Az ebem beájulna – Josh Greenbaum: Strays / Kivert kutyák

2023. augusztus 23. – írta Gondos Borbála

R-kategóriás animált kalandfilmre ülhet be, akit a Kivert kutyák (Strays) bármilyen módon képes vászon elé csábítani. A nézői érdeklődést talán az állatok hangjait kölcsönző színészek neve (Will Ferrell, Jamie Foxx, Isla Fisher) vagy a trash comedy ígérete keltheti fel, viszont a film egy sok szempontból aránytalan Ted- és Nagyon vadon-keverék – ha úgy tetszik, korcs – lett, indokolatlanul sok péniszpoénnal.

Játssz velem! – Greta Gerwig: Barbie

2023. július 19. – írta Gyöngyösi Lilla

A Barbie-ban nem az a legjobb, hogy megelevenedik benne álmaink gyerekszobája, hanem hogy lehengerel, provokál, megnevettet – és teljesen összezavar.

Bolondos dallamok – David Dobkin: Eurovision Song Contest: The Story of Fire Saga / Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története

2020. június 30. – írta Tóth Menyhért

Habár idén a koronavírus-járvány miatt elmarad az Eurovíziós Dalfesztivál, a Netflix legújabb vígjátéka gondoskodik arról, hogy a többnyire csak egyszezonos popslágerek gigagálája 2020-ban se kerülje el az erre fogékonyak nappaliját. Szerencsére azonban a show itt nem a megszokott formájában megy tovább…

A Ház mindig nyer – Andrew Jay Cohen: The House / A szerencse háza

2017. július 11. – írta Szabó R. Ádám

Vannak olyan filmek, amiknek ha egyedül érkezel a péntek délutáni vetítésére, várnod kell még legalább két nézőre, másképp be sem indítják a vetítőt. Én ezúton szeretnék köszönetet mondani annak a két gyanútlan pénteki nézőnek, akivel együtt megtekinthettem a moziban egy méltányosan elfelejtett, humortalan komédiát, senki kedvenc humoristájával, Will Ferrellel.

Apaságból elégséges – Sean Anders: Daddy's Home / Megjött apuci!

2016. január 12. – írta Pernecker Dávid

Béna, torz, teljesen felejthető film a Megjött apuci, melyen azonban a főszereplőknek köszönhetően néha lehet nevetni.

Az elvárt bénaság – Andrew Steele: A Deadly Adoption

2015. augusztus 7. – írta Pernecker Dávid

A stílusparódiáról elhíresült Andrew Steele a Casa De Mi Padre telemundo-fricskája és a The Spoils of Babylon családregénysorozat-paródiája után újra elmerült egy elhanyagolt formátum élveboncolásában. Új műve egy igazi „Lifetime-film” benyomását kelti, az A Deadly Adoption azonban másként működik, mint korábbi művei.

Legenda vagyok – Adam McKay: Anchorman 2: The Legend Continues

2014. június 27. – írta Pernecker Dávid

A legenda folytatódik – hirdeti a szerénytelen alcím. Szemérmeskedésre pedig sem Adam McKay író-rendezőnek, sem pedig Will Ferrellnek nincs oka, mivel A híres Ron Burgundy legendájával a szó szoros értelmében legendásat alkottak.

Ez a harc lesz a végső – Jay Roach: The Campaign / Képtelen kampány

2012. szeptember 20. – írta Jakab-Benke Nándor

Megint választások vannak az Újvilágban, tehát megint itt vannak a politikai filmek és sorozatok. Ha politikusokat ununk is nézni, politikusokat alakító színészeket már valamivel jobb, s ha még vígjátékról is van szó (mint a bárgyún Képtelen kampányra magyarított The Campaign esetében), akkor máris elviselhetőbb a kampányhangulat.

Spanyol középfokú – Matt Piedmont: Casa de Mi Padre

2012. augusztus 16. – írta Pernecker Dávid

A Casa de Mi Padre megbízható pedigrével rendelkezik: Will Ferrell és Adam McKay párosa már régen bebizonyította – Judd Apatow kisujját markolva – hogy bizony léteznek a másfél órányi, az élet bármelyik pillanatában hasznosítható idézettel telekörmölt vígjátékok. Így a Casa de Mi Padre esetében a Ferrell-McKay producer-páros egyértelműen jó jel.

Ferrell és Galifianakis elnökjelölt szerepben

2010. december 7. – írta a szerk.

A két komikus politikai szatírában feszül egymásnak a Warner Bros új produkciójában. (hír24)