Magyar szépség

A történet két szomszédos család nemzedéki viszonyainak mélyére próbál ásni. Az ötven felé közeledő szülők és felnőtté váló gyermekeik kapcsolatában ragadja meg azt a kérdést, hogy lehetséges-e egymás megismerése, megértése és támogatása, vagy pedig mindez itt és most végképp kudarcra van ítélve. Mi történik velük abban a sűrített helyzetben, amikor csal [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Tönkrement életek indulója – Rendezőportrék: Gothár Péter
• Nem csak magyar népség – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

Kalózok

A két huszonéves srác, Pipi és Max jó barátok. Szenvedélyes rádiósok, és egyetlen vágyuk, hogy megtalálják a helyüket a nagybetűs ÉTERben. Amíg egy már működő, hivatalos rádió nem engedi mikrofonja elé őket, addig szabadon rabolják a frekvenciát. Négykerék-meghajtású kalózadójukkal járják a várost, miközben esti bulik, zenélés, álmodozás színesíti az életüket [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A humor és a magyar film – Min is nevetünk mi, magyarok?
• „Egyszerűbb szép képet készíteni a hámló vakolatról, mint a frissen festettről” – Interjú Sas Tamás filmrendező-operatőrrel
• Citromfej, avagy vigyázz, mert úgy maradsz! – Beszélgetés Bodó Viktorral

Hosszú alkony

Az öregséget is harmonikusan megélő, aktív és szellemileg teljesen friss régésznő tanítványaival éppen egy kutatási eredményét ünnepli. Szülőföldjén járva, hazafelé menet hirtelen kiszáll az autóból, és sofőrjét hazaküldi. A napsugaras hangatábla gyerekkorát idézi, s ő boldogan indul neki az ismerős tájnak. De hamarosan eltéved és egy kivénhedt távolsági busszal folytatja útját az éjszakában [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Álomutazás a sötétség mélyére – Janisch Attila: Hosszú alkony (1997)
• Az út, az idő és a cselekmény – Janisch Attila filmjei DVD-n

Sose halunk meg!

Tordai Imre színész munkája végeztével rohan az ügetőre. Szokása szerint veszít, de hirtelen felidéződik benne a kamaszkora, a hatvanas évek, amikor Gyuszi bácsival egyszer rengeteg pénzt nyertek. Vásározó vállfaárus nagybátyja vitte először lóversenyre, vidékre, vásárba, ő ismertette meg vele a szabadság, a nők, az élet ízeit néhány szertelen, furcsa nap alatt. Imi gátlásos, szorongó lénye [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Cselek és gáncsok – Futball a magyar filmművészetben
• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• „...a torrentezés helyett a moziban való filmnézés” – 13. Filmtettfeszt Magyar Filmnapok, október 3–6.

A három nővér

A három nővér Magyarországon él egy szovjet laktanyában, már tizenegy éve. Moszkvába vágynak ugyan, de ideköti őket a megszokás és a tehetetlenség. Apjuk, a dandárparancsnok már meghalt, mégis képtelenek cselekedni, és inkább maradnak a laktanya zárt világában. A cselekmény tehát ugyanaz, csak a helyszín változott...

Az én XX. századom

A földgolyóra montírozott filmburleszk: valaki a fejét egy óriási ágyú torkába dugva fáklyával próbálja meggyújtani a kanócot, így akar öngyilkos lenni, de rövid a karja, és nem éri el... Netán így láttatja Enyedi Ildikó megragadóan ironikus fénymeséje a 20. századi embert, amint a polaritások, hamis látszatok és tudományos igazságok kaotikus zűrzavarában önpusztító módon keresi a teljességet, a [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Egy sosemvolt dinamitfőzés diszkrét nosztalgiája – Enyedi Ildikó: Az én XX. századom (1989)
• Mágikus filmek – filmmágiák – Rendezőportrék: Enyedi Ildikó
• A magyar filmművészet „zárványai”
• „Az angyalok lehetnek buták, mert tökéletesek" – Beszélgetés Enyedi Ildikó filmrendezővel

Circus Maximus

A II. világháború vége felé járunk. Carlotta, a lepusztult vándorcirkusz tulajdonosnője embercsempészetből tartja fönn magát és családját. A fura társasághoz ezúttal egy professzor is csatlakozik, akit Carlottának el kell juttatnia a jugoszláv partizánokhoz.

Kapcsolódó cikk:

• Valahol Kelet-Európában – Rendezőportrék: Radványi Géza