Magyar passió

Az 1950-ben játszódó film történetében Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták. Ez a „békés” állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják és hogy megtörj [...]

A tökéletes gyilkos

Kamenár, a gyilkossági csoport nyomozója nem találja helyét lánya halála után. Feleségével megromlott a viszonya, ő pedig a munkájába menekül. Amikor brutális bűntény helyszínére hívják, azonnal kiderül, hogy Petrát, a gyanúsítottat ő is jól ismeri: lánya legjobb barátnője, egyben feltételezett gyilkosa. A bosszú lehetőségével Kamenár élete új értelmet nyer.

Elolvasom a kritikát

Mária-út

A Mária-út - hasonlóan az El Camino-hoz - egy Közép-Európán átívelő, Mária-kegyhelyeket érintő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az osztrák Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Budapesti szakasza érinti a Bazilikát is. Az út spirituális élményeket közvetít, de célja ezen túlmenően a magyar és közép-európai kultúra terjesztése, megőrzése, a természeti [...]

Az ajtó

Szabó Magda Az ajtó című regényének filmadaptációja.

Kapcsolódó cikkek:

• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• A gyermek fekvése – I. TIFFszereda, június 26–30, Csíkszereda
• TIFF 2013, percről percre – A 12. TIFF filmjeiről megjelent szövegeink
• Ez nem az a fesztivál – 9. Anonimul Nemzetközi Függetlenfilm-fesztivál, 2012
• Karlovy Vary-i szuvenír – Beszámoló a 47. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról
• Porcelánfilm – Szabó István: Az ajtó

A vágyakozás napjai

Egy középkorú házaspár újabb lehetőséget kap a sorstól, hogy balesetben elveszített lányuk helyébe befogadjanak egy ismeretlent, akit házvezetőként alkalmaznak. Anna, a néma lány jelenléte a házban - úgy tűnik - mindent megváltoztat. Vajon a házaspár tud-e élni a nem várt lehetőséggel? Jóvá lehet-e tenni a múlt bűneit?

Elolvasom a kritikát

Rózsaszín sajt

A nőgyógyász, nagy dumás, szoknyapecér apuka, Tibor egyedül neveli a 19 éves Danit. Az apa egy kicsit önző, hedonista, hiú és sikerorientált, a fiú pedig szelíd, romantikus alkat, aki nem a szexet, hanem a szerelmet keresi. Tibor megpróbálja képére formálni a fiát, aki emiatt Franciaországba szökik a művész nagybácsihoz.

Kapcsolódó cikkek:

• Mielőtt befejezi röptét a fesztivál – Elérkeztünk a 10. Filmtettfeszt – Magyar Filmnapok utolsó napjához
• Apák és fiúk – Tóth Barnabás: Rózsaszín sajt

Az emigráns – Minden másképp van

A játékfilm az emigrációs létet önként vállaló Márai Sándor és felesége utolsó éveinek története, az összetartozás, az együtt leélt élet emlékeiből és az író utolsó pillanatáig tartó gondolkodásának, az alkotás természetrajzának mozaikjaiból épül. Nápolyban a fiatal Márai és Lola ifjúságának emlékeivel indul a "történet" és jut el a San Diego-i mag [...]

Elolvasom a kritikát

Mansfeld

1958-at írunk. Öt fiatal, kamasz fiú fényes nappal elköti egy magas rangú tiszt (Szervét Tibor) autóját. A rangidős Blaskira (Pindroch Csaba) felnéznek a többiek: Egei, Bóna, Holecz, Mansfeld (Fancsikai Péter). Mindannyian nagyon fiatalok, szinte gyerekemberek és vakmerőek. A forradalmi lázadás és a hazafiság szellemétől megfertőzve, még két évvel a forradalom leverése után is a felkelés újraélesztéséről, folytatás [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Kulisszák mögött, kamera előtt II. – Erdélyi filmszínészportrék: Dimény Áron
• Magyar forradalmi barbifilm – Szilágyi Andor: Mansfeld – Magasabb szempontból

Felhő a Gangesz felett

András és Juli életük egy elkeseredett pillanatában találkoznak, amikor mindketten súlyos döntést hoztak, melynek következményeit egyedül képtelenek elviselni. András, a tehetséges, ám súlyosan drogfüggő programozó úgy dönt, hogy véget vet földi pályafutásának, míg Juli, a kezdő színésznő elhagyta férjét és ideiglenesen kislányát is, hogy átgondolja addigi életét. A két ember összeköltözik, és [...]

Elolvasom a kritikát

A hídember

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában, és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét, és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála v [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• Öreg rókák, béta és állami költségvetés – Versenyen kívüli játékfilmek szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.