Pánikbetegség: az X – A rendszerből törölve Évája (Balsai Móni) szenved ettől, olyannyira, hogy teljesen le tud fagyni, és ez szinte az életébe kerül.

Memóriazavar: Leonard Shelby, a Nolan-féle Memento főhőse néha a saját nevére sem emlékszik.

Kóros álmatlanságban szenved Jonas Engström az Insomniából, és amerikai alteregója, Will Dormer (a Nolan-féle remake-ből).

Családi problémák: főleg elvált nyomozókra gondolunk itt, akiknek vagy egy gyerek vagy valami másféle konc formájában kísérti az életüket a múlt, vagy éppenséggel a jelen. Ilyenek Erlendur (Vérvonal), Wallander, de az X – A rendszerből törölve Évája is.

Drogfüggőség: ami az amerikai nyomozóknak a whiskey, az a kedvenc brit nyomozózseninknek a morfium, a kokain vagy az ópium – Sherlock Holmes (és ide kell képzelni minden irodalmi, filmes és tévés reprezentációját, sőt, olyan alteregóit is, mint doktor House) folyamatosan ezekkel tompítja a belül lakozó fájdalmat. A Mocskos zsaru (Bad Lieutenant)-filmek főhősei is előszeretettel ropogtatnak fájdalomcsillapítókat, de a Mocsok főhőse is szeret szippantani.

Autizmus/Asperger-szindróma: a kommunikáció, meg úgy általában az emberek között levés nem az erőssége, cserébe brilliáns kopó például Saga Norén A hídból.

Magány, különcség: az introvertált zsaru legalább annyira alapfigura, mint az alkesz. Ilyen Rust Cohle (True Detective), Matt Scudder (Sírok között), Harry Hole (Hóember), Sarah Lund (Forbrydelsen - Egy gyilkos ügy), sőt, igazából már Poirot is ide tartozik. Sőt, ha belegondolunk, mindegyik nyomozózseni valamiféleképpen különc.

Alkoholizmus: talán a leggyakoribb – lévén a legkézenfekvőbb – probléma. A hard boiled-zsaru szinte elmaradhatatlan kelléke a pohár, ám borban az igazság, úgyhogy minél hamarabb végez egy üveggel, annál hamarabb világosodik meg. Szeszel többek között Sam Spade (A máltai sólyom), Philip Marlowe (Hosszú álom), Harry Hole (Hóember), Wallander, Matt Scudder (Sírok között), Rust Cohle (True Detective), Dave Robicheaux (Zsaruvér) és LT (Bad Lieutenant) is.