Zsigeri játszmák – David Wnendt: Feuchtgebiete / Készen állsz Helenre?

2014. június 13. – írta Sándor Anna

Undor, vágy, kitörő nevetés, meghatottság, viszolygás, rajongás, hányinger, elérzékenyülés, együttérzés – ahogy telnek a film percei, úgy színesedik az elemi reakciók skálája. Amin osztoznak: minden fordulattal, jelenettel valami erőteljes érzés árad szét benned. A végére pedig, mint mikor egy feszülő-fájó hólyagot felvágsz és kiürítesz, egyszerre nyugodtnak és üresnek érzed magad. Már nem táncol rajtad senki.

Miért Németország és Kína uralta a Berlinálét? – Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, 2014. február 6–16.

2014. február 19. – írta Mihai Fulger

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál 64. kiadásának pozitívuma: a versenyprogram színvonala magasabb volt, mint az elmúlt években. A negatívum: ismét bebizonyosodott, hogy a hivatalos válogatás filmjei és a zsűri díjazottjainak kiléte esztétikumon túl, a filmipar nagyjainak anyagi érdekei alapján dől el.

Nőtt a hazai filmek népszerűsége a német mozikban

2014. február 14. – írta a szerk.

Németországban tavaly jelentősen emelkedett a hazai filmek népszerűsége a mozikban, a jegyek több mint negyedét német filmre váltották, és hét hazai gyártású alkotás is átlépte az egymilliós nézőszámot.

Vörös hálószobatitkok – Andres Veiel: Wer wenn nicht wir / Vörös Hadsereg Frakció

2012. január 19. – írta Ritter György

Uli Edel néhány évvel ezelőtt ügyes történelmi panorámát kerekített a német Vörös Hadsereg Frakció (RAF) történetéből, A Baader-Meinhof csoport azonban inkább akciófilm volt, mint klasszikus drámai elemekkel felépített mozidarab. A témában jártas Andres Veiel azonban mélyen beleásva magát a korszakba, bekukkantott a terrorszervezet pár tagjának hálószobatitkai közé is.

A hosszútávfutó magányossága – Benjamin Heisenberg: Der Räuber / A rabló

2010. június 4. – írta Papp Attila Zsolt

Általában gyanakvással tekintek az „igaz történeten alapszik” szlogennel reklámozott filmekre, ez ugyanis egyfajta felhívás arra, hogy a művet ne önmagában nézd, saját értékeivel vagy hibáival, hanem lásd a mögötte lévő valóságos történetet is, és elsősorban arra légy kíváncsi. Benjamin Heisenberg filmjének alaptörténete viszont valóban annyira regényes, hogy szinte kiált az irodalmi és filmes feldolgozás után.

Török akcentus – Fatih Akin-portré 1.

2010. május 27. – írta Ruprech Dániel

„A semmiből jött, 20–21 évesen. 1993 végén jártunk. A helyesírása mindent alulmúlt, de teljesen mindegy volt. Volt valami szokatlan kisugárzása és hajlíthatatlan akaratereje a fiúnak.”¹ Így jellemezte Ralph Schwingel producer a Rövid és fájdalommentes forgatókönyvével felbukkanó, ma már népszerű német filmrendezőnek számító Fatih Akint, akinek Soul Kitchen című új filmjével nyitja kapuit az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Kolozsváron.

Sehenswert – Szemrevaló német filmek szemléje

2009. március 17. – írta Buglya Zsófia

A Goethe Intézet idén 14. alkalommal megrendezett új német filmeket bemutató szemléje, a Szemrevaló: mozi a javából hagyományosan az előző év német filmjeiből válogat. Ezúttal színvonalasan elkészített közönségfilmeket, két kulturális érdekességnek mondható dokumentumfilmet és egy kerekasztal-beszélgetést prezentált az érdeklődőknek, ami nem túl merész, de mindenképp hiánypótló vállalás.

Ki a Jó Német? – Bryan Singer: Valkyrie / Valkűr

2009. február 20. – írta Jakab-Benke Nándor

Úgy tűnik, az amerikaiak eltökéltek amellett, hogy annyi pénzt öljenek bele a második világháborús filmekbe, mint amennyi pénzt a németek beleöltek magába a világháborúba annak idején. Számukra a világháború nem egy történelmi esemény(folyam), hanem egy újra és újra megélendő remek sztori.

Beteges brutalizmus – Niels Laupert: Sieben Tage Sonntag / Mindennap vasárnap

2008. június 7. – írta Farkas István

A Niels Laupert debütfilmje, a Mindennap vasárnap bizalomkeltő címe által indukált katarktikus állapot nem tart sokáig. A Közép-Európa-szerte díszelgő panellakások látványa már az első snittek után elszorítja a néző torkát, és megszünteti ezt az érzést. Kevés szereplőt, rövid, egyszerű, de lélektani szinten annál bonyolultabb történetet láthatunk.

Szerelem, halál, kisemberek, Japán – Doris Dörrie: Kirschblüten - Hanami / Cseresznyevirágzás

2008. március 19. – írta Fám Erika

A tavalyi német filmtermésből egyedül Doris Dörrie új filmje, a Cseresznyevirágzás-Hanami szerepelt a Berlinálén, röviddel előtte Münchenben megkapta a legjobb, 2007-ben készült filmnek járó Bajor Filmdíjat. Nemcsak a szerző keleti kultúra iránti vonzódásának, hanem a 20−21. század nyugati társadalmaiban fellelhető kelethóbortnak a lenyomata is.