Ezt írtuk a filmről:

Két szék között – Az erdélyi magyar nagyjátékfilmről

A közelmúltban egy erdélyi magyar, egészestés tévéfilmet (A rózsa csöndje) mutattak be Marosvásárhelyen. Ennek a nem mindennapi eseménynek az apropóján vettük számba az erdélyi magyar nagyjátékfilm-készítés mai helyzetét.

Jelentős része a képzelet – Beszélgetés Dimény Áronnal

Filozófusnak készült, de színész lett – Dimény Áron azóta már nemcsak színpadon, hanem a kamerák előtt is markáns alakításokkal tette ismertté a nevét a közönség és szakma előtt. A reklámszínészet és korábbi filmszerepei mellett a fotogén arc előnyeiről, Citrom Bandiról, a színész képzeletéről és a világ kerekségéről beszélgettünk vele.

„Kutyaforma szikla ráfagyott a bakancsunk talpa” – Történet és helyszín viszonya az 1990 óta készült erdélyi témájú magyar filmekben

Míg a narratív film lebonyolításának színhelyéül választott tér általában a vásznon kel életre, az erdélyi filmekben ellenkező tájszemlélettel, látásmóddal van dolgunk: a táj háttérből előtérré minősül, a tér át- meg átmetaforizálódik. Időperspektívákat jelöl meg, és a szereplők belső színterének reprezentációjává válik. Történet és helyszín viszonya magyarországi (Mihályfy István, Gulyás Gyula, Gothár Péter) és erdélyi rendezők (Tompa Gábor) Erdélyben forgatott játékfilmjeiben.

Menekülés a felejtésbe – Emlékképek és Erdély-képek a 90-es évek játékfilmjeiben

Erdély mint élettér, mint emberi boldoguláslehetőségek és konfliktusok színtere több filmkészítőt sarkallt alkotásra az utóbbi években. Ezekben a filmekben gyakran nem az előtérbe helyezett történet a fontos, hanem a hátteret biztosító politikai szituáció és a történelmi változások.

A valóság íze: milyen is? – Beszélgetés Maia Morgenstern színésznővel

Nela, a kávésdobozzal, amint lábát az asztalra feszíti; Lola, aki ijedten utazik bőröndjén, majd fergeteges kupléba kezd; az egyetem belső udvarán elbukó, sziluettként kirajzolódó filozófusasszony: emlékek ezek, a memória is létmódja a színészetnek. És mi minden egyéb? – Maia Morgensternnel Kolozsváron beszélgettünk.

A színház mágikus tárgyai – Beszélgetés Tompa Gábor rendezővel

Nekem valójában a filmrendezés is éppen úgy szakmám, hiszen a bukaresti színház- és filmrendezői szakot végeztem el, és becsületesen végigküzdöttem magam a filmművészeti főiskola elméleti és gyakorlati tantárgyain is. '80-81-ben két kísérleti évfolyamon összekötötték a színház-, film- és tévérendezést, de a harmadik év végén kiderült, hogy utolsó évesen szinte képtelenség előadást is, és negyedórás játékfilmet is rendezni, így hát választani lehetett, ki melyik szakon szeretne államvizsgázni.