Titkos mélységek vonzásáról – Daniele Luchetti: Confidenza / Trust

2024. június 28. – írta Buzogány Klára

Az olasz mester legújabb filmje erőteljes és érzelmes romantikus thriller, amelyben a címbeli Bizalom a Szerelem, a Félelem és a Titok kegyetlen háromszögében őröl és őrlődik.

És megint morgolódunk – Az ember, akit Ovénak hívnak (2015) / Az ember, akit Ottónak hívnak (2022)

2023. január 18. – írta Farkas Boglárka Angéla

A grumpy old man típuskarakter egyik legnagyobb közönségsikere lett a kortárs svéd irodalom Ove-figurája, aki frissen megözvegyült, világtól megcsömörlött idős úrként határozza el, hogy véget vet életének. Mint kiderül, ez korántsem olyan egyszerű, főleg egy olyan szomszédságban, ahol mindig akad megoldandó probléma. Cikkünkben a regény 2015-ös svéd és 2022-es amerikai filmadaptációját vetjük össze, egyszersmind rangsorolva is a két verziót.

Áttetsző álarcban – Kárpáti György Mór: Jövő nyár

2022. december 16. – írta Lubianker Dávid

Kárpáti György Mór második nagyjátékfilmje a fiatalkori depresszióról és mentális zavarokról fest érzékien autentikus portrét. A Jövő nyár keserű „fel-nem-növés-történetének” allegóriái mégis csak a probléma felszínét kapargatják.

Egyoldalú hibridötlet – Asger Leth: Man on a Ledge / Borotvaélen

2012. február 3. – írta Iszlai József

Jó, újszerű thrillerre várni egyfajta orosz rulett: nagyon kevés az esély, hogy a fegyver csőre legyen töltve, de ha a lövedék eldurran, akkor végre boldogan távozhatunk a moziból. Asger Leth fegyvere nem volt csőre töltve, pedig a golyó ott rejtőzött benne.

Kit szeret Ő? – James Gray: Two Lovers / Két szerető

2009. szeptember 8. – írta Csoma Emőke

Ahányszor nekifogok egy romantikusan drámai vagy drámaian romantikus kaliberű filmnek (ritkán), annyiszor éled fel bennem a jóhiszeműség oly rég elhalványult lángja: „ez most talán valami más lesz”. De soha nem lesz más, újra meg újra átvernek. Csak a PR-juk változik.

Nem sima love story – Fatih Akin: Gegen die Wand / Fallal szemben

2005. május 15. – írta Ilyés István (Iván)

Fatih Akin Fallal szemben című filmje olyan intenzív érzelmi telítettségű, ami általában az előadóművészetek sajátja. A tekintetünk úgy feszül a vászonra, mint egy virtuális színpadra. A rendező azonban érzékeny eleganciával fogalmaz, a film folyékonyabb, elegánsabb médiumát helyezi a néző és a történések közé, így fikcionálva a nagyon élesen exponált történetet, melyet színpadon vagy egy performansz keretében már nehéz lenne végignézni. Gondoljunk csak a vértócsa szélén fekvő borotvapengére az öngyilkossági kísérlet után. A két szereplő szenvedéstörténetét a rendező filmes költészete járja át és írja bele a vászonba, olyan kifinomult érzékenységgel, hogy magával ragad egy történet, ami a történet szintjén inkább elidegenítene.

Mexikói minimál – Carlos Reygadas: Japón / Japán

2004. április 15. – írta Vízkelety József

Miután az állatbarátok még a főcím előtt elhagyják a vetítőtermet, az elszántakra még közel két órányi filmnézés vár, amely során a mű rendezője reményei szerint mindenki mélyen magába fordul, és meditatív hangulatba kerül. A későbbi csalódások elkerülése végett ajánlatos még az elején leszögeznünk, hogy a filmnek, amely alapvetően mexikói-spanyol koprodukcióban készült, némi holland és német segítséggel, semmi köze nincsen Japánhoz. Japánok még csak az említés szintjén sem jelennek meg az alkotásban, de még csak japán autóra vagy mikrohullámú sütőre se számítson senki.