Moszkva tér
Történet
1989. április 27-e van, Petya tizennyolcadik születésnapja. A Moszkva téri nagyóra fél kilencet mutat, fiatalok ácsorognak a téren, várják a bulicímeket. Kigler kezében orosz pezsgő durran, Petya beleiszik az üvegbe, orrába fut a szénsav, Royal csúnyán kiröhögi... Csömör megszerezte a címeket, indulhat az este. Fel a „Szabhegy” tetejére, aztán át a várba, buliról bulira, végig a városon. Hajnalban vissza a "Moszkvára" hamburgerezni, aztán kopás haza.
A gimnáziumban kaotikus állapotok uralkodnak. Az érettségi előtti utolsó héten – „a politikai helyzetre való tekintettel” – eltörlik az 1945 utáni töri tételeket, ráadásul a segghülye Kiglert átengedik matekból. Irány haza pornót nézni! A srácok lenyúlnak egy szakadt Porschét Kiglerék autótelepéről, azzal virítanak a csajoknak. Este a Moszkván Royal bizniszt ajánl a fiúknak, külföldi vonatjegyeket kéne hamisítani. „Utazás, lóvé, amit akarsz!” Petya bevállalja... Éjszakai fürdővel köszöntik május elsejét a Gellértben, majd hajnalban, a szállóból lopott nádszékekben reggeliznek a Szabadság hídon.
Már a ballagáson kiderül, hogy Royal apja valahogy megszerezte az írásbeli érettségi tételeket. Először mindenki hitetlenkedik.
Ezt írtuk a filmről:
Szüzesség meg rendőrállam – Török Ferenc: Moszkva tér (2001)
Megvan még a gimis szerelem? Az a mindent felülíró, elvetemült, szenvedélyes érzés, ami sokszor a valóságunkat is torzítja? Amelynek a végkifejlete jobb esetben ártatlanságunk elvesztése, a felnőtté válásunk folyamatának egyik utolsó lépcsőfoka? Vagy éppen két kis béna kamasz kölcsönös nyöszörgése a nagy szerelmet mímelve valami tó mellett egy sátorban? Meglepő érzékenységgel és egyszerűséggel mutatja ezt meg Török Ferenc filmje, teszi mindezt úgy, hogy közben az 1989-es Magyarországról is egy különlegesen, nosztalgikusan közhelyes képet fest.
Rendszert vágók – Töprengések a rendszerváltás filmjeiről
A 20. század mint történeti korszak (1914–1991) záróakkordja a hol bársonyosan, hol véresen lezajlott rendszerváltás volt. Az újjászületésre adott recepció nem maradt el, főként nem a filmművészetben.
„A színészetet meghagyom a színészeknek” – Interjú Szabó Simonnal
Rojáltól Bögöcsig a vicces bunkó archetípusa a magyar filmben, de ő már a Moszkva tér forgatása során rájött, hogy inkább rendezni szeretne. Rendezett is több díjnyertes (rövid)filmet – a társadalmi szegregációval foglalkozó Falat például Európai Filmdíjra jelölték. Jelenleg a második nagyjátékfilmjét, az önéletrajzi ihletésű Savaria ExPRESSZ-t próbálja tető alá hozni. Szabó Simon eddigi pályájáról, a Szomszédok mellékszerepéről, a Moszkva tér legendás forgatásáról, a függetlenfilmesként megélt nehézségekről és örömökről mesélt.
A három testőr – Beszélgetés Török Ferenc filmrendezővel
Török Ferenc első nagyjátékfilmje, a sikert hozó Moszkva tér után Magyarország kultikus tájegységein, az Alföldön, majd Balatonon folytatta országjáró turnéját. A hajdani, nem túl ambiciózus antihős Petyához képest a Szezon három karcagi pincérét szétveti a tetterő, így maguk mögött hagyják a cukorgyárat. Guli Laci (Nagy Zsolt), Virág Gyula (Nagy Ervin) és Nyéki Peti (Kokics Péter) azonban már nem merik Párizs felé vetni vigyázó szemeiket – noha Virágot egyenesen Mundruczó Kornél rendezi a pornóvizsgán. Török Ferenccel a (bízzunk benne) három évenként nagyjátékfilmet rendező direktor lelki állapotáról, a remény fogalmáról, és egy biztonságos katapultról is beszélgettünk.
Friss képkalandok
Fiatal magyar filmes nemzedék – sokat emlegetett címke, amely egy hihetetlenül színes alkotói tábort takar. Szó sincs hasonló látásmódról, törekvésekről, csak elvétve találunk közös vonásokat. Az alábbiakban az utolsó Simó-osztály néhány tagjához: Hajdu Szabolcs, Mundruczó Kornél, Pálfi György, Török Ferenc indulásához térünk vissza, első nagyjátékfilmjük szokatlanul erős látványvilágában kalandozva.