Humorista a magasban – Robert Zemeckis: Kötéltánc / The Walk

2015. október 9. – írta Soós Tamás

Philippe Petit 1974 augusztusában egy drótkötélen átsétált a World Trade Center ikertornyai között. Most IMAX-vásznon mutatják meg, mit érezhetett 417 méter magasban.

Hollywood egy gyönyörűen becsomagolt hazugság – Sean Baker: Tangerine

2015. szeptember 18. – írta Dobi Ferenc

Sean Baker New York-i filmes az ezredforduló óta dolgozik az iparban. Bár már ötödik nagyjátékfilmjén van túl, eddig többnyire a peremvidéken tevékenykedett – jóllehet filmjei is perifériára szorult emberekről szólnak. A Tangerine egy újabb lépés az integráció, az elfogadás felé.

Kedvenc futó sitcomjaink IV. – Unbreakable Kimmy Schmidt; The Last Man on Earth; It's Always Sunny in Philadelphia / Felhőtlen Philadelphia; Broad City

2015. május 6. – írta Buzogány Klára, Jakab-Benke Nándor, Németh Barnabás, Veres Szilárd

Javában zajlik a Louie, a Veep és a Silicon Valley újabb évadja, feltámadt és a Yahoo TV-re költözött a Community, és hálistennek befejezték a végére borzasztó unalmassá vált Two And A Half Ment (Két pasi – meg egy kicsi) meg a picit azért megsiratott Parks and Recreationt (Városfejlesztési osztály). Most pár vadiúj vígjátékról – és egy nagyon régiről lesz szó.

A bűn hálójában – J.C. Chandor: A Most Violent Year / Egy durva év

2015. április 7. – írta Pernecker Dávid

J.C. Chandor újra ringbe száll az amerikai függetlenek színében, és a harmadik menetben sem fekszik le senki kedvéért. Az A Most Violent Year (magyar címén Egy durva év) azon túl, hogy sebészi pontosságú szintézise a rendező első két remekművének, egy olyan ritka film, amit ezelőtt még senki nem láthatott.

Óvakodj az anonim alkoholista detektívtől! – Scott Frank: A Walk Among the Tombstones / Sírok között

2014. október 28. – írta Papp Attila Zsolt

Lesznek majd, akik azt mondják, hogy „a könyv jobb”. Meg olyanok is, akik szerint ez a soros Liam Neeson-féle akcióthriller. Pedig a Sírok között igazán korrekt módon összerakott, súlyos, noiros hangulatú bűnfilm.

Úgyis rákapnak a felszínes popkultúrára – Jonathan Liebesman: Teenage Mutant Ninja Turtles / Tini nindzsa teknőcök

2014. augusztus 27. – írta Soós Tamás

Mutáns nindzsateknőcök 2014-ben, a robotzúzó Michael Bay vigyázó produceri szemei alatt? A végeredmény pontosan olyan, amilyennek ez alapján elképzeljük. Na jó, annál egy picit rosszabb. Egy Megan Foxnyival.

Nehéz örökség – Francis Ford Coppola: The Godfather: Part II / A Keresztapa 2.

2014. augusztus 8. – írta Kovács Patrik

A Keresztapa első része kimagaslott azon ortodox építkezésű filmsikerek közül, melyek a hetvenes évek elején lerakták Új-Hollywood alapköveit. A két évvel későbbi folytatás grandiozitás tekintetében felülmúlja a nagy elődöt, ám bizonyos részletmegoldásai miatt mégis elmarad mögötte.

Álomgyári gengszterromantika – Francis Ford Coppola: The Godfather / A Keresztapa

2014. augusztus 1. – írta Kovács Patrik

Az Aranypolgárral, a Casablancával, az Elfújta a széllel együtt a legnagyobb amerikai filmek közé szokás sorolni: szinte nincs is olyan lajstrom – legyen az mezei rajongóé vagy tekintélyes szaklapé –, melynek ne állna az élén. A populáris kultúrára gyakorolt hatása gyakorlatilag felbecsülhetetlen. Újra sztárt csinált az elkallódott Marlon Brandóból. Helyreállította a gengszterfilm presztízsét, mindezt nem is „igazi” gengszterfilmként. És ami a legfontosabb: megnyitotta Új-Hollywood kapuit.

Játszd újra, Sam – John Carney: Begin Again / New York Melody / Szerelemre hangszerelve

2014. július 17. – írta Székely Bíborka

Adott egy lecsúszott zenei producer, aki a pohárba öli napjait. Adott egy elhagyott, érzékeny lány, aki idegen a nagyvárosban. Adott egy dal, amelyben mindketten kiutat látnak. Nyári románc? Talán. Upbeat rockdal az újrakezdésről? Mindenképp. Musical? Nem. A music kell? A leghatározottabban.

Hét szereplő szerzőt keres – Paul Haggis: Third Person

2014. július 9. – írta Ferenczi Szilárd

Egy író egy eseményből elvileg millió történetet faraghat, ám ha az illető esemény rá nézvést sorsdöntő pillanat volt, megregényesítése során minduntalan kudarcot vall. A feladat súlya alatt összeroppan a mondat, vég nélkül bújócskáznak a betűk, s a szövegszerkesztő felület csak és kizárólag közhelyes fordulatokban kíván tobzódni, konokul. Tegyük fel, hogy valamikor, nem olyan régen egyetlen félpercig figyelmetlen volt, amivel családjában mély tragédiát okozott. Ezt próbálja kiírni magából, de bármivel kísérletezik, abból nem lesz irodalom. Csupán egy filléres lányregény harsány, gyenge utánzata.