A budapesti artmozi retrospektív válogatásokkal, a „valaha készült legjobb filmmel”, jegy- és bérletakciókkal ünnepli idén a 30. „születésnapját”.
A jubileum örömére az OPLA Projekt művészei jubileumi arculatot terveztek a mozinak: a székekre az elmúlt 30 év legfontosabb fiilmjeit megidéző huzatok készültek, illetve az év során animációs Cirko30-szpotok is láthatók lesznek a filmek előtt.
Ruben Östlund-retrospektív (június 21–23. és 27–29.) – Ruben Östlund rövidfilmjeivel robbant be a filmfesztiválok elismert alkotói közé, de később nagyjátékfilmjei is sorra nyerték a díjakat többek között Cannes-ban és Berlinben. Eddigi aktív alkotói időszaka egybeesik a Cirko működésével. „Az ő világa a mi világunk is” – vallja a mozi. Az Östlund-retrospektívet június 21. és 30. között rendezik meg a Cirkóban. A kétszeres arany pálmás, Oscar-jelölt svéd rendező világhírű, fesztiváldíjas alkotásai (Lavina, A négyzet, A szomorúság háromszöge) mellett korai filmjei (Gitarrmongot, Akaratlanul, Play – Gyerekjáték?) is műsorra kerülnek, sőt egy rövidfilmes válogatás is látható lesz a moziban.
„Mostanában sokat gondolkodom a majmokon” – Interjú Ruben Östlunddal, a Lavina rendezőjével
Ruben Östlund az egyik legígéretesebb fiatal svéd rendező napjainkban. Kompromisszumokat nem ismerő filmjeivel a svéd társadalom legfontosabb kérdéseit feszegeti: a kamaszok alkoholproblémáitól (Akaratlanul / De ofrivilliga, 2008) kiindulva a második generációs bevándorlók ifjúkori bűnözésén keresztül (Gyerekjáték / Play, 2011) jutott el legújabb filmjében (Lavina / Force Majeure, 2014) a női-férfi erőviszonyok alakulásának bemutatásához a mai skandináv, vagy mondhatjuk, fejlett társadalombeli családokban. A rendezővel Cannes-ban készítettünk interjút.
Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. (július 6., augusztus 24.) – A filmet a szakma a mai napig remekműként, valamint a feminista filmek úttörő alkotásaként tartja számon. Cannes-i premierje után, 1975-ben egy Louis Marcorelles nevű kritikus „a filmművészet történetének első női mesterműveként” írt róla. A Sight and Sound 2022-es szavazásán a valaha készült legjobb filmnek választották. Rendezője a belga Chantal Akerman (1950–2015). Az elismerések ellenére Magyarországon most láthatja először vásznon a közönség a 200 perces alkotást: közel 50 évvel a világpremier után kerül moziforgalmazásba.
Chantal Akerman: Sajátos hang a női/feminista moziban
A 15. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál 3×3-as szekciója többek közt Chantal Akerman művészete előtt tiszteleg. Ki volt ez a rendkívül sajátos hangú és erős stílusú, belga rendezőnő, aki filmjeivel képes volt darabokra törni és szétszórni a hollywoodi nőábrázolás korlátait?
Tarr Béla-retrospektív (augusztus 2–4.) – A magya mester alkotásai a kezdetektől a Cirko-Gejzír mozi karakteréhez tartoznak. Néhány évente műsorra kerül a retrospektív sorozat, ahogy most az évforduló alkalmából is. A digitalizált kópiáknak köszönhetően már nem kell helyet találni a gépházban pl. a Sátántangó számos tekercsének, mégis tökéletes minőségben láthatjuk a vásznon a filmeket. Augusztus elején a Családi tűzfészek, a Werckmeister harmóniák, a Szabadgyalog, a Kárhozat, A torinói ló és a Sátántangó is várja a legendás rendező rajongóit a moziba. Újdonság, hogy a Panelkapcsolat is műsoron lesz.
A látszat, ha szemből – Tarr Béla-olvasat 1.
Tarr Béláról írni hálás, egyben nehéz feladat is. A filmes esszéisták másfél évtizede fogják kezükben, értelmezik a Tarr-oeuvre darabjait, minden rezdülésére figyelve, értelmezve. Ebből a szempontból nehéz az összegzés. Az idén díjeső közepette visszavonult direktor (állítólag) lezárult életműve adja az apropót a pillanatnyilag legismertebb magyar rendező filmjeinek áttekintéséhez.
Ingmar Bergman-retrospektív (szeptember 20–29.) – A válogatásban A nap vége, az Úrvacsora, a Szégyen, a Szenvedély, a Fanny és Alexander és a Közel az élethez mellett két dokumentumfilm is látható lesz: a rendező anyjának alakját megidéző Karin arca és a rendező talán legderűsebb filmjének keletkezését bemutató Műhelytitkok – Fanny és Alexander.
Szánsájn fesztivál (június 6 – augusztus 28.) – Az elmúlt évek legjobb bemutatóit lehet majd újranézni egy pohár hűsítő fröccs vagy málnaszörp mellett. Az idei Szánsájnon 140 filmet vetítenek: vígjátékokat, drámákat, szerzői filmeket, történelmi alkotásokat, dokumentumfilmeket, magyar műveket, sikerfilmeket, életrajzi portrékat és fesztiváldíjas remekműveket.
Május 8-tól a 30 év alatti nézők az egész évben 30% kedvezményt kapnak minden jegy árából a Cirko-Gejzírben. Május 9. és 31. között az éves Cirko-bérlet mindenki számára kedvezményes áron, 30 000 forintért kapható.
A Cirko-Gejzírt 1994-ben civilek, barátok kezdték el működtetni. Alapítói, első munkatársai, támogatói közül sokan a mai napig aktívan segítik a mozi mindennapjait. A Cirko a Lőrinc pap téren nyílt meg – a 90-es évek meghatározó filmélményei sokak számára kötődnek az El Kazovszkij műveivel díszített első Cirkóhoz. A mozi innen költözött az 5. kerületi Balassi Bálint utcába 1997-ben, ahol azóta is működik, alapítványi formában.
Kezdetben főként emberi jogi témájú filmeket vetítettek, a mai napig gyakran kerülnek műsorra hasonló művek. Mellettük fesztiválnyertes európai filmeket, illetve független szórakoztató alkotásokat is válogatnak kínálatukba, azonban itt is a minőség, a friss szemléletű művészi ábrázolás és a tartalmas mondanivaló a legfontosabb szempont. A Cirko-Gejzírben évente több tucat premierre kerül sor. A Sátántangó eseményszámba menő vetítéseinek legendás helyszíne, nyaranta a Szánsájn elnevezésű „újranézős” fesztiválon szörppel és fröccsel várja a nézőket, emellett fesztiváloknak, beszélgetéseknek és közönségtalálkozóknak ad otthont, és előterében képzőművészeti kiállításokra is sor kerül.
A Cirko abban is egyedi, hogy nézői popcorn és egyéb rágcsálnivalók nélkül élvezhetik a vetítéseket, az „Inkább a kultúrát fald!” mottó jegyében.
(a Cirko-Gejzír közleménye)
