A fekete bojtár

Sinka István, akit az alföldi tanyavilágban csak Fekete bojtárként ismernek, egy rendes, becsületes legény. Kitűnik társai közül műveltségével és olvasottságával. Szerelmével, Piroskával boldogan tervezgetik életüket, amikor váratlan tragédia történik. Sinka István Fekete bojtár vallomásai és Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján.

Elolvasom a kritikát

Liliom ösvény

Egy anya és gyermeke kapcsolatán keresztül tárul fel a családi múlt, a hétköznapi félelmek és a hétköznapi csodák...

Elolvasom a kritikát

Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv

Mundruczó Kornélt régóta izgatta a Frankenstein terv alapjául szolgáló mű, Mary Shelley XIX. századi regénye. Az adaptáció első változata egy filmszinopszis volt, ebből írt később színdarabot a rendező, Bíró Yvette közreműködésével, amelyet 2007-től nagy sikerrel játszottak a Bárka Színházban. A színpadi változatból végül forgatókönyv lett, amelynek alapmotívuma, hogy a Frankenstein teremtette sz [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Egy zsugorgató-zsugorodó filmfesztivál – 19. Alter-Native Marosvásárhelyi Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál, 2011. november 2–6.
• Mielőtt befejezi röptét a fesztivál – Elérkeztünk a 10. Filmtettfeszt – Magyar Filmnapok utolsó napjához
• Archetipikus – Mundruczó Kornél: Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
• Vegyes és vágatlan – 63. Cannes-i Filmfesztivál, 2010. május 12–23.

Oda az igazság

Az Oda az igazság a Mátyás-mítosz legrejtettebb részét ragadja meg: a királyság elnyerését, és a megöregedett uralkodó keserű felismerését: hogyan fogja továbbörökíteni azt a világot, amit felépített. És szembesül azzal, hogy ez lehetetlen, mert az a világ egyes-egyedül csak rá volt szabva. Az Oda az igazság nem az álruhás királyról, a szegények oltalmazójáról [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
• Királykodás – Jancsó Miklós: Oda az igazság

Töredék

Egy katolikus kolostor mikrovilágra, nem sokkal a második világháború befejezése után. Adott egy fiatal, aszketikus, megszállott és lényegében Simone Weil filozófiáját hirdető pap, teologikus és spirituális egy másik, aki a szociális fordulatban lehetőséget lát az egyház megújulására. A film további szereplői egy dogmatikus pap, aki mereven ragaszkodik a korábbi normákhoz, és botrányosnak érzi mindazt, ami a h [...]

Kapcsolódó cikk:

• Könnyű és súlyos darabok – 38. Magyar Filmszemle – Budapest, 2007. január 30–február 6. – Játékfilmek

A harmadik fiú

Egy gyermekét elfelejtő nő története, a válástól az új házasság szürkeségéig.

Dallas Pashamende

Radu Dima, a tanítóvá lett cigány tizenkét év után visszatér szülőfalujába, Dallasba. A barakkokból álló település egy apokaliptikus állapotokat tükröző szeméttelep mellett fekvő völgyben terül el. Nincs víz, villany, csatorna. Mindenütt sistergés, gomolygó füst. Az emberek szürke, arctalan alakokként mozognak a szinte lihegő, gigászi szeméthalmon. Papírt, fémet, üveget gyűjtenek. Ismeretlen fogalom itt a tulajdon, senkinek sincs [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „Nincs idő semmire és minden tegnapra kell” – Beszélgetés Damokos Csaba látványtervezővel
• Vadkelet – A 2000-es évek magyar visszatérésfilmjei
• Kulisszák mögött, kamera előtt IV. – Erdélyi filmszínészportrék: Bogdán Zsolt
• Kulisszák mögött, kamera előtt I. – Erdélyi filmszínészportrék: Pálffy Tibor
• Adtam magamnak három évet... – Interjú Kántor László producerrel
• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• „A csók nem nagy teljesítmény“ – Beszélgetés Gryllus Dorkával
• Némán sármos, bolondot játszó Bivalyos – Pálffy Tibor filmes szerepeiről
• A szeméttelep melege – Pejó Róbert: Dallas Pashamende

Felhő a Gangesz felett

András és Juli életük egy elkeseredett pillanatában találkoznak, amikor mindketten súlyos döntést hoztak, melynek következményeit egyedül képtelenek elviselni. András, a tehetséges, ám súlyosan drogfüggő programozó úgy dönt, hogy véget vet földi pályafutásának, míg Juli, a kezdő színésznő elhagyta férjét és ideiglenesen kislányát is, hogy átgondolja addigi életét. A két ember összeköltözik, és [...]

Elolvasom a kritikát

Kelj fel, komám, ne aludjál!

Állunk a pusztában, gatyánk lobog... Kapa és Pepe... Pepe!, gondoltad volna, hogy hadifogoly leszel a saját hazádban? ... Van aki a testből kipiszkálja a lelket. De ki van ott benn? Népi német SS, magyar baka, sárga csillagos zsidó, gimnasztyorkás orosz és a NATO katona egy biciklin hajt át a Lánchídon. Kelj fel komám, ne aludjál, elveszett a csengős bárány, Jancsó katonaköpenyben, Hernádi kalapban a bír [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.
• A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
• A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei – Rendezőportrék: Jancsó Miklós
• A Szemlén is meg nem is – 35. Magyar Filmszemle – Budapest, 2004. január 26–február 5. – Információs vetítések szekció
• Öreg rókák, béta és állami költségvetés – Versenyen kívüli játékfilmek szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

Anyád!... a szúnyogok

Régi ismerőseink: Kapa, Pepe és felesége, Emese újabb viharos kalandjai. Minden bonyodalom megtalálható: grófnál nevelkedett elcserélt zabigyerek, mérgező vadalma, nem oda Buda, a nagytatának rengeteg hamis pénze van, az örökséget lenyúlni nagyon nehéz, a halottak énekszóra feltámadnak, a gazembert fojtogatják. És az egészet tágra nyílt szemekkel bámulja a Szabadság-szobor. Már amikor van neki szeme.

Kapcsolódó cikkek:

• A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
• A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei – Rendezőportrék: Jancsó Miklós