresni/kerülni a TIFF-en.
Az Aminek álmodom mindazoknak ajánlható, akiket egy kicsit is érdekel az elmúlt közel fél évszázad egyik legkülönösebb filmművészének élete és gondolkodásmódja, aki kíváncsi rá, miben áll a „Lynch-rejtély”. Ez a sajátos műfajú könyv azonban nem annyira David Lynch műveihez, mint inkább a jelleméhez visz közelebb.
Van, aki már meg is nézte 2019 legjobb filmjét, és van, aki már előre tudja, hogy melyik lesz az, de a legtöbben csak 355 nap múlva tudjuk eldönteni. Addigis lássuk, mi jön a mozikba az év első felében.
Clint Eastwood ismét egy ismert „amerikai sztorit” választott filmje alapanyagául, és sikeresen építette be azt a Gran Torinóból már ismerős önmitológiájába. A végeredmény: a kilencvenedik életéve felé rendületlenül menetelő mester talán legszemélyesebb alkotása.
A film (és irodalom-)történet tele van diszfunkcionális, de zseniális nyomozókkal, akik alkoholizmusuk, depressziójuk, vagy ki tudja mijük ellenére is (vagy talán épp amiatt) látnak át a szitán. Összeszedtük egy ...
Ujj Mészáros Károly új filmjével egy olyan zsánert honosít meg a magyar filmben, amely az utóbbi években valóságos diadalmenetet járt be irodalomban és filmben egyaránt: a skandináv krimit/thrillert. A nordic noir itt azonban nagyon is eastern noirrá válik: az X az egyik legpolitikusabb magyar film, amely mostanában készült, anélkül, hogy a szájbarágós aktualizálás csapdájába esne.
Az idén 85. esztendős Sára Sándor egy első látásra klasszikus történelmi kalandfilmen keresztül beszélt történelem és egyén viszonyáról, szabad akaratról és sorsszerűségről. A 80 huszárral, ezzel a – nemcsak a rendező-operatőr életművén belül, hanem a teljes magyar filmtörténetben is – párját ritkító alkotással 1978-ban egy 1848-as példa segítségével teremtette meg 1956 allegóriáját.
Hatvan éves a mozgóképes tériszony őspéldája, Hitchcock Vertigója. Tematikai, képi és technikai szempontból egyaránt remekmű, bár megjelenésének évében erről korántsem volt konszenzus, és azóta is viták kereszttüzében áll. Nem csoda ez egy olyan filmmel kapcsolatban, amelyben a mester azt mutatta meg többek közt, hogyan lehet egy nőt levetkőztetni úgy, hogy közben felöltözteted.
Többek között Hollywoodot és nagyjából mindazt, ami az amerikai filmben stílus- és iskolateremtővé vált. Egy mondatban így foglalható össze Muszatics Péter – tudományos munkától némiképp szokatlan módon – szórakoztatóan informatív könyvének alapállítása.