Seidl következő filmje, a nagyrészt Romániában forgatott, pedofíliáról szóló Spárta bemutatója a torontói fesztiválon lesz – ezzel kapcsolatos a Der Spiegel által kirobbantott botrány.
Ulrich Seidl viszonylag hosszú idő után jelentkezik újra fikciós nagyjátékfilmmel, de lényegében ugyanott folytatja, ahol abbahagyta. Állandó csapatával – Veronika Franz forgatókönyvíróval és Wolfgang Thaler operatőrrel – dolgozik, illetve a rá jellemző témákat sorakoztatja fel: moralitás és amoralitás, szex, prostitúció, turizmus és migráció, mindez egy karakterközpontú történeten keresztül elmesélve, ami egy nagyobb társadalmi kontextusra reflektál.
Ulrich Seidl filmjeiben az egyén elmagányosodását kutatja, miközben arra is jut ideje, hogy a maga provokatív megközelítésével tükröt tartson korunk társadalmának. Nézőinek felajánlja a látás, illetve a szembenézés kényelmetlen lehetőségeit, hogy ők a szereplőkben találjanak rá saját devianciájuk rég elfeledett képmásaira. Az így megfogalmazott kritika célpontja az önhazugságukban fürdőző osztrák középosztály képviselői mellett a mindenkori néző lesz.
A 18 film 15 különböző országot képvisel, egy híján mind nemzetközi premierként indulnak a berlini fesztivál versenyében, és hetet közülük nő rendezett.
2015 nyarán nagy port kavart a neten egy fotó, amin egy amerikai fogorvos pózol egy általa frissen lelőtt oroszlán mellett. Ulrich Seidl erről forgatta legújabb filmjét, noha nem a nagypályás vadászokat, hanem az Afrikában szafarizó, német és oszták középosztálybelieket tette meg főszereplőnek. A direktorral a TIFF-en beszélgettünk arról, hogy utálják-e egymást dokumentumfilmjei alanyaival, a bolygó rákosodása-e az emberiség, és hogy mit forgat Romániában.
Az osztrák Ulrich Seidl újabb filmmel jelentkezett, amelyben ismét elég negatív képet fest az emberiségről. A Szafariban megismerjük azokat a felső középosztálybeli osztrákokat, akiknek kedvenc hobbija az egzotikus állatok levadászása. A művészi dokumentumfilm kifejezetten gyomorforgató – és nem csak azért, mert állatokat nyúznak meg a kamera előtt.
A CineFest versenyprogramjának egyik fénypontja az osztrák Oscar-nevezett Ich seh, Ich seh (Goodnight Mommy) vetítése volt. A filmet a rendezői, Severin Fiala és Veronika Franz is elkísérték Miskolcra. Utóbbi a filmet producerként jegyző Ulrich Seidl állandó alkotótársa és felesége. E művészi horrorban egy kisiskolás ikerpár arra gyanakszik, hogy arcműtéteken átesett, azóta furcsán viselkedő anyjuk valójában egy imposztor.
