A máltai sólyom
Történet
A San Franciscó-i magándetektívet, Sam Spadet egy napon egy feltűnően csinos nő azzal bízza meg, hogy keresse meg a húgát, akit egy Thursby nevű erőszakos alak csábított el. Mrs. Wonderly kérésére Spade társa, Archer személyesen veszi kézbe az ügyet, másnap azonban váratlanul Archert és Thursbyt is meggyilkolják. A nyomozást Spade folytatja, Mrs. Wonderly történetéről kiderül, hogy hazugság, a nő pedig egy bűnszövetkezetnek a tagja, aki a zsákmányt magának szeretné megtartani. Az értékes áru pedig nem más, mint a XVI. századból származó drágakövekkel díszített arany sólyom, amelyet a Máltai Lovagrend adományozott V. Károly spanyol királynak 1539-ben...
Ezt írtuk a filmről:
Aki a férfilélek legmélyéig látott – John Huston-portré
Andrew Sarris egyszer azt mondta, a százhúsz éve született John Huston olyan Hemingway-hős, aki tévedésből egy Dosztojevszkij-regénybe csöppent. Nehéz volna ennél találóbb, egyszersmind velősebb jellemzést adni a fekete széria atyjáról, az egzotikus kalandfilmek specialistájáról, aki a romba dőlt életek és a pusztító vágyak krónikásaként is maradandót alkotott.
Monogramos filmemlékek – A Warner Bros. stúdió története
Egy-egy stúdió filmkatalógusa olyan, mint egy multimillió dolláros emlékalbum az adott vállalatcsalád múltjáról. A Warner Brost alapító fivérek ráadásul nemcsak a nevüket adták az idővel médiabirodalommá bővülő céghez, hanem a stúdió égisze alatt készült produkciók identitására is máig tartó hatást gyakoroltak.
Menekülő ember – A film noir és a thriller műfaji hatáskapcsolatai
Jelen tanulmányban annak szemrevételezése következik, hogy milyen hatáskapcsolatok mutathatók ki két klasszikus amerikai bűnügyi zsáner: a film noir és a thriller között.
Plakátmagány – A filmplakát retorikájáról
A Pilinszky János négysorosából idézett címbe ezúttal – önkényesen – beillesztem a magam toldalékát, mégpedig oly módon, hogy azt jelentse: a plakátnak a magánya. A film érzékletes, izgő-mozgó világához képest a plakátok egyedül is vannak, mozdulatlanok is, mégis hatalmas terhet kell laptestükkel cipelniük – a teljes film súlya nehezedik rájuk. Ismertetés, figyelemfelkeltés és jóindulatú reklám lenne a feladatuk, ám oly módon, hogy ebből maguknak majd semmit sem tarthatnak meg. Mielőtt a szánalomtól el is pityerednék, hadd szögezzem le: film és az őrá vonatkozó plakát között több szinten is determinált, s épp ezért gyönyörűségesen komplex (lehetne) a kapcsolat.
Magyarok Hollywoodban 2. – Sztárok akcentussal
A magyar származású szakemberek, színészek, üzletemberek többsége a húszas években, a magyar filmgyártás összeomlása után telepedett le Amerikában. Összeállításunk első részében két nagy producer, Fox és Zukor, valamint két rendező, Korda és Kertész életművével foglalkoztunk. Most hollywoodi-magyar színészek és színésznők kerülnek terítékre.
Film noir: A fekete széria – A film noir 3/1.
Az életmódban bekövetkezett változások, a megváltozott szerepek és erkölcsi normák, a korrupció térhódítása és a háború elől Amerikába menekülő európai filmesek, valamint a freudi tanok (megosztott én) amerikai importja révén a negyvenes években új stílusirányzat született: a film noir, azaz a „fekete film”.
Filmtörténet tizennégy részben (VIII.) – Hollywood aranykora – Az amerikai hangosfilm a harmincas évektől az ötvenesekig
A húszas évek második felére Amerika elveszteni látszik azt a vezető szerepet, amelyet a világ filmgyártásában addig játszott. Az inga ismét Európa felé leng ki, a folyamatosan pattogó labda most megint az óvilági térfélre kerül. Ez a libikóka-játék végigkíséri a mozgókép történetét a kezdetektől napjainkig.