Popcorn helyett jogi szakkönyv – Aaron Sorkin: The Trial of the Chicago 7 / A chicagói 7-ek tárgyalása

2020. október 24. – írta Farkas Boglárka Angéla

Sorkin ezennel „hivatalosan” is belépést nyert az amerikai író-rendezők pantheonjába. A chicagói 7-ek tárgyalása jó eséllyel a következő díjszezon éllovasa lesz óramű-pontossággal működő forgatókönyve és süvítő relevanciája miatt, ami a történelem keserű önismétlésére hívja fel a figyelmet.

Apokalipszis mindörökké – Spike Lee: Da 5 Bloods / Az 5 bajtárs

2020. június 21. – írta Sztercey Szabolcs Benedek

Spike Lee karrierje kezdete óta szinte ugyanazt csinálja, de mégsem ismételi önmagát: mindig talál új formát vagy műfajt, amin keresztül változatos perspektívából beszélhet-szónokolhat a számára fontos társadalmi-politikai témákról. Ez a fajta kreatív, műfajok közt csapongó alkotói látásmód eredményezett már kevésbé sikerült filmeket is, de az utóbbi években Lee formában van, hisz a Csuklyások – BlacKkKlansman sikere után egy újabb releváns alkotással sikerült jelentkeznie, ezúttal a kalandfilmek és a (vietnámi) háborús filmek műfajára reflektálva. Persze Lee a „kincskeresős” filmek (A Sierra Madre kincse) és a klasszikus „vietnámos” filmek (Apokalipszis most) mellett elsősorban mégiscsak önmagából építkezik.

Nincs fájdalom az öngyilkosságban – Csapón kívül 54.: M*A*S*H, 1970

2020. május 23. – írta Jakab-Benke Nándor

Ötvenéves immár a koreai háborúról szóló, de a vietnami háborúra utaló szatíra, ami Robert Altmant sztárrendezővé avanzsálta és megalapozta stílusát, és ami minden idők egyik legsikeresebb klasszikus tévésorozatát is eredményezte később.

Aki tudta, mit rejt Bőrpofa maszkja – Tobe Hooper-portré

2018. április 25. – írta Tóth Menyhért

Slapstick-komédiával kezdte, allegorikus töltetű hippifilmmel folytatta, ám végül egy emberi bőrből készült maszkot viselő texasi torzszülött vadul berregő láncfűrésze karcolta rá a tavaly elhunyt Tobe Hooper nevét a filmtörténelem halhatatlan nevű rendezőinek tablójára. Bár a karrierjét beindító, 1974-es A texasi láncfűrészes mészárlás zsenialitására sosem sikerült rálicitálnia, ráadásul életműve is igencsak vegyes minőségű filmekből tevődik össze, kétségtelen, hogy máig ő az egyik legmeghatározóbb horrorfilmes ikon.

Trumpot pofozza, de magát üti ki vele – Steven Spielberg: The Post / A Pentagon titkai

2018. február 22. – írta Soós Tamás

Sosem jó, ha Spielberg feltartott mutatóujjal rendez. Még rosszabb, ha meg is bökdös vele valakit.

Egy játékos naplója – Michael Cimino-portré

2016. augusztus 31. – írta Verpeléti András

Az idén 120. évét taposó filmtörténet számos kiváló alkotója között kevés olyan megosztó művész és személyiség volt, mint Michael Cimino. A párhuzamosan zseninek és pancsernek is tartott rendező életművét a folyamatos kockáztatás és a rendezői hatalommal való visszaélés jellemzi, nevével pedig örökre összeforrt a tiszavirág életű hollywoodi auteur-korszak és egy komplett stúdió bukása.

Bumm a fejbe – Michael Cimino: The Deer Hunter / A szarvasvadász, 1978

2010. április 16. – írta Soós Tamás

Ciminót – és A szarvasvadászt – utálni vagy imádni szokás. Filmjei ideológiailag minimum ellentmondásosak, témájukban – a rendező paradox életszemléletének köszönhetően – provokatívak. Ha nem kenyerünk a szélsőségesség, a szemlélethez illően kizárólag egy út vezet Ciminóhoz: utálva imádni.

Hollywoodtól Saigonig – A vietnami háború az amerikai filmben III.

2010. március 22. – írta Jakab-Benke Nándor

Minden korszaknak megvan a maga politikája, minden politikának a maga háborúja – és minden háborúnak a maga filmes világa. Sorozatunk utolsó részében Oliver Stone trilógiájáról, Kubrick alapművéről, és ennek a mára nosztalgikussá vált filmes világnak a lassú kikopásáról lesz szó.

Welcome to the Jungle – A vietnami háború az amerikai filmben II.

2010. március 19. – írta Jakab-Benke Nándor

Ahogy az összefoglalónk előző részéből kiderült, nem sokkal a háború után már megjelenik a veterán-tematika az amerikai filmben. A vietnamos filmek évtizede azonban a nyolcvanas évek: ahogyan anno a katonák, most a filmkészítők is ellátogatnak a dzsungelbe, ahol az ellenség mellett szélsőséges időjárás, szúnyogok és költségvetési problémák is rejtőznek.

Vietkongok és veteránok – A vietnami háború az amerikai filmben I.

2010. március 17. – írta Jakab-Benke Nándor

Amerika mindegyik háborúja rányomta bélyegét az utána következő korszak filmgyártására. Noha az elsöprő győztes morálban és számokban egyaránt a második világháború és filmjei, a második indokínai háború (azaz annak amerikai katonai beavatkozása) fontos esztétikai, szemléleti és hangnembéli váltást hozott a műfajban.