Philip K. Dick ironikus módon 1982-ben, rögtön halála után kezdte meg dicsőséges bevonulását a mozivásznakra a Szárnyas fejvadásszal. Azóta jópáran próbálták elkészíteni Az Igazi K. Dick-adaptációt, s a „verseny” folyamatosan megy: csak a következő két-három évre vagy három darab van betervezve. George Nolfi filmje viszont csak egy harmatos étvágycsináló lett ezekhez.
Clint Eastwood Hereafter című, a halál utáni léttel foglalkozó filmje zárja a szeptember végén kezdődő New York-i Filmfesztivált, amely hagyományosan a művészfilmek nemzetközi mustrája. (MTI)
Egy sematizmusba fulladó polgárháborús akciómozit (A nap könnyei), egy lebutított, melodrámába hajló történelmi kalandfilmet (Arthur király), illetve egy valamivel sikerültebb, de továbbra is a megszokott panelekből építkező politikai thrillert (Orvlövész) maga mögött hagyva Antoine Fuqua visszatért New York utcáira, hogy 3 kilátástalan helyzetbe jutott zsaru kálváriájának bemutatásával tegyen kísérletet egy, a nagyvárosi mocskot felszínre hozó krimi elkészítésére.
A West Side Story – minden idők legtöbb Oscar-díjjal kitüntetett musicalje – 1962-ben, a 34. Oscar-gálán taszította le a korábbi első helyezettet, a Gigit trónjáról a maga 10 szobrocskájával. Azonban ezzel az eredménnyel nemcsak a musical műfajában versenyképes a Jerome Robins és Robert Wise által jegyzett mű, hiszen a mai napig mindössze három film (Ben Hur, Titanic, Gyűrűk Ura: A Király visszatér) nyert ennél több (11) Oscar-díjat.
Két vetítéssorozaton is bemutatkoznak októberben New Yorkban a magyar filmesek. Az Extremely Hungary címet viselő magyar kulturális évad keretében a brooklyni BAM művészeti központban magyarok részvételével készült amerikai alkotásokat, a manhattani MoMA modern művészeti múzeumban pedig Tarr Béla válogatta magyar filmeket láthatnak az érdeklődők – tájékoztatott az MTI.
Tony Scott az egyik legmegbízhatóbb iparos az amerikai akciófilmes porondon. Ha beülsz egy Tony Scott-filmre, nem fognak nagy csalódások érni, de nagy meglepetések sem. Ez a filmje is ilyen – csak éppenhogy ugyanebből a regényből készült már egy hasonló című film, ami legalább ugyanilyen jó volt, ha nem jobb. Akkor meg minek?
Bevallom, megijedtem, amikor megtudtam, hogy kedvenc svéd kísérleti filmesünk, Lukas Moodysson újabban egy nemzetközi produkcióval rukkolt elő. Hiszen a skandináv filmrendezők akkor vannak igazán elemükben, amikor otthon alkotnak. Ha valaki egyszer már eltévedt a tengerentúlra, azt igen nehéz visszahúzni a minőségi filmgyártás apró szigetére. Na de eltévedt-e egyáltalán Moodysson?
...jegyezte meg oly találóan Shakespeare, bár védelmére legyen mondva, nem szó szerint értette. Ezzel szemben próbáljuk csak elképzelni, milyen is lenne egy óriási, élethű díszletben lakni és egy képzelt beteg utasításai szerint élni. Ijesztően hangzik, tudom. Nos, valaki mégis elképzelte.
Manhattan pusztulásánál ordasabb közhelyet nehezen lehetne találni a filmtörténetben. Az már a filmkészítők szerencséje, hogy az elsőrendű viktimológiai adottságokkal rendelkező sziget veszte szerte a világon széleskörű érdeklődésre tart számot. A Cloverfield azonban rácáfol az előre tudni vélt receptre.
